A tizennegyedik 2014-ben

Megvédte címét a Bajnokok Ligájában a Győri Audi ETO női kézilabdacsapata, miután nem talált legyőzőre a sportág első, Budapesten rendezett női Final Fourján. A magyar női csapatok nevéhez immár 14 európai kupadiadal fűződik: a BL-ben és elődjében, a BEK-ben három alkalommal bizonyult a legjobbnak magyar együttes (Vasas, Dunaferr, Győr), míg az EHF-kupát és a KEK-et egyaránt ötször nyerte meg magyar klub.A hazai pálya és természetesen a győri játékosok tudása azt eredményezte, hogy a helyszínen – a Papp László Sportaréna adott otthont a rendezvénynek – több ezer, a tévék előtt több millió szurkoló örülhetett a női magyar kézilabdázás újabb sikerének, melynek egyik, ha nem éppen legfőbb kovácsa a két évvel ezelőtt szerződtetett Martin Ambros volt. A győriek ugyanis az elmúlt években többször is eljutottak a döntőig, ott azonban egyszer sem tudtak nyerni. A spanyol mester azonban a névadó szponzor által vásárolt világklasszis játékosokkal olyan csapatot rakott össze, amely veretlenül tudhatta maga mögött az idei BL-szezont.

„A taktikánk része volt, hogy a szezon során egyszer sem játszottunk tudásunk legmagasabb szintjén. Néhány információt muszáj eltitkolni az ellenfelek elől, hogy a megfelelő pillanatban ki tudjuk ezt használni. A játékosok akkor játszottak a legjobban, amikor kellett. Mindkét BL-cím megnyerése egyformán nehéz volt. Mindig magunkkal kell törődni, a cél, hogy napról napra jobbak legyünk. Magasra tettük a lécet, s ez így lesz jövőre is” – nyilatkozta Ambros Martín.

A győri kézilabdások a spanyol edzővel idén a BL mellett a Magyar Kupát is megnyerték, a bajnoki döntőben pedig a Fradival találkoznak. Valószínűleg jövőre is hasonló menetelést terveznek, igaz, a szezon közben bejelentettek alapján nagy játékosmozgásra kerül sor a keretben. Cél azonban az újabb BL-serleg elhódítása lesz, valószínűleg újból hazai pályán. Erről beszélt Vetési Iván is, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke is: „A hangulat és a nézőszám tízes, az európai szövetség illetékesei szerint is jó volt a szervezés, a sportaréna hangulata még a kölni férfidöntőét is felülmúlta. Mivel gazdaságilag is nyereséges tornáról beszélhetünk, ezt a lebonyolítási formát sikerként lehet elkönyvelni. Célunk így változatlan: kölni mintára a női szakág Final Fourjának fővárosa a jövőben is Budapest legyen. A tárgyalási folyamat már megkezdődött, és aligha árulok el nagy titkot azzal, hogy jó úton járunk. Mi tárgyalhatunk először, és bizony semmi sem szól az ellen, hogy a jövőben is Budapest legyen a rendező.”

A győri lányokhoz hasonló menetelésre készül a férfiaknál a Pick Szeged, valamint a Veszprém csapata is. A magyar kézilabdázás történetében először került három együttes is a négyes döntőbe, sőt, idén Európában egyetlen ország sem büszkélkedhet hasonló eredménnyel. A Tisza-parti város csapata május 17-18-án Berlinben lép pályára, az elődöntőben épp a helyi Füchse ellen. A másik ágon a román HCM Constanþa a francia Montpellier együttesével méri össze tudását. Bár a ’90-es évek közepén a Szeged már játszott KEK-, illetve City-kupa elődöntőt is, egyértelmű, hogy a csapat fennállásának egyik legnagyobb eredményét könyvelheti el a Final Fourba jutással. Ennek a sikernek a kovácsa is egy spanyol edző: Juan Carlos Pastor 2005-ben a spanyolokkal világbajnoki címet szerzett, most a szegediekkel szeretne a csúcsra érni.

Ugyancsak spanyol edzőnek, Carlos Ortegának köszönheti sikerét a Veszprém is, a királynők városának csapata idén először került be a Final Fourba, ahol a kétszeres BL-győztes német Kiel együttesével kell megmérkőznie az elődöntőben. A Veszprém 2002-ben játszott ugyan döntőt, akkor azonban még más volt a lebonyolítás rendszere. (A négyes tornát május 31-én és június 1-jén rendezik.) Nagy Laciékra most nagy feladat vár, de Carlos Ortega vezetőedző már többször bebizonyította: taktikai repertoárja annyira gazdag, hogy a Veszprém a nehéz ellenfelekkel szemben is megállja a helyét.

BL-címvédés
A Győrnek első magyar csapatként sikerült megvédeni a címét a legrangosabb európai kupasorozatban, a külföldi együttesek közül is csak a Zalgiris, a Szpartak Kijev, a Hypo, a Slagelse és a Viborg tudott két, egymást követő évben a csúcsra érni. A BEK az 1960–1961-es szezon óta létezett, és 1993–1994-ben váltotta fel a BL. Összesítésben a legtöbbször a szovjet Szpartak Kijev nyert 13-szor, az osztrák Hypo NÖ nyolc sikerrel a második, míg a jugoszláv Radnicski Beograd, a dán Viborg és Slagelse három-három alkalommal nyerte meg a kupát. 

„Tavaly nagyon nehezen jutottunk túl rajtuk, és az idén is kőkemény ütközetre számíthatunk, amelyen nem feltétlenül mi vagyunk az esélyesek. Bizonyos szempontból ugyanakkor a legjobb csapatot kaptuk, örülök, hogy elkerültük a favorit Barcelonát, és nem kell német bajnokit játszanunk a Flensburg ellen – nyilatkozta Sabine Holdorf-Schust, a német csapat menedzsere. – Az előző szezon után fontos játékosokat veszítettünk el, Momir Ilics az egyikük, aki éppen a Veszprémben játszik. Fiatal a csapatunk, újjáépítés zajlik, ezért nagy bravúr lenne, ha megnyernénk a BL-t.”

Nagy László, a veszprémiek kiválósága szerint elkerülték a legnehezebb és a legkönnyebb ellenfelet, szerinte játékerőben a Kiel a Barcelona és a Flensburg között áll. „A tavalyihoz hasonlóan várhatóan ismét hatalmas csatát vívunk majd a Kiel ellen, amit szeretnénk megnyerni, hogy a döntőbe jutással újabb történelmi tettet hajtsunk végre” – tette hozzá a magyar átlövő.