
Gyurta Dániel Kolozsváron. Az olimpiai bajnok úszó hamar a gyerekek kedvence lett
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
A Kolozsvári Magyar Napok vendége volt Gyurta Dániel olimpiai bajnok, aki 2017 után hagyott fel a versenyszerű sporttal. Az egykori kiváló mellúszóval beszélgettünk úszásról, a mentális felkészülés jelentőségéről, motivációról.
2022. augusztus 26., 17:132022. augusztus 26., 17:13
2022. augusztus 27., 10:082022. augusztus 27., 10:08
– A kicsik elsősorban a labdajátékokat szeretik, azokat próbálgatják. Hogyan lett belőled úszó?
– Szerintem a labdajátékok mellett sokan vannak, akik az úszást is meg tudják szeretni. Ha visszagondolok, a labda mellett engem jobban vonzott az, hogy beugorjak a medencébe és sportolni tudjak. Szüleim négyéves koromban azért vittek le a medencébe, hogy megtanuljak úszni, s ha elmegyünk a Balatonra, legyen vízbiztonságom. Ám annyira megszerettem a körülményeket, a társakat, az edzőket, hogy a medence világában maradtam, s elkezdtem versenyezni.
– Már 13 évesen tartottad a 16 éves korosztály országos csúcsát. Milyen célokat tűztél magad elé?
És persze az is fontos volt, hogy amelyik versenyen elindulok, azon győzni tudjak. Aki szeret versenyezni, annak az életében a győzelem mindent meghatároz. Amikor 13 éves voltam, Széles Sándor edzőm megkérdezte, mi szeretnék lenni. Azt válaszoltam, olimpiai bajnok. Az edzőm folytatta: és miként akarod ezt megvalósítani, hiszen a kínaiak, ausztrálok, amerikaiak, japánok jobb körülmények között készülnek, nagyobb a merítési lehetőségük, fejlettebb a technológiájuk, több pénzük van? Azt mondtam erre, hogy ezt az edzőnek kell tudnia. Széles Sándor akkor a következőt mondta: rendben, ezért nekünk 30 százalékkal többet kell edzenünk, 30 százalékkal okosabban kell felkészülnünk, és neked 30 százalékkal jobban kell akarnod.
Fotó: MTI
– Az élsport rengeteg lemondással jár. Ezt hogyan képes elfogadnia és betartania egy sportolónak?
– A hozzám hasonló korúaktól eltérően nem jártam fesztiválozni, bulizni, moziba, szülinapokra, hétvégeken is korán feküdtem le. Nehéz volt megszokni, mert reggel 4.50-kor szólt az óra, és kellemetlen volt kikelni az ágyból. De arra gondoltam, hogy amennyiben kihagyok egy edzést, előnyt adok az ellenfélnek. Aztán az is borzasztó volt, hogy reggel 6 előtt már be kellett ugrani a hideg vízbe, még télen is. Ilyenkor arra gondoltam, hogy ha nem edzek, később nem rendeznek olyan döntőket, ahol azok versenyeznek, akik reggel nem ugrottak be a vízbe. Szeptembertől kora nyárig kilenc hónapon keresztül szerdát és vasárnapot kivéve minden reggel ugyanez volt a program (délután még egy két és fél órás edzés várt rám), sokszor több hetes edzőtábor, amelynek során nem láttam szüleimet. Hosszú éveken keresztül az edzőkkel többet voltam együtt, mint a családommal. De mindenért kárpótolt az, hogy jó eredményeket értem el a medencében.
Amúgy a lemondás nemcsak a sportolóra igaz, hanem a családjára is. Édesanyám még korábban kelt, mint én. Mire felkeltem, mindent elkészített, hogy nekem még maradjon 10–20 perc pihenés a hajnali kelés után. Édesapám pedig a sofőr szerepét töltötte be, hogy engem és Gergő testvéremet, aki három olimpián képviselte Magyarországot, mindig időben levigyen az uszodába edzésre, hétvégeken pedig különböző versenyekre. A hosszú évek alatt a 10–20 percek összegyűltek, a sok áldozat heteket, hónapokat jelentett pihenésem szempontjából.
– Gyermekként váltál világhírűvé azzal, hogy 15 évesen olimpiai ezüstérmes lettél Athénban. Ez vezetett ahhoz, hogy azt követően kevésbé jöttek az igazán jó eredmények?
– Szerintem igen. Fizikailag ugyanis kész voltam arra, hogy az olimpián felálljak a dobogóra, de mentálisan kevésbé. Egy bizonyos szinten túl minden versenyző hasonlóan jó adottságokkal rendelkezik, a versenyen viszont az dönt, melyik készült fel a legjobban mentálisan, melyik versenyző bírja el a terhet.
– Mennyire fontos a mentális felkészülés?
– A mentális felkészülésen másodpercek és centiméterek múlnak. Nem véletlen, hogy kimutatások szerint az olimpián az úszásban és atlétikában versenyzők 66 százaléka nem tudja a legjobbját nyújtani. A döntő során ugyanis felvillan előtte, hogy amennyiben a következő néhány percben nem nyújtja a legjobbat, akkor rengeteg munkája vész a semmibe, és csak négy év múlva kerülhet hasonló helyzetbe. Ilyenkor sokan meginganak. Én 15 évesen úgy ugrottam a vízbe a görög fővárosban, hogy akkor is boldog leszek, ha nyolcadikként fejezem be a döntőt, talán ezért is úsztam olyan jól akkor.
Én a díványon fekve sokat beszélgettem a pszichológussal például arról, miként reagálnék, ha verseny közben elszakad a szemüvegem, a sapkám, vagy ha az ellenfeleim más taktikával versenyeznek, mint ahogy azt előzőleg elgondoltam. Számomra fontos volt a tanulás is. Más sportolók vizsgákat, dolgozatokat, féléveket hagytak ki, én a pekingi olimpia előtt néhány héttel még a szóbeli érettségire is készültem. Tudtam, hogy ha tanulom a nyelvtant, a történelmet és sok más mindent, akkor ez mentálisan jót tesz nekem, így fizikálisan is jobb tudok lenni.
– Néhány év után olyan időszak következett, amelyben legyőzhetetlenné váltál, minden idők egyik legjobb magyar mellúszója lettél. Mi motivált az újabb és újabb versenyek előtt?
– Az athéni olimpia után visszaestem a világranglista 83. helyére. Rendkívül nehéz időszak következett, de sok kitartással és hittel sikerült visszatérni a legjobbak közé. Az elsődleges cél az Európa-bajnoki, világbajnoki és olimpiai cím megszerzése volt, ez hajtott és ösztönzött. Utána pedig az, hogy e címeimet a következő versenyen tartsam meg. A legfontosabb viszont az volt, hogy mindig szerettem versenyezni.
– Egyik legemlékezetesebb versenyed a londoni olimpiai döntő volt, amikor 200 m mellen világcsúccsal nyertél. Melyik számodra a legemlékezetesebb?
– Mindegyiknek megvolt a sajátos hangulata, ám én a 2011-es sanghaji világbajnoki győzelmemet emelném ki, mert akkor azt a Koszuke Kitadzsimát tudtam legyőzni, aki addig már nyolc éve veretlen volt.
– Meddig lehet vb-csúcsokat úszni?
– Ahogy fejlődik a technológia, az edzők tudása, az eredmények is javulnak. Nyilván ennek is lesz egy vége. Hasonló lesz, mint az atlétikában, ott ugyanis egyre kevesebb világcsúcs születik, a határok már a maximum közelében vannak. Ha valaki 100 méteres síkfutásban csúcsot dönt, az szenzációnak számít. Úszásban is el fogunk jutni ebbe a helyzetbe, de tartalék azért még mindig van.
– Rózsa Norbi vagy Güttler Karcsi nyomdokaiba léptél, a hagyományt viszont utánad senki nem vitte tovább. Miért ennyire lyukas ez az úszásnem? Miért más a mellúszás, mint a többi?
– Szerintem a legkülönlegesebb úszásnem. Egyes edzők, akik 20–30 éve állnak a medence szélén és edzik a fiatalokat, azt mondják: a mell egy külön sportág az úszáson belül. Mentálisan is más felkészülés szükséges, de fizikailag is: más mozgásformát, szárazföldi edzést, izomzatot, testalkatot igényel. Részben hasonlít a pillangóhoz, mert páros karú úszásnem, mégis teljesen más.
Jelenleg valóban létezik egy űr a magyar mellúszásban, de biztos vagyok abban, hogy jön egy olyan nemzedék, amely tovább tudja vinni a magyar mellúszó hagyományokat a világ élmezőnyében. A női szakágért talán jobban izgulok, mert ott tényleg eltelt húsz év, legutoljára Kovács Ági volt meghatározó magyar mellúszó, azóta is várjuk az utódját. Remélem, a férfiaknál nem kell ennyit várni.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!