Sütő András egy évtizede, 2006. szeptember 30-án hunyt el Budapesten. Egy héttel később helyezték örök nyugalomra Marosvásárhelyen. Temetésén több száz ember vett részt, halálának kerek évfordulóján már alig jelent meg néhány személy sírjánál, hogy emlékét felelevenítse.
2016. október 12., 19:592016. október 12., 19:59
Bár valamennyi művében az anyanyelv és a közösségi összetartozás megőrzésének fontosságát vallotta, nehéz lenne megmondani, manapság hányan olvasnak Sütő András-köteteket. Az viszont tény, hogy egyre kevesebben emlékeznek meg az erdélyi magyar irodalom egyik legjelentősebb személyiségéről. Ez derült ki halálának tizedik, tehát nem is akármilyen kerek évfordulóján, amikor a marosvásárhelyi református temetőben, Sütő András sírjánál mindössze húsz személy jelent meg, hogy lerója tiszteletét, felidézze az író alakját, irodalmi és közéleti tevékenységét. A néhány emlékezővel Demeter József lelkész, a Sütő András Baráti Társaság elnöke osztotta meg gondolatatait, aki szomorúan vette tudomásul, hogy az egyik, legutóbb megjelent magyar irodalmi lexikonból a szerkesztők kihagyták Sütő nevét. Demeter ennek ellenére hiszi, hogy a baráti társaság munkája és törődése nem hiábavaló, megpróbálnak szembemenni az árral, ami szeretné Sütőt elsodorni.
Anyanyelvünk őrzője
Sütő András a Kolozsvártól mintegy 50 kilométerre fekvő Pusztakamaráson született 1927. június 17-én. Tanulóéveit a nagyenyedi református kollégiumban és a kolozsvári református kollégiumban töltötte. Már diákkorában riportokat írt a kolozsvári Világosságnak, majd a Falvak Népe című hetilapnál dolgozott, 1950-től főszerkesztőként. 1954-ben a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirathoz került, 1971-től ’89-ig a helyi Új Élet főszerkesztője volt.
1948-ban szinte berobbant a romániai magyar irodalom élvonalába: jó ember- és valóságismeret birtokában ízes humorral adott képet az erdélyi paraszti életről. Már korai műveiben felvetette a személyiség és a hatalom összeütközésének problematikáját. A téma történelmi drámáiban (Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel, Perzsák, A szuzai menyegző) teljesedett ki, melyekből bőséges társadalom- és politikakritika is kiolvasható. Színdarabjainak sikeres színre vitelében hatalmas érdemei vannak Harag György rendezőnek, akinek kolozsvári Sütő-trilógiája az erdélyi magyar színháztörténet egyik jelentős állomása.
Leghíresebb regénye, az 1970-ben megjelent Anyám könnyű álmot ígér szociográfusi hitelességű lírai vallomás a mezőségi Pusztakamarás, családja és a nemzetiségi lét múltjáról, gondjairól és reményeiről, a megmaradásról.
A nyolcvanas években, amikor memorandumai, tiltakozásai miatt Romániában hallgatásra ítélték, Magyarországon jelentek meg művei.
Noha műveiben és életében mindig azt hirdette, hogy az Erdélyben élő nemzetiségek csak békében, egymást kölcsönösen gazdagítva és segítve érhetnek el eredményeket, és az ellenségeskedés, a nacionalizmus és nemzeti felsőbbrendűség bármely megnyilvánulása árt az egyénnek és közösségnek, 1990. március 19-én, a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején kíméletlenül bántalmazták, egyik szemét kiverték.
A szobor is feledésben
Sütő András volt Marosvásárhely első díszpolgára, s ugyancsak díszpolgára volt Székelyudvarhelynek. 1992-ben Kossuth-díjat kapott. 2002-ben Mádl Ferenc államfő Köztársasági elnöki érdemérmet adományozott neki. Születésének 80. évfordulóján bronzplakettet helyeztek el marosvásárhelyi házán, később Sopronban és Székelyudvarhelyen mellszobrot állítottak emlékére. Sütő András Marosvásárhelyre tervezett szobráról Kilyén Ilka színművésznő, a Sütő András Baráti Társaság tagja nyilatkozott a Vásárhelyi Hírlap munkatárásának. Elmondta, úgy látja, még csak utalás sem történik az utóbbi időben a szobor felállítására, egyáltalán még alku tárgyát sem képezi. „Sajnálatos módon, ahányszor változik a képviseletünk az önkormányzatban, elfelejtődik és újra meg újra kell kezdeni az egészet” – mondta a színművésznő.
A Sütő András Baráti Társaság bejelentette, hogy október 9-én, vasárnap Pusztakamaráson is tartanak egy megemlékezést az író szülői házánál, ahol az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület a ház felújítását követően rendbe tette a régi nyári konyhát és az udvaron álló kút káváját is. Az emlékezők a helyi református templomban ünnepi istentiszteleten is részt vesznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!