
Nemes Csaba és Nyilas Márta a Kolozsváron bemutatott pécsi kiállítás kurátorai
Fotó: Horváth László
A Kolozsvári Művészeti Múzeumban nyílt meg május 10-én a Dinamikus törekvések című kortárs képzőművészeti tárlat. A kiállításon a pécsi egyetem képzőművész tanárai mutatkoznak be.
2018. május 18., 10:462018. május 18., 10:46
2018. május 18., 13:122018. május 18., 13:12
A Bánffy-palota emeleti termeiben látható tárlat elsősorban a pécsi és a kolozsvári művészeti egyetemek közötti kiváló kapcsolatnak köszönhetően jöhetett létre. Az együttműködés többek között azóta vett lendületet, hogy a Ion Andreescu Képzőművészeti és Design Egyetem egyik végzőse, Nyilas Márta festőművész – egyben a mostani kiállítás egyik kurátora – a kilencvenes évek közepén Pécsett telepedett le, és az ottani egyetem képzőművészeti karának tanára lett. A művésznő három évvel ezelőtt egyéni tárlattal tért vissza szülővárosába, hogy most tanártársaival mutassa be a kincses városban a pécsiek „tudományát”.
A pécsi Művészeti Kar Magyarország egyetlen felsőfokú zenei és képzőművészeti képzést integráltan folytató központja. Az itt folyó magas fokú oktatás pedig egyedülálló módon tudományegyetemi közegben biztosítja a művészeti képzés legmagasabb szintjét is – a művészeti doktori képzést. Ugyanakkor a Művészeti Kar számára a Pécsi Tudományegyetem intézményi kerete egyedülálló lehetőséget kínál interdiszciplináris kutató-alkotó tevékenységre. A kar hatszáz növendékével, nyolcvan oktatójával a régió kulturális életének meghatározó alakítója. Művésztanárai, növendékei rendszeres résztvevői, díjazottjai a régió, az ország és Európa művészeti eseményeinek. Pécs városának kulturális hagyományai, a képzőművészeti életben elfoglalt jelentős szerepe pedig inspirálóan hat a Művészeti Kar közösségére.
Ha a román–magyar kapcsolatok nem is műkődnek mindig zökkenőmentesen, a két művészeti egyetem kiváló viszonyt ápol egymással: az Erasmus-program esetükben egy évtizede remekül működik. Ennek is köszönhető, hogy tanárok, diákok ismerik egymás munkásságát, és részben ennek tulajdonítható a jelen kiállítás is. Tavaly a kolozsváriak állítottak ki Pécsett, ezt viszonozták idén a pécsi egyetem művész-oktatói – mesélte lapunknak Nyilas Márta festőművész. Festő-, grafikus-, szobrász- és keramikusművészek egyaránt elhozták alkotásaikat a Bánffy-palotába. A kiállítás igyekszik megmutatni egy lehetséges keresztmetszetet e sokszínű szellemi műhelyből. „Nem voltak megkötések a kiállítás darabjainak összeállításakor, nem volt egységesítő stílus, mindenki a saját művészeti- és világfelfogása szerint fejezi ki magát, és ez lemérhető a tárlaton is” – tette hozzá a művésznő. A kiállítók a különböző képző- és alkalmazott művészeti szakok, illetve a zenei intermédiaszak oktatói, akik a magyar képzőművészeti térben változatos művészeti irányvonalakat, stratégiákat képviselnek. Az általuk megjelenített sokrétű látásmód az oktatásban is érvényesül.
A kiállítás megnyitóján Ioan Sbârciu egyetemi professzor, a Kolozsvári Képzőművészeti és Design Egyetem szenátusának elnöke elismerő szavakkal jellemezte Nemes Csaba pécsi képzőművészt, aki Nyilas Márta mellett a tárlat másik kurátora. Mindketten a pécsi egyetem doktori iskolájának témavezetői. Nemes a megnyitón hangsúlyozta: bár budapesti születésű, és 12 éves lehetett, amikor először járt Pécsen, ott egy másik világba csöppent, amely erősen megragadta a képzeletét: „egy szokatlanul szabad várost ismertem meg a kádári rendszer szürkeségében, még ha annak idején ezt nem is tudatosítottam magamban”. Nemesnek alkalma volt bepillantani a város ellenkultúrájába, járt olyan kiállításon, ahol a híres Pécsi Műhely tagjai szerepeltek, és a gyerekek intuitív módján átélte, hogyan lehet egy alkotás hiteles és korszerű. „Az egykori virágzó helyi progresszió persze csak a kommunista diktatúra szélárnyékában létezhetett. A központosított helyzetű magyar kultúrpolitika úgy feledkezett meg Pécsről, hogy közben akaratlanul is bizonyos fokú autonómiához juttatta az ott alkotókat” – tette hozzá a művész. A tárlatot megnyitó beszédében Nemes Csaba azt is elmondta, hogy számára Pécs „a haladást, a modernitást, egy lehetséges új nyelvet, magát a nyugatos gondolkodást jelentette”.
A kiállító művészek
A május 20-ig látogatható kiállításon a következő művész-tanárok alkotásai szerepelnek: Ádám Zoltán, Bóbics Diána, Böhm Gergely, Budai Lotte, Bullás József, Burkus Judit, Colin Foster, Ernszt András, Fusz Görgy, Gaál Tamás, Gerendy Jenő, Hegyi Csaba, Kovács Balázs, Lengyel Péter, Losonczy István, Lukács József Jóka, Mészáros Gergely, Nagy Márta, Nemes Csaba, Nyilas Márta, Palatinus Dóra, Ráthonyi Kinga, Simon Péter Bence, Somody Péter, Tóth Zsuzsa.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A másfél évtizede indult Dribli focisuli ma már több száz gyereket mozgat meg Kolozsváron, miközben a tömegsport és a tehetséggondozás egyszerre határozza meg a működését. Könczei Soma szerint a foci nemcsak a pályán elért eredményekről szól.
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
szóljon hozzá!