Ifjabb és idősebb Csurkulya a hangszer titkairól beszél az érdeklődőknek
Fotó: Jencsel Noémi/Hagyományok Háza
Az Erdélyben jórészt elfeledett pedálcimbalommal ismerkedhettek meg Marosvásárhelyen a budapesti Hagyományok Háza által szervezett rendezvényen. A kétnapos találkozón örömzenélésnek is részesei lehettek az érdeklődők.
2018. április 13., 20:462018. április 13., 20:46
2018. április 13., 20:592018. április 13., 20:59
A magyar zongorának is nevezett nagyméretű pedálcimbalom egyre ismertebb a nyugat-európai és az amerikai koncerttermekben is. Erdélyben mégis nagyon kevesen játszanak rajta, csupán a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes előadásaiban kap rendszeresen helyet. Ezen az áldatlan helyzeten szeretne változtatni az a találkozó és emlékkoncert, amelyet a hétvégén tartottak Marosvásárhelyen A magyar cimbalom címmel. A rendezvény lehetőséget biztosított a zenészek találkozására, az örömzenélésre, ugyanakkor konkrét lépések is történtek arra, hogy a cimbalom visszakerüljön a különböző koncertekre.
A kultúrpalotában múlt szombaton érdekes és némiképp ismeretlen hangszereket láthattak és hallhattak a marosvásárhelyiek és a turisták. Az előtérben az idős és ifjú Csurkulya József mutatta be a magyar találmányt: a pedálcimbalmot vagy nagycimbalmot. Míg a Magyarpéterlakáról származó édesapa a nagyméretű ütős hangszert hangolta, fia annak eredetéről és sajátosságairól beszélt. Bár pontosan nem lehet tudni, kik hozták be Európába és Magyarországra, az biztos, hogy elődje a kiscimbalom volt, amelyet ma is használnak Svájcban, de a szlovákok és ukránok által lakott vidékeken is.
majd Bohák Lajos fejlesztette tovább. Hangereje a zongoráéval vetekszik. Csurkulya Józseftől megtudtuk: attól függően, hogy a zenész milyen ütőt használ, megváltoztathatja a hang színezetét. A cimbalom megszólaltatására alapvetően két darab dió- vagy akácfából készült verőt használnak, de a hangszín megváltoztatására a zenészek megfordíthatják azt, és a kemény fogantyúrészével ütik a húrokat.
A Kultúrpalota színpadán egyszerre öt cimbalmot szólaltattak meg
Fotó: Jencsel Noémi/Hagyományok Háza
Igazi rögtönzött szakmai megbeszélés zajlott a Kultúrpalota folyosóján, ahol ifjabb Csurkulya József sok mindent elárult a cimbalomról, amelynek ő és édesapja is igazi nagymesterei. Számára nem volt ismeretlen a marosvásárhelyi Kultúrpalota, hiszen a városban született, kisgyermekként megtanult cimbalmozni, de a klasszikus cimbalomoktatás hiányában, ütős szakon érettségizett a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban. Tanulmányait Budapesten folytatta: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kamaraművész és cimbalomtanári szakán szerzett oklevelet.
A Gyergyóból érkezett fiatalabb és idősebb zenészek arra voltak kíváncsiak, hogyan hangolják a cimbalmot, és milyen anyagból készül. Megtudtuk, hogy acélhúrjai vannak, a felső, úgynevezett rezonánstető mindig fenyőfából készül. Annak érdekében, hogy a hangszertest „megbírja” az erős húrok által kiadott hangokat, két vasgerendát is beépítenek a cimbalomba.
A magyar cimbalom kétnapos rendezvény főszervezője Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója szerint a szombati napot az ilyen és ezekhez hasonló találkozókra, ismerkedésekre szánták, hiszen elsősorban a cimbalom népszerűsítése, a zenészek és zenekarok feltérképezése volt a cél. Kelemen László arról is beszélt, hogy tavaly tavasszal ifj. Koszorús Kálmánnal dolgozott együtt a Maros Művészegyüttesnél, és egy gyermekelőadás elkészítése során derült ki számára, hogy Erdélyből kiszorult a cimbalom.
„Ennek két fő oka van: egyrészt nagyméretű, nehezen szállítható hangszer, régebb a cimbalmosoknak szekeret kellett fogadniuk, hogy a lakodalomba eljuttassák a hangszert. Másrészt nagy befektetést igényel, az ára 1–2 millió forint között mozog, s egy ekkora összeget a családok, de még az együttesek sem engedhetnek meg maguknak. Kálmival akkor megegyeztünk,
A fiatal, sokoldalú zenész azonban fiatalon elhunyt, de az akkor megbeszéltek alapján létrejött a találkozó és az emlékkoncert. A népzenészekről szokták mondani, hogy a holtakkal cimborálnak, élő módon viszik tovább az öregektől tanult muzsikát. Ahogy Fodor Sándor Netti kalotaszegi prímás mondta, ő már rég halott lesz, de a muzsikája élni fog, s milyen igaza van. A cimbalmos találkozóval kicsit Kálmi emlékét tovább éltetjük” – fogalmazott Kelemen László.
A Hagyományok Háza a Csoóri Sándor programnak köszönhetően két nagy értékű cimbalmot is hozott Erdélybe, ajándékként. Az egyik a Kallós Alapítványhoz kerül Kolozsvárra, ahol a tervek szerint Bálint Zsombor oktatja majd az érdeklődőket. A másiknak a székelyudvarhelyi Kulturális Központ a gazdája, és előreláthatóan Fazakas Albert sepsiszentgyörgyi cimbalmos fogja tanítani. Fakas Albert eredetileg brácsásként dolgozott a Háromszék Néptáncegyüttesnél, és egy zenei darab kedvéért kezdett autodidakta módon cimbalmon tanulni. Megszerette a hangszert és Budapesten a Liszt Ferenc Zeneakadémián sajátította el szakszerű használatát.
A magyarországi történeti forrásokban a cimbalom szó a 16. század második felében bukkant fel először. Egy 1543-ban Bécsben keltezett levél még hegedősöknek nevezi a cimbalmon játszó cigányokat: „a legkiválóbb hegedősök, a fáraók ivadékai játszanak itt, akik nem ujjal pöngetik a húrokat, hanem faverővel verik, és teli torokkal énekelnek hozzá.” Korábbról, 1567-ből is fennmaradt említés Cimbalmos Imre nevű diákról. A 17. század magyar főúri zenéjének a dudával, hegedűvel, virginállal egyenrangú hangszere. Végleges helyét a cigányzenekarokban a 18. század folyamán foglalta el. A Schunda Vencel József által kifejlesztett, ma is használt nagycimbalom már minden műfajban helytáll. Példaként említették, hogy Erkel Ferenc a Bánk Bánban, Kodály Zoltán a Háry János dalművében is alkalmazta a két verővel megszólaltatott ütős hangszert. Kortárs lengyel zeneszerzők nagy szeretettel írnak darabokat a cimbalomra, és akinek ismerős Balogh Kálmán neve, az tudhatja, hogy ő világszerte jazz zenét is játszik a cimbalmon.
A találkozóra nemcsak cimbalmosok jöttek el, hanem a Magyar Állami Népi Együttes zenekara, a néptáncosok és népzenészek által jól ismert Pál István Szalonna és Radics Ferenc is. Így nemcsak cimbalmosokkal, hanem nagybőgősökkel és hegedűsekkel is találkozhattak az erdélyi magyar és cigányzenészek. A Kultúrpalota nagytermének színpadán, de a Kisteremben is rögtönzött örömzenélés volt, bekapcsolódhatott bárki, aki magával hozta hangszerét, de a hallgatóságot is szívesen fogadták.
A Bernády által épített Kultúrpalotában még soha nem szólalt meg egyszerre a színpadon öt cimbalom. A fergeteges koncerthez hozzájárultak a Magyar Állami Népi Együttes jelenlevő tagjai, a marosvásárhelyi Üver zenekar, de Kásler Magdi és Navratil Andrea énekesek is. Jó volt a kivetítővásznon látni ifj. Koszorús Kálmánt, ahogy a cimbalom fölé hajol. Emlékét nemcsak ezzel a koncerttel szeretnék megőrizni, hanem egy alapítványt is létrehoznak, amely a fiatal zenésztehetségeket fogja támogatni.
A koncert végén sokan közelről is szemügyre vették a színpadon levő trapéz alakú ütős hangszereket, amelyet első alkalommal népszerűsítettek Marosvásárhelyen, de megígérték, évente visszatérnek, hogy a magyar cimbalom egyre népszerűbb legyen, újra méltó helyre kerüljön a népi együtteseknél, mulatságokban és koncerttermekben is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!