Marosszéki táncosok: a szabadegyetemen nagy hangsúlyt fektettek a táncoktatásra is
Fotó: Hagyományok Háza
A Maros megyei Mikháza adott otthont augusztus második hétvégéjén a Hagyományok Háza első szabadegyetemének. A sikeres kezdeményezés egész Erdélyből vonzotta a szakembereket, és a néphagyományok iránt érdeklődő közönséget.
2019. augusztus 19., 11:592019. augusztus 19., 11:59
A rendezvénysorozat pénteki megnyitásakor Kelemen László, az intézmény főigazgatója felhívta a figyelmet a hagyományok ápolására az élet mindennapjaiban, és az ebben rejlő jövőkép fontosságára: „A hagyományok megszakadtak, s a kommersz veszi át a helyüket. Legyünk tisztában szándékainkkal, legyen víziónk! Minden családban legyen természetes, hogy a helyi viseleteket vegyék fel, a lokális tánckultúrában legyenek otthon, s gyerekeiknek is adják át a hagyományokat.”
Az öt szekcióban folyó félszáz programon, valamint az esti előadásokon mintegy félezer érdeklődő vett részt. Az összeállítás az előadók gondolataiból, s a programokból ad ízelítőt.
A legnagyobb közönséget vonzó programoknak a Csűrszínház adott otthont. Szélyes Ferenc, a játékszín gazdája beszél a kezdeményezésről:
„2003-ban indítottuk el a Csűrszínház mozgalmat. A marosvásárhelyi színház színészeként javasoltam, hogy a nyári szünetben szülőföldemen, Mikházán rendezzünk előadásokat. Egy maroknyi csapat három hét alatt hozta tető alá az első előadást a kultúrotthonban. Itt, ahol beszélgetünk, valamikor egy régi csűr állt, ami elé egy színpadot ácsoltunk, s ebből fakadt a Csűrszínház elnevezés. Az időjárás nem kedvezett e formának, s hosszabb kilincselés, hányattatás után – a helyi, megyei szervek, s a román állam segítségével – 2009-ben avattuk fel az új épületet. Eredetileg a környékbeli falvak lakosainak szerveztük az előadásainkat, mivel a városi színházak tájolásai napjainkra elmaradoztak, de a közönség java része mégis a környező városokból látogatott ide. Szerencsére, az utóbbi időben a környékről is egyre többen érkeznek, állandóan táblás ház előtt játszunk: a teátrum hangulata, a drámától a zenés vígjátékig terjedő repertoár vonzza a közönséget.”
Bartos Tünde bútorfestő, lakberendező a népi motívumok mai használatát vázolta.
„A népi tárgyaknak, bármennyire is díszesek voltak egykor, mindig volt funkciójuk. Az embereket napjainkban is érdekli a népművészet, viszont tisztában kell lennünk azzal, hogy a ma használatos tárgyak is rendeltetésszerűek legyenek. Képzést is szerveztünk e célból gyakorló kézműveseknek, ahol a résztvevők átlagéletkora 30-40 év volt, de szerettük volna felkelteni a fiatalabbak érdeklődését is. Az ezt követő kiállítás a diákok körében is kedvező visszhangra talált, szerencsére a népszerűsítésben, a tanintézményekben is partnerekre találtunk. Az alkotás öröme mellett az ilyen szellemben készített termékek a bemutatókon, vásárokon is kelendőek, így
Mikházi csűrszínház: 2009-ben avatták fel az új épületet
Fotó: Hagyományok Háza
Tálas Ágnes Judit, a Hagyományok Háza külső munkatársa a NÉP - TÁNC - NYELV - íránytű a közösséghez című előadásában egy archív felvételt is bemutatott, nagy sikerrel.
„A közösségkovácsolás oldaláról közelítem meg a táncoktatást, nem a tökéletes táncolás megtanítására helyezem a hangsúlyt. Az idős Kiss Márton és Kiss Magdolna Szamosújváron élnek, az őket bemutató film lelkileg érintett meg: a közösségben, a felnövekvő nemzedék életében, a szocializációban milyen jelentős szerep jutott a táncnak. Hagyományok alapján működő rendszert ismerhettünk meg, voltak szabályok, keretek, amelyekre a mai világban is szüksége lenne a fiatalságnak, így időt, energiát nyerhetnének, s a kellemetlenségek köre is leszűkülhetne. Vannak olyan fiatal csoportjaink, akik már másfél évtizede dolgoznak együtt, igazi közösséggé formálódtak, s jóllehet egymástól sokszor nagyon távol élnek, de már előre várják az újabb találkozást. Itt is érvényesül az ősi szokás, aki nem illik be a sorba, azt a közösség bírja jobb belátásra.”
Tálas Ágnes a tánc párkapcsolatok kialakítására vonatkozó szerepére is kitért.
„Ezek a közösségek biztonságos helyek, ahol egymásra találhatnak a fiatalok, emellett megismerhetik a hagyományokat, néprajzi, gyakorlati ismeretekre tehetnek szert. Egy páros forgásnál mindkettőnek el kell fogadnia a másikat, s arra törekedni, hogy a másiknak is örömet szerezzen. Így igazi harmónia, s összhang alakulhat ki, megszűnik idő és tér: ’szinte elszállnak’, szoktuk mondani. Márton bácsi és Magda néni egy életre találták meg egymást, magam is, és barátaim java része is a tánc révén lelte meg párját, s alapított családot.”
Nyitrai Mariann néprajzkutató-népdalénekes Bartók Béla Nyárád menti gyűjtéseit foglalta össze.
„1914-ben járt Maros-Torda vármegyében Bartók Béla, feleségével, Ziegler Mártával. Nagyon gazdag, alapos, analitikus gyűjteményt köszönhetünk nekik, a székelyföldi, a majdnem a Székely-Mezőséget érintő zenei aldialektus gazdagodott munkájuk nyomán. Utolsó pillanatban érkeztek ide, külső hatásoktól mentes zenei világot rögzítettek, a világháború, s az iparosodás széthordta a férfinépet. A vármegyében 10-12 faluban jártak, s falvanként húsz gyűjtött dallammal számolhatunk, így két-háromszáz dallamot minden bizonnyal lejegyeztek e tájon. Több népszerűvé vált, mint például a páva-dallam hamar elterjedt, s az oktatásban is szerepet kapott.”
Kincses Olga néptáncoktató vendégként érkezett a rendezvényre.
„Székelyszenterzsébetről érkeztem, s a barátaimtól hallottam a rendezvényről, s az internetről szereztem további információkat. Nagyon örülök, hogy itt lehetek, ez a szabadegyetem egy kicsit olyan, mint Tusványos, de középpontjában a népművészet, a folklór áll. A barátokkal való találkozás is vonzott, megismerkedtem másokkal, s a színvonalas program is érdekelt. Az énektanulásra és az esti koncertekre voltam leginkább kíváncsi.
Jövőre is szívesen eljövök, – s főleg a tánctanulás miatt – a gyermekeimnek is ajánlom.”
Tötszegi Tekla néprajzkutatót a népviselet és a divat meghatározásáról kérdeztem.
„A viseletet a közösség által meghatározott öltözködési formaként lehet leírni. Ez egy tág meghatározás, mivel, amikor viseletről beszélünk, azt általában a paraszti közösségek öltözködési formáival azonosítják. Tágabb értelemben viszont mindenféle, így a kortárs közösségnek is az egyértelműen közös jegyeket felmutató öltözködési formáját érthetjük alatta. Amennyiben a viseletet a divattal állítjuk szembe, akkor elmondható, hogy míg a divat a folyamatos változáson alapul, addig a népviselet hosszabb távú, kevésbé változékony öltözködési forma. Ez nem azt jelenti, hogy a népviseletben nincsenek újítások, s a divatnak bizonyos elemei ne jelenjenek meg benne: mindig a fiatalok öltözködése hoz új elemeket, s ezek egyben a viselőiket is jellemzik. Kalotaszegen a viseletek a család nőtagjainak az erényeit is bemutatták, szorgalommal, ügyességgel, gazdaságossággal hogyan lehetett az anyagi eszközöket pótolni, kiváltani.
Györfi Erzsébet népdalénekes a népdal megszerettetéséről beszélt.
„Nagyon foglalkoztat a fiatalok helyes megszólításának témája, állandóan keresem azokat a módozatokat, hogyan lehet minél több embert, minél több gyereket bevonni a népdal teremtette világba. Három alapelvet emelnék ki: már a gyermekkorban meg kell szerettetni a népzenét, s erre meg kell találni a helyes módszert is. Másik fontos szempont, hogy az óvodában és az iskolában biztosítsuk a népdal jelenlétét, s színvonalas oktatását. Az első kettőből következik a harmadik, biztosítani kell, hogy a fiatalok, a népdal motiválta örömérzetet ki is tudják fejezni mások javára. Ezzel gyarapodhatnak, a népdal szeretetével lelki gazdagságot nyerhetnek.”
A kétnapos rendezvény programjai után különleges kulturális előadásokra várták az egybegyűlteket. Pénteken a Barozda Együttes „Kájoni János és a népzene” című koncertjét a Barozda Együttes, a Heveder Banda, a Lelkes Zenekar és az Öves Együttes „Generációk” című közös rendezvénye követte. Szombat este a Magyar Örökségdíjas Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek és Ifjúsági Kar hangversenyét tartották a templomban, amit a "Kincses Marosszék" címmel Székelymezőség, Maros-és Nyárádmente hagyományőrzőinek előadása követett. A vasárnapi szentmisét Böjte Csaba ferences rendi szerzetes mutatta be, s Mikháza fejődéséért ajánlotta fel. A perselygyűjtést a templomi orgona felújításáért rendezték. Igen, egy szebb napokat látott település fejlődéséhez elkel a fohász és a segítség, ehhez a hétvégén a szabadegyetem is hozzájárulhatott talán szerény eszközeivel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!