A megújult kolozsvári Bánffy-palota főtéri homlokzata
Fotó: Facebook/Vákár István
Számtalanszor elmegyünk egy épület előtt úgy, hogy vetünk rá egy gyors pillantást, esetleg megcsodáljuk, miközben semmit nem tudunk keletkezéséről, építőiről, tulajdonosáról, történetéről. Többek közt ilyen a Kolozsvár központjában álló Bánffy-palota is. Bordás Beáta új könyve hiányos ismereteinket pótolja.
2021. február 04., 21:492021. február 04., 21:49
2021. február 05., 19:282021. február 05., 19:28
Ha csak egy rövid sétát teszünk a kincses város központjában, rengeteg műemlékbe botlunk bele, amiket őseink építettek olykor nem kis anyagi áldozatok árán. Erdély fővárosának kicserélődött lakosságát édes-kevéssé érdekli a múlt, de még a tősgyökeres kolozsváriak sem mindig tudják, kik állnak a csodálatos épületek hátterében, és milyen erőfeszítésbe került azok felépítése.
Mindenki tudja, hogy a Főtér keleti részében álló palota a Bánffy nevet viseli, talán még azt is, hogy ez ad otthont a Szépművészeti Múzeumnak, elvétve jártunk is benne, de hogy kinek köszönhetjük a város egyik legismertebb műemlékét, az már keveseknek jutott tudomására. Pedig építése, története az olykor viharos időkön át, átváltozásai mind-mind izgalmas témáknak bizonyulnak.
Helytörténeti ismereteink hiányosságainak pótlására szolgál Bordás Beáta művészettörténész A kolozsvári Bánffy-palota (múlt és jelen) című kötete, amely a Polis kiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület gondozásában jelent meg. Talán a járványnak is betudható, hogy a hiánypótló kiadvány kevés reklámot kapott, amely nagyszerűen egybefoglalja mindazt, amit a közel két és fél évszázados palotáról tudni kell.
művelődési és társadalmi életében. Az 1774 és 1784 között gróf Bánffy György (1747–1822) által felépíttetett palota a korabeli művelődési és tudományos élet központjának számított, s e főnemesi rezidencia az idők folyamán volt már guberniumi székhely, magyar királyok szálláshelye és díszes fogadások színtere is, 1956 óta pedig a Kolozsvári Művészeti Múzeum székhelye.
Dr. Bordás Bea, a Szépművészeti Múzeum munkatársa, művészettörténész, muzeológus
Az épületről mind ez idáig nem készült átfogó, a szakma és a szélesebb közönség számára egyaránt izgalmas kiadvány, amely az újabb kutatásokat és megközelítéséket is összegezné. E hiány pótlására született meg ez a gazdagon illusztrált könyv, amely friss levéltári kutatások eredményeivel és korábban nem publikált archív felvételekkel bővíti a szakirodalom korábbi megállapításait” – olvashatjuk a kötet ismertetőjében.
A laikusoknak örömöt okozhat, hogy kicsit betekinthetnek az arisztokraták életébe, de a kötetből a technikai részletek szakszerű leírása sem hiányzik, így szakembereknek is hasznos.
A Bánffy család által a 18. században építtetett palota az erdélyi barokk legjelentősebb, legszebb alkotása. A Kolozsvár szívében található épületet tavaly újították fel. Lucian Nastasă-Kovács igazgatóval vettük számba a Szépművészeti Múzeum terveit.
A szerző által felkutatott és ismertetett dokumentumokból kiderül, hogy egy építkezés körül a 18. században sem ment minden úgy, mint a karikacsapás. De egyáltalán hogyan született meg az elképzelés a palota építéséről?
Az akkori időkben vagyonosnak és tekintélyesnek számító Bánffy család sarja, a rendkívül összetett személyiségű György gróf – aki írt, muzsikált, a színjátszást pártolta és némileg az építészethez is érthetett – az 1770-es években úgy döntött, hogy a család birtokában lévő kisebb főtéri épületek helyére palotát épített. A gondolatot tett követte, és megbízta Johann Eberhard Blaumann német származású kőfaragót és építészt az épület megtervezésével és felépítésével. Bordás könyvéből kiderül, hogy
A kötet részletesen ismerteti a Bánffy család történetét is, megtaláljuk benne a palota tulajdonosainak életrajzát. Talán kevesen tudják, hogy a Bánffy család két ágra oszlott: a grófira és a báróira, és más-más időben mindkét ág tulajdonában volt a palota. Gróf Bánffy József 1858-as halálával a fiúág megszakadt, és a kolozsvári palota a család bárói ágának a kezére szállt.
A Bánffy-palotát bemutató könyv izgalmas kalandozásokra hív
A Bánffy-palota termeinek, helyiségeinek leírása külön fejezetet foglal el a kötetben. Sokan teszik fel a kérdést, hogy egy család – akármilyen népes is legyen –, hogyan foglalhatott el ennyi szobát egy épületben? Nos, a könyvből kiderül, hogy sosem használták az összes helységet kizárólag magáncélra, illetve lakásnak. Volt ott raktár, konyha, bálterem, vendégszobák, a kiszolgáló személyzet szobái, és így tovább. Bánffy György gubernátor például egy viszonylag kis földszinti szobában aludt. De a palota egy részét még a Magyar Királyi Igazságügyi Minisztérium is bérelte. Egy 1886-os leltár szerint a Bánffy család csak az épület Főtérre néző emeleti helyiségeit és a jobboldali szárny néhány szobáját lakta. Miután az 1949-es államosítás után háromnegyed része a kolozsvári néptanács tulajdonába került (a maradék a Gazind vállalaté lett) megszületett az eléképzelés, hogy a palota múzeumnak adjon otthont. Ám erre csak 1956-ban került sor, amikor a Művészeti Múzeum beköltözött a Bánffy-palotába.
Az idősebb kolozsváriak közül sokan emlékezhetnek még a palota udvarán működő mozira – ami esztétikai és műemlékvédelmi szempontból is sokat ártott az épületnek. Ennek az 1928-ban megnyitott mozgószínháznak – amely kezdetben a Corso, majd Capitol, Mátyás király, végül Progresul nevet viselte – történetébe is betekintést nyerünk Bordás Beáta könyve által. 1970-ben lebontották, akkortól van újra udvara a palotának.
Ismertetőnkben lehetetlen kitérni az összes érdekességre, amit a kötet magában rejt. Akit érdekel a múlt, az arisztokrácia felemelkedése és kényszerű bukása, aki szereti a művészettörténeti csemegéket vagy az építészeti érdekességeket, annak kihagyhatatlan Bordás Beáta gazdagon illusztrált munkája. Nem csak száraz adatokról szól, hanem olyan kirándulásra csalogat, amely egy rég letűnt korban kezdődik, és a jelenben ér véget… A kötet legnagyobb erénye: ha a végére értünk, sétáink alkalmával mindjárt más szemmel tekintünk az ezerszer látott Bánffy-palotára.
Dr. Bordás Beáta
A Szépművészeti Múzeum munkatársa, művészettörténész, muzeológus. Sepsiszentgyörgyön született, szülővárosában, a Mikes Kelemen Elméleti Líceumban érettségizett. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karán történelem–művészettörténet szakon végzett 2008-ban, ugyanitt védte meg doktori dolgozatát. Képzőművészeti kiállítások kurátora, könyvei, tanulmányai jelentek meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!