A megújult kolozsvári Bánffy-palota főtéri homlokzata
Fotó: Facebook/Vákár István
Számtalanszor elmegyünk egy épület előtt úgy, hogy vetünk rá egy gyors pillantást, esetleg megcsodáljuk, miközben semmit nem tudunk keletkezéséről, építőiről, tulajdonosáról, történetéről. Többek közt ilyen a Kolozsvár központjában álló Bánffy-palota is. Bordás Beáta új könyve hiányos ismereteinket pótolja.
2021. február 04., 21:492021. február 04., 21:49
2021. február 05., 19:282021. február 05., 19:28
Ha csak egy rövid sétát teszünk a kincses város központjában, rengeteg műemlékbe botlunk bele, amiket őseink építettek olykor nem kis anyagi áldozatok árán. Erdély fővárosának kicserélődött lakosságát édes-kevéssé érdekli a múlt, de még a tősgyökeres kolozsváriak sem mindig tudják, kik állnak a csodálatos épületek hátterében, és milyen erőfeszítésbe került azok felépítése.
Mindenki tudja, hogy a Főtér keleti részében álló palota a Bánffy nevet viseli, talán még azt is, hogy ez ad otthont a Szépművészeti Múzeumnak, elvétve jártunk is benne, de hogy kinek köszönhetjük a város egyik legismertebb műemlékét, az már keveseknek jutott tudomására. Pedig építése, története az olykor viharos időkön át, átváltozásai mind-mind izgalmas témáknak bizonyulnak.
Helytörténeti ismereteink hiányosságainak pótlására szolgál Bordás Beáta művészettörténész A kolozsvári Bánffy-palota (múlt és jelen) című kötete, amely a Polis kiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület gondozásában jelent meg. Talán a járványnak is betudható, hogy a hiánypótló kiadvány kevés reklámot kapott, amely nagyszerűen egybefoglalja mindazt, amit a közel két és fél évszázados palotáról tudni kell.
művelődési és társadalmi életében. Az 1774 és 1784 között gróf Bánffy György (1747–1822) által felépíttetett palota a korabeli művelődési és tudományos élet központjának számított, s e főnemesi rezidencia az idők folyamán volt már guberniumi székhely, magyar királyok szálláshelye és díszes fogadások színtere is, 1956 óta pedig a Kolozsvári Művészeti Múzeum székhelye.
Dr. Bordás Bea, a Szépművészeti Múzeum munkatársa, művészettörténész, muzeológus
Az épületről mind ez idáig nem készült átfogó, a szakma és a szélesebb közönség számára egyaránt izgalmas kiadvány, amely az újabb kutatásokat és megközelítéséket is összegezné. E hiány pótlására született meg ez a gazdagon illusztrált könyv, amely friss levéltári kutatások eredményeivel és korábban nem publikált archív felvételekkel bővíti a szakirodalom korábbi megállapításait” – olvashatjuk a kötet ismertetőjében.
A laikusoknak örömöt okozhat, hogy kicsit betekinthetnek az arisztokraták életébe, de a kötetből a technikai részletek szakszerű leírása sem hiányzik, így szakembereknek is hasznos.
A Bánffy család által a 18. században építtetett palota az erdélyi barokk legjelentősebb, legszebb alkotása. A Kolozsvár szívében található épületet tavaly újították fel. Lucian Nastasă-Kovács igazgatóval vettük számba a Szépművészeti Múzeum terveit.
A szerző által felkutatott és ismertetett dokumentumokból kiderül, hogy egy építkezés körül a 18. században sem ment minden úgy, mint a karikacsapás. De egyáltalán hogyan született meg az elképzelés a palota építéséről?
Az akkori időkben vagyonosnak és tekintélyesnek számító Bánffy család sarja, a rendkívül összetett személyiségű György gróf – aki írt, muzsikált, a színjátszást pártolta és némileg az építészethez is érthetett – az 1770-es években úgy döntött, hogy a család birtokában lévő kisebb főtéri épületek helyére palotát épített. A gondolatot tett követte, és megbízta Johann Eberhard Blaumann német származású kőfaragót és építészt az épület megtervezésével és felépítésével. Bordás könyvéből kiderül, hogy
A kötet részletesen ismerteti a Bánffy család történetét is, megtaláljuk benne a palota tulajdonosainak életrajzát. Talán kevesen tudják, hogy a Bánffy család két ágra oszlott: a grófira és a báróira, és más-más időben mindkét ág tulajdonában volt a palota. Gróf Bánffy József 1858-as halálával a fiúág megszakadt, és a kolozsvári palota a család bárói ágának a kezére szállt.
A Bánffy-palotát bemutató könyv izgalmas kalandozásokra hív
A Bánffy-palota termeinek, helyiségeinek leírása külön fejezetet foglal el a kötetben. Sokan teszik fel a kérdést, hogy egy család – akármilyen népes is legyen –, hogyan foglalhatott el ennyi szobát egy épületben? Nos, a könyvből kiderül, hogy sosem használták az összes helységet kizárólag magáncélra, illetve lakásnak. Volt ott raktár, konyha, bálterem, vendégszobák, a kiszolgáló személyzet szobái, és így tovább. Bánffy György gubernátor például egy viszonylag kis földszinti szobában aludt. De a palota egy részét még a Magyar Királyi Igazságügyi Minisztérium is bérelte. Egy 1886-os leltár szerint a Bánffy család csak az épület Főtérre néző emeleti helyiségeit és a jobboldali szárny néhány szobáját lakta. Miután az 1949-es államosítás után háromnegyed része a kolozsvári néptanács tulajdonába került (a maradék a Gazind vállalaté lett) megszületett az eléképzelés, hogy a palota múzeumnak adjon otthont. Ám erre csak 1956-ban került sor, amikor a Művészeti Múzeum beköltözött a Bánffy-palotába.
Az idősebb kolozsváriak közül sokan emlékezhetnek még a palota udvarán működő mozira – ami esztétikai és műemlékvédelmi szempontból is sokat ártott az épületnek. Ennek az 1928-ban megnyitott mozgószínháznak – amely kezdetben a Corso, majd Capitol, Mátyás király, végül Progresul nevet viselte – történetébe is betekintést nyerünk Bordás Beáta könyve által. 1970-ben lebontották, akkortól van újra udvara a palotának.
Ismertetőnkben lehetetlen kitérni az összes érdekességre, amit a kötet magában rejt. Akit érdekel a múlt, az arisztokrácia felemelkedése és kényszerű bukása, aki szereti a művészettörténeti csemegéket vagy az építészeti érdekességeket, annak kihagyhatatlan Bordás Beáta gazdagon illusztrált munkája. Nem csak száraz adatokról szól, hanem olyan kirándulásra csalogat, amely egy rég letűnt korban kezdődik, és a jelenben ér véget… A kötet legnagyobb erénye: ha a végére értünk, sétáink alkalmával mindjárt más szemmel tekintünk az ezerszer látott Bánffy-palotára.
Dr. Bordás Beáta
A Szépművészeti Múzeum munkatársa, művészettörténész, muzeológus. Sepsiszentgyörgyön született, szülővárosában, a Mikes Kelemen Elméleti Líceumban érettségizett. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karán történelem–művészettörténet szakon végzett 2008-ban, ugyanitt védte meg doktori dolgozatát. Képzőművészeti kiállítások kurátora, könyvei, tanulmányai jelentek meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!