
2015. június 12., 21:262015. június 12., 21:26
A szakma kiváló teljesítményének nevezte Egyed Emese irodalomtörténész munkatársunk, Demeter Zsuzsa (képünkön) frissen megjelent Költői tradíciók és könyvkiadás. Gyöngyösi István példája című munkáját a könyv kolozsvári bemutatóján.
A kiadvány új szeletét térképezi fel a 18. századról szóló irodalomtörténetnek, elsősorban azzal a vitával foglalkozik, amely az 1629 és 1704 között élt, jómódú nemesi családból származó magyar költő (aki egyébként alispán is volt, emellett országgyűlési követ és négygyermekes családapa) műveit övezi 1780 és 1790 között Marosvásárhelyen. A munka középpontjában a marosvásárhelyi kollégium professzorának, Kovásznai Tóth Sándornak – ő sziszifuszi munkával próbált az irodalmi élet forró pontjaitól e kissé félreeső helyen kapcsolatot teremteni a kor szerzőivel – az európai léptékű, több száz oldalas Gyöngyösi-kommentárja áll, amelyet korábban nem dolgoztak fel.
A Kovásznai-kommentár a Teleki Tékában található, a hatalmas anyag előkészületeiről apró kis cetlik tömkelege árulkodik, a rájuk rótt bolhabetűs írás korántsem könnyítette meg az amúgy sem könnyű nyelvezetű szöveg felgöngyölítését. A filológusok számára igencsak izgalmas kommentár rengeteg kultúrtörténeti adalékkal szolgál a korról, és az is kiolvasható belőle, hogy hatására miként tekintett az utókor Gyöngyösire, és hogy a vita nyomán az egykori olvasók számára a kor nagy költője népszerűvé vagy népszerűtlenné vált-e. Gyönyörű íve van e költészet történelmének és a kommentárnak, tartja Demeter Zsuzsa, aki szerint e szövegek és további kutatások által más típusú 18. századot láthatunk majd, mint amit száraz irodalomtankönyveink közvetítenek.
Persze illúzió azt képzelni – ezt is a beletörődő kutató közli ironikus félmosollyal –, hogy bárki olvasni fogja a kor szerzőit. Pedig sok érdekességgel találkozni, ami a hétköznapi ember számára is megkapó lehet, ezért is érdemes felütni az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos füzeteinek sorozatát gazdagító kötetet, amely a szerző doktori disszertációjának szerkesztett változata.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!