A szerzőpáros, Nánó Csaba és Barta László dedikálja a kötetet
Fotó: Kolozsvár Társaság
December 21-én mutatták be a Kolozsvár Társaság székhelyén a Barta László és Nánó Csaba szerzőpáros A harmadik színház (a kolozsvári Stúdió Színpad története) című, a nagyváradi Europrint Kiadó gondozásában megjelent kötetét.
2019. január 08., 19:122019. január 08., 19:12
2019. január 08., 19:152019. január 08., 19:15
Szinte zsúfolásig megtelt a Kolozsvár Társaság terme elsősorban olyan volt amatőr színjátszókkal, akik annak idején részt vettek a Stúdió Színpad tevékenységében, és vallomásaikkal hozzájárultak a kötet létrejöttéhez. De sokan voltak olyanok is, akik eljártak az előadásokra, és most szívesen idézték fel együtt a régi időket. Mert – ahogyan azt a kötet címe is jelzi –,
A két szerző pedig belülről ismeri ezt a fajta színjátszást, hiszen egymástól eltérő években, de ők is tagjai voltak a társulatnak. Innen ered a szerencsés közreműködésük is, Barta a 60-as évek végén, 70-es évek elején játszott színházasdit, míg szerzőtársa a nyolcvanas években lépett fel a Palotának nevezett Municípiumi Művelődési Ház csoportjával.
Meglepőnek tűnhet, hogy a kommunizmusban intézményként működhetett egy magyar nyelvű színjátszó csoport Kolozsváron. Ha megpróbáljuk az 1960-as éveket – a stúdió létrejöttének időpontját – politikai és gazdasági kontextusba helyezni, okvetlenül meg kell említeni a sztálini autonómiát (Romániában az 1960-ban a Magyar Autonóm Tartományból létrejött Maros–Magyar Autonóm Tartományt), amelynek ugyan kirakatszerepe volt, de az akkori szovjet és román hatalom így próbálta megelőzni a kisebbségek elégedetlenségeinek kifejezésre juttatását. Bár ez a terület nem foglalta magába Kolozsvárt és a környező térséget, hatása itt is érezhető volt.
1959-ben megszüntették az önálló magyar nyelvű Bolyai Egyetemet, ezt a lépést jónak látták némi engedménnyel ellensúlyozni. Bizonyos leosztás mentén ugyanakkor a város vezetésében voltak magyar vezetők is. Nem szabad azt sem szem elől téveszteni, hogy Kolozsvár lakossága a múlt század ötvenes éveiben még nagyjából fele-fele arányban volt román és magyar. A bennszülött románok nagy része tudott magyarul is, így nem csoda, hogy minden kör, kurzus, tevékenység általában (legalább) két nyelven zajlott. A magyar nyelvű színjátszó csoport működése abban az időben nem volt akkora szenzáció, mint a hetvenes-nyolcvanas években. Sőt, szinte minden faluban létezett amatőr színjátszás, ami érdekes módon 1990 után nem éledt újra, mára pedig jórészt eltűnt. A mindenkori hatalom a cenzúrán keresztül tartotta ellenőrzés alatt e kezdeményezéseket, így aztán hagyták, hogy a kisebbség is „kieressze valahol a gőzt”. A Stúdió sikerének kulcsa a lelkesedésben és a nemzeti öntudatban keresendő. Kolozsváron mindig is erős volt a magyar öntudat, és ez a kultúrájában is meglátszott, amit a diktatúra sem tudott eltörölni.
Fotó: Kolozsvár Társaság
A Stúdióban való tevékenység egyfajta menekülés volt a hétköznapok durva realitása elől – hangzott el a könyvbemutatón.
A nyolcvanas években a régi és lelkes tag, Leitner Emil vállalta magára a társulat szervezését, a darabok rendezését. Ekkor már kiszállásokra nem volt anyagi keret, hiszen állami támogatás nem létezett.
Hiszen kultúrára nem volt szükség – és hatványozottan igaz ez, ha magyarról volt szó. A Stúdió Színpadon minden év végén szilveszteri kabarét mutattak be, amelyek akkora sikernek örvendtek, hogy áprilisban-májusban is telt házzal játszotta őket a társulat. A hatalom nyomása 1987-re odáig fajult, hogy megtiltották a próbákat. Az 1987-es szilveszteri kabaré bemutatójára már nem kerülhetett sor. Magyarázat nélkül bezárultak a kapuk, és a több évtizedes, kiváló múltra visszatekintő kolozsvári műkedvelő színjátszás megszűnt létezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!