Földes László Hobo Ady-estje Kolozsváron

– mondta lapunknak az előadás után a művész.

A sepsiszentgyörgyi színház igazgatójával, Bocsárdi Lászlóval már régebben megtalálták a közös hangot, és most Tompa Gáborral, a kolozsvári direktorral is úgy tűnik, sínen van a kapcsolat. Bár a János Zsigmond Unitárius Kollégiumba szinte már hazajár, és minden kisiskolás gyerek ismeri nevét és életművét, a kolozsvári színpadon mindössze másodszor szerepelt. De nem utoljára – ígérte a művész. „Találkoztam Tompa Gábor igazgatóval, aki felvetette, lépjek fel a Hé, Magyar Joe! című új zenés darabommal, amely a Nemzeti Színház műsorán szerepel. Természetesen örömmel vállaltam, csakhogy egy fesztivál miatt a Nemzeti műszaki emberei most foglaltak, így került szóba az Ady-est” – mondta az Erdélyi Naplónak Földes László.

Ady Hobo értelmezésében

„Mára lassan az elviselhetetlenségig jutott hazánkban a gyűlölködés, amit a média és a politika kézen fogva gerjeszt. Ez engem nagyon zavar! Korábbi

– ezúttal Adyn keresztül teszem ezt, vannak ugyanis olyan Ady-versek és- publicisztikák, amelyeket mintha ma írt volna. Nem Ady-körképet szeretnék azonban adni. Azokat a verseket és szövegeket mondom el, amelyekben megmutatkozik az útja végéhez közeledő férfi nem lankadó felelősségű, harcos, ostorozó hazaszeretete Európa közepén, viszonya a múlthoz, a történelemhez, sorstársaihoz, a Nyugathoz, valamint hálás emlékezése elmúlt szerelmekre, álmokra és reményekre…” – írja előadása beharangozójában az előadóművész.

A művész szinte észrevétlenül vezet be Ady világába. Az előadás legelején a nézőknek még úgy tűnik, az előadó valami bevezetőszöveget mond, holott már egy részletet hallunk a költő egyik írásából. Ez is azt jelzi, mennyire aktuális Ady. Nyelvezete egyáltalán nem évült el száz évvel a halála után sem, gondolatai akár ma is születhettek volna. Döbbenetes szövegek ezek döbbenetes előadásban. A katarzis érzéséhez nagyban hozzájárul Fekete-Kovács Kornél olykor lüktető, máskor szárnyaló bluesos-rockos zenéje.

„Különleges dolog Adyt szavalni – vallotta be lapunknak Hobo –, a műsornak is más a hangulata Pesten vagy Erdélyben”. A költő is itt nevelkedett, így hát a partiumi Érmindszent, a szilágysági Zilah, a Kolozsvárhoz közeli Csucsa vagy Nagyvárad jelentős helyet foglalt el szívében, életművében. Talán az erdélyi ember jobban is érti a költőt – bár Ady nyelvezete, gondolatai annyira univerzálisak, hogy ez a kijelentés elég kockázatos. Ám a lényeg – amit Hobo is örömmel nyugtázott –, hogy a közönség értette és értékelte az előadást, a színház stúdióterme, az akusztika tökéletesen megfelelt a produkciónak. „Sok más helytől eltérően itt éreztem a közönséget” – vallotta be az előadóművész. A darab rendezője Vidnyánszky Attila, a Nemzeti igazgatója, aki a versek válogatásában is közreműködött, gyakorlatilag ő javasolta Ady műsorban elhangzó szerelmes verseit.

Az utazó művész

– jegyezte meg Hobo. Ami azt jelenti, hogy kevés a díszlet, nincs élő zenekar, Kolozsvárra például egyetlen zenei technikus kísérte el a művészt. Az előadóesten az Ady-költemények közül egyesek megzenésített versként, mások zenei aláfestéssel hangzottak el, és voltak ,,önmagukban” megszólalók is. Az összeállításban helyet kapott a Poéta és publikum című, máig érvényes Ady-publicisztika is.

Földes László az Erdélyi Naplónak elárulta: már arról is

A történet főszereplője Magyar József, aki imádja a blueszenét, kedvence Jimmi Hendrix Hey Joe című száma. József egy nap rajtakapja a feleségét a szeretőjével, a nőt lelövi, a szerető elmenekül. József börtönbe kerül, kiszabadulása után nehezen tud visszailleszkedni a társadalomba, idegennek érzi magát a világban.  „Valamiért eszembe jutott, hogy ha nekem amerikai nevem van, azaz Hobo, akkor a Joe is lehet magyar, és egy ültő helyemben leírtam a gyilkos élettörténetének vázlatát” – magyarázta a darab születésének körülményeit Hobo.  Lapunknak a művész elmesélte: a történetet eredetileg lemezre szánta. Eszébe sem jutott, hogy esetleg darab is lehet belőle, ám Vidnyánszky Attila rábeszélte, vigyék színpadra a magyar Joe történetét.

A kultúra nagykövete

Földes László – ezt nyugodtan kijelenthetjük – ma már önmagában egy intézmény. Bár saját magát néha egyfajta Sziszifusznak látja, aki görgeti maga előtt a követ, és „csak” azt adja tovább, amit mestereitől kapott – néha nem is látja a hatását annak, amit tesz –, érzi, hogy igenis szükségük van az embereknek arra, amit tesz. Az évek során a Kossuth-díjas előadóművész olyan alkotók életművét elevenítette fel és tudatosította a közönségben, mint József Attila, Vlagyi­mir Viszockij, Pilinszky János, François Villon, Faludy György, Jim Morrison. Megannyi emlékezetes műsor, amelyekkel Hobo járja a világot. Egy nagy művész küldetéstudata ez, aki színházakban, iskolákban, templomokban hirdeti olykor szinte ingyen a kultúra értékeit és örökkévalóságát. Mert ahogy ő fogalmazott: „ez nem a pénzről szól”.