Helga Paris fényképein a szocialista múlt jön szembe a kiállítás látogatóival. A fotóművész érzékenyen közelít a társadalmi problémákhoz
Fotó: Horváth László
Korunk egyik legjelentősebb fotóművészének, Helga Parisnak a fényképeiből nyílt kiállítás április 19-én a kolozsvári Művészeti Múzeumban. A szocialista Európát bemutató tárlat május közepéig látogatható.
2018. május 07., 10:482018. május 07., 10:48
2018. május 07., 10:562018. május 07., 10:56
A kiállítás a kolozsvári Német Kulturális Központ és a Művészeti Múzeum közös sorozatának legújabb tárlata. A sorozatban olyan művészek munkáit mutatják be, akik képviselték saját korukat, meghatározó irányvonalat hoztak létre a művészettörténetben.
Helga Paris érzékenyen közelít a társadalmi problémákhoz, hiszen a háború előtti Lengyelországban található Goleniow városkájában született 1938-ban. Az 1950-es évek végén költözött Kelet-Berlinbe, ott is tanult, majd a divatszakmában helyezkedett el. Átélte a háború rémségeit, majd a kommunizmus legsötétebb éveiben dolgozott. 1961-ben megépült a Berlint körülvevő fal, amely családokat, álmokat szakított szét. Helga a „rossz”oldalon telepedett le, 1964-ben debütált fényképészként.
Németország újraegyesítését követően 1996-ban a Német Művészeti Akadémia beválasztotta tagjai közé, így Kelet-Németország krónikása – ahogyan a kritika elnevezte – elnyerte a méltó elismerést. Négy évtizeden keresztül járta fáradhatatlanul Európa országait megörökítve fényképezőgépével az örökkévalóságnak embereket, tájakat, eseményeket. A múlt század 80-as éveinek elején jutott el Erdélybe, ahol több száz felvételt készített a hétköznapokról. Azon fényképészek közé tartozik, akik azokban az időkben is a valóságot ragadták meg, és nem a diktatórikus hatalom által mutatott megszépített valóságot.
A Német Kulturális Központ és a Művészeti Múzeum által közösen szervezett tárlaton Helga Paris 133 munkája látható, amelyek a kelet-németországi hétköznapokat, egyszerű emberek arcmását örökítette meg rendkívüli természetességgel és érzékenységgel. A kiállított munkák között ugyanakkor fellelhetőek a 20. századi Erdélyt, Lengyelországot, a kelet-németországi Halle városát megörökítő fotók is. A kiállítás egyik érdekes része a szocialista Kelet-Berlin lakóit bemutató portrésorozat, amelyről világosan leolvasható az emberek hangulata, érzései az akkori „kommunista paradicsomban”.
Így valóságos korrajzot kapunk az általa felkeresett helyekről. „Főleg Kelet-Berlinben és erdélyi útján készült portréi keltik majd fel a kolozsvári közönség érdeklődését, amelyek érzékenyen tükrözik a hétköznapi emberek mindennapjait a kommunista időkben mind a Német Demokratikus Köztársaságban, mind Romániában”–fogalmazott Ingo Tagge, a Német Kulturális Központ igazgatója. Helga Paris eredetileg nem is portrékészítés céljából érkezett Erdélybe – bár útja jelentősen befolyásolta arcképeinek stílusát –, hanem turistalátványosságokról szeretett volna sorozatot készíteni. Csakhogy – szerencsére – az emberek kamerák előtti nyitottsága arra ösztönözte, hogy inkább őket fotózza.
Franziska Schmidt művészettörténész, fotószakértő a kiállítás megnyitóján elmondta: Helga Paris egyike volt annak a kevés fotográfusnak, aki az utca emberét fényképezte. Munkáit a művész nem tudta tárlatokon, különböző kiadványokban bemutatni, hiszen alkotásai nem feleltek meg a kor és a rendszer elvárásainak, de mivel az utca embereit fényképezte, ők rendkívül megkedvelték és hamar ismertté vált körükben.
A Helga Paris. Fotográfia című kiállítás május 11-ig látogatható a Bánffy-palotában (Főtér 30. szám) szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!