Helga Paris fényképein a szocialista múlt jön szembe a kiállítás látogatóival. A fotóművész érzékenyen közelít a társadalmi problémákhoz
Fotó: Horváth László
Korunk egyik legjelentősebb fotóművészének, Helga Parisnak a fényképeiből nyílt kiállítás április 19-én a kolozsvári Művészeti Múzeumban. A szocialista Európát bemutató tárlat május közepéig látogatható.
2018. május 07., 10:482018. május 07., 10:48
2018. május 07., 10:562018. május 07., 10:56
A kiállítás a kolozsvári Német Kulturális Központ és a Művészeti Múzeum közös sorozatának legújabb tárlata. A sorozatban olyan művészek munkáit mutatják be, akik képviselték saját korukat, meghatározó irányvonalat hoztak létre a művészettörténetben.
Helga Paris érzékenyen közelít a társadalmi problémákhoz, hiszen a háború előtti Lengyelországban található Goleniow városkájában született 1938-ban. Az 1950-es évek végén költözött Kelet-Berlinbe, ott is tanult, majd a divatszakmában helyezkedett el. Átélte a háború rémségeit, majd a kommunizmus legsötétebb éveiben dolgozott. 1961-ben megépült a Berlint körülvevő fal, amely családokat, álmokat szakított szét. Helga a „rossz”oldalon telepedett le, 1964-ben debütált fényképészként.
Németország újraegyesítését követően 1996-ban a Német Művészeti Akadémia beválasztotta tagjai közé, így Kelet-Németország krónikása – ahogyan a kritika elnevezte – elnyerte a méltó elismerést. Négy évtizeden keresztül járta fáradhatatlanul Európa országait megörökítve fényképezőgépével az örökkévalóságnak embereket, tájakat, eseményeket. A múlt század 80-as éveinek elején jutott el Erdélybe, ahol több száz felvételt készített a hétköznapokról. Azon fényképészek közé tartozik, akik azokban az időkben is a valóságot ragadták meg, és nem a diktatórikus hatalom által mutatott megszépített valóságot.
A Német Kulturális Központ és a Művészeti Múzeum által közösen szervezett tárlaton Helga Paris 133 munkája látható, amelyek a kelet-németországi hétköznapokat, egyszerű emberek arcmását örökítette meg rendkívüli természetességgel és érzékenységgel. A kiállított munkák között ugyanakkor fellelhetőek a 20. századi Erdélyt, Lengyelországot, a kelet-németországi Halle városát megörökítő fotók is. A kiállítás egyik érdekes része a szocialista Kelet-Berlin lakóit bemutató portrésorozat, amelyről világosan leolvasható az emberek hangulata, érzései az akkori „kommunista paradicsomban”.
Így valóságos korrajzot kapunk az általa felkeresett helyekről. „Főleg Kelet-Berlinben és erdélyi útján készült portréi keltik majd fel a kolozsvári közönség érdeklődését, amelyek érzékenyen tükrözik a hétköznapi emberek mindennapjait a kommunista időkben mind a Német Demokratikus Köztársaságban, mind Romániában”–fogalmazott Ingo Tagge, a Német Kulturális Központ igazgatója. Helga Paris eredetileg nem is portrékészítés céljából érkezett Erdélybe – bár útja jelentősen befolyásolta arcképeinek stílusát –, hanem turistalátványosságokról szeretett volna sorozatot készíteni. Csakhogy – szerencsére – az emberek kamerák előtti nyitottsága arra ösztönözte, hogy inkább őket fotózza.
Franziska Schmidt művészettörténész, fotószakértő a kiállítás megnyitóján elmondta: Helga Paris egyike volt annak a kevés fotográfusnak, aki az utca emberét fényképezte. Munkáit a művész nem tudta tárlatokon, különböző kiadványokban bemutatni, hiszen alkotásai nem feleltek meg a kor és a rendszer elvárásainak, de mivel az utca embereit fényképezte, ők rendkívül megkedvelték és hamar ismertté vált körükben.
A Helga Paris. Fotográfia című kiállítás május 11-ig látogatható a Bánffy-palotában (Főtér 30. szám) szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!