Helga Paris fényképein a szocialista múlt jön szembe a kiállítás látogatóival. A fotóművész érzékenyen közelít a társadalmi problémákhoz
Fotó: Horváth László
Korunk egyik legjelentősebb fotóművészének, Helga Parisnak a fényképeiből nyílt kiállítás április 19-én a kolozsvári Művészeti Múzeumban. A szocialista Európát bemutató tárlat május közepéig látogatható.
2018. május 07., 10:482018. május 07., 10:48
2018. május 07., 10:562018. május 07., 10:56
A kiállítás a kolozsvári Német Kulturális Központ és a Művészeti Múzeum közös sorozatának legújabb tárlata. A sorozatban olyan művészek munkáit mutatják be, akik képviselték saját korukat, meghatározó irányvonalat hoztak létre a művészettörténetben.
Helga Paris érzékenyen közelít a társadalmi problémákhoz, hiszen a háború előtti Lengyelországban található Goleniow városkájában született 1938-ban. Az 1950-es évek végén költözött Kelet-Berlinbe, ott is tanult, majd a divatszakmában helyezkedett el. Átélte a háború rémségeit, majd a kommunizmus legsötétebb éveiben dolgozott. 1961-ben megépült a Berlint körülvevő fal, amely családokat, álmokat szakított szét. Helga a „rossz”oldalon telepedett le, 1964-ben debütált fényképészként.
Németország újraegyesítését követően 1996-ban a Német Művészeti Akadémia beválasztotta tagjai közé, így Kelet-Németország krónikása – ahogyan a kritika elnevezte – elnyerte a méltó elismerést. Négy évtizeden keresztül járta fáradhatatlanul Európa országait megörökítve fényképezőgépével az örökkévalóságnak embereket, tájakat, eseményeket. A múlt század 80-as éveinek elején jutott el Erdélybe, ahol több száz felvételt készített a hétköznapokról. Azon fényképészek közé tartozik, akik azokban az időkben is a valóságot ragadták meg, és nem a diktatórikus hatalom által mutatott megszépített valóságot.
A Német Kulturális Központ és a Művészeti Múzeum által közösen szervezett tárlaton Helga Paris 133 munkája látható, amelyek a kelet-németországi hétköznapokat, egyszerű emberek arcmását örökítette meg rendkívüli természetességgel és érzékenységgel. A kiállított munkák között ugyanakkor fellelhetőek a 20. századi Erdélyt, Lengyelországot, a kelet-németországi Halle városát megörökítő fotók is. A kiállítás egyik érdekes része a szocialista Kelet-Berlin lakóit bemutató portrésorozat, amelyről világosan leolvasható az emberek hangulata, érzései az akkori „kommunista paradicsomban”.
Így valóságos korrajzot kapunk az általa felkeresett helyekről. „Főleg Kelet-Berlinben és erdélyi útján készült portréi keltik majd fel a kolozsvári közönség érdeklődését, amelyek érzékenyen tükrözik a hétköznapi emberek mindennapjait a kommunista időkben mind a Német Demokratikus Köztársaságban, mind Romániában”–fogalmazott Ingo Tagge, a Német Kulturális Központ igazgatója. Helga Paris eredetileg nem is portrékészítés céljából érkezett Erdélybe – bár útja jelentősen befolyásolta arcképeinek stílusát –, hanem turistalátványosságokról szeretett volna sorozatot készíteni. Csakhogy – szerencsére – az emberek kamerák előtti nyitottsága arra ösztönözte, hogy inkább őket fotózza.
Franziska Schmidt művészettörténész, fotószakértő a kiállítás megnyitóján elmondta: Helga Paris egyike volt annak a kevés fotográfusnak, aki az utca emberét fényképezte. Munkáit a művész nem tudta tárlatokon, különböző kiadványokban bemutatni, hiszen alkotásai nem feleltek meg a kor és a rendszer elvárásainak, de mivel az utca embereit fényképezte, ők rendkívül megkedvelték és hamar ismertté vált körükben.
A Helga Paris. Fotográfia című kiállítás május 11-ig látogatható a Bánffy-palotában (Főtér 30. szám) szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!