Helga Paris fényképein a szocialista múlt jön szembe a kiállítás látogatóival. A fotóművész érzékenyen közelít a társadalmi problémákhoz
Fotó: Horváth László
Korunk egyik legjelentősebb fotóművészének, Helga Parisnak a fényképeiből nyílt kiállítás április 19-én a kolozsvári Művészeti Múzeumban. A szocialista Európát bemutató tárlat május közepéig látogatható.
2018. május 07., 10:482018. május 07., 10:48
2018. május 07., 10:562018. május 07., 10:56
A kiállítás a kolozsvári Német Kulturális Központ és a Művészeti Múzeum közös sorozatának legújabb tárlata. A sorozatban olyan művészek munkáit mutatják be, akik képviselték saját korukat, meghatározó irányvonalat hoztak létre a művészettörténetben.
Helga Paris érzékenyen közelít a társadalmi problémákhoz, hiszen a háború előtti Lengyelországban található Goleniow városkájában született 1938-ban. Az 1950-es évek végén költözött Kelet-Berlinbe, ott is tanult, majd a divatszakmában helyezkedett el. Átélte a háború rémségeit, majd a kommunizmus legsötétebb éveiben dolgozott. 1961-ben megépült a Berlint körülvevő fal, amely családokat, álmokat szakított szét. Helga a „rossz”oldalon telepedett le, 1964-ben debütált fényképészként.
Németország újraegyesítését követően 1996-ban a Német Művészeti Akadémia beválasztotta tagjai közé, így Kelet-Németország krónikása – ahogyan a kritika elnevezte – elnyerte a méltó elismerést. Négy évtizeden keresztül járta fáradhatatlanul Európa országait megörökítve fényképezőgépével az örökkévalóságnak embereket, tájakat, eseményeket. A múlt század 80-as éveinek elején jutott el Erdélybe, ahol több száz felvételt készített a hétköznapokról. Azon fényképészek közé tartozik, akik azokban az időkben is a valóságot ragadták meg, és nem a diktatórikus hatalom által mutatott megszépített valóságot.
A Német Kulturális Központ és a Művészeti Múzeum által közösen szervezett tárlaton Helga Paris 133 munkája látható, amelyek a kelet-németországi hétköznapokat, egyszerű emberek arcmását örökítette meg rendkívüli természetességgel és érzékenységgel. A kiállított munkák között ugyanakkor fellelhetőek a 20. századi Erdélyt, Lengyelországot, a kelet-németországi Halle városát megörökítő fotók is. A kiállítás egyik érdekes része a szocialista Kelet-Berlin lakóit bemutató portrésorozat, amelyről világosan leolvasható az emberek hangulata, érzései az akkori „kommunista paradicsomban”.
Így valóságos korrajzot kapunk az általa felkeresett helyekről. „Főleg Kelet-Berlinben és erdélyi útján készült portréi keltik majd fel a kolozsvári közönség érdeklődését, amelyek érzékenyen tükrözik a hétköznapi emberek mindennapjait a kommunista időkben mind a Német Demokratikus Köztársaságban, mind Romániában”–fogalmazott Ingo Tagge, a Német Kulturális Központ igazgatója. Helga Paris eredetileg nem is portrékészítés céljából érkezett Erdélybe – bár útja jelentősen befolyásolta arcképeinek stílusát –, hanem turistalátványosságokról szeretett volna sorozatot készíteni. Csakhogy – szerencsére – az emberek kamerák előtti nyitottsága arra ösztönözte, hogy inkább őket fotózza.
Franziska Schmidt művészettörténész, fotószakértő a kiállítás megnyitóján elmondta: Helga Paris egyike volt annak a kevés fotográfusnak, aki az utca emberét fényképezte. Munkáit a művész nem tudta tárlatokon, különböző kiadványokban bemutatni, hiszen alkotásai nem feleltek meg a kor és a rendszer elvárásainak, de mivel az utca embereit fényképezte, ők rendkívül megkedvelték és hamar ismertté vált körükben.
A Helga Paris. Fotográfia című kiállítás május 11-ig látogatható a Bánffy-palotában (Főtér 30. szám) szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!