2014. november 30., 17:022014. november 30., 17:02
Miért látszanak tisztán keréknyomok árkai a Romániába érkező oldalon, és miért nem a Romániából kifelé vezetőn? – kérdezte édesapám vezetés közben a határ mellett, s én nem tudtam a választ. „Mert nagy az import és kicsi az exportunk” – válaszolta. Import-export kérdésben a múlt rendszernek is megvoltak a maga sajátosságai – rengeteg zöldséget, gyümölcsöt és előállított terméket csak határainkon kívül látott a szabad piac –, és ma is megvannak, ám a legkülönösebb és legjövedelmezőbb „cserekereskedelem” mégis a romániai németség exportálása volt. A vásárló szerepét betöltő Német Szövetségi Köztársaság számára hatalmas humanitárius akció volt nagylelkűen fizetni a szászokért és svábokért, míg Romániának jelentős anyagi bevételt jelentett. Akkor. A máig ható következményekkel pedig minek is számoltak volna…
Különleges felhangot adott a Paşaport de Germania/ Trading Germans (magyarul nagyjából Német útlevél – Kereskedés németekkel) című dokumentumfilm kolozsvári vetítésének, hogy néhány napon belül az államelnök-választás második fordulójában a maréknyi megmaradt romániai németség egyik képviselője mérte össze népszerűségét az ország (meg)vezetéshez minden formában ragaszkodó Victor Pontával. A téma mindig érdekes, ám így még izgalmasabb volt. Răzvan Georgescu dokumentumfilmje pedig nem szépíti a valóságot: bemutatja annak a cserekereskedelemnek a kulcsszereplőit, amelynek eredményeképpen a diktatúrából személyenként 2000–10 000 márkáért, összesen mintegy hárommilliárd márka értékben vásárolták meg németek szabadságát. 1968 és 1989. december
4-e között (ez utóbbi dátumon szakította meg az NSZK-val kötött egyezséget Ceauşescu) mintegy negyedmillió németet adtak el. Hogyan és kik? Hogyan történt a kivándorlás? Ki hogyan élte meg az új hazát és hogyan gondolkodnak a régiről? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni a sok, drónnal készült légi felvétellel és klasszikus zenével megspékelt 80 perces dokumentumfilm.
Az egyéni sorsok és általános trendek érzékeny bemutatásán túl a film legnagyobb erénye, hogy végre megismerhetjük általa a németkereskedelem valódi kulcsszereplőit. A Hüsch név például biztosan megmarad az emlékezetünkben, hisz ő folytatta le a tárgyalások nagy részét, és ő hozta számos alkalommal a készpénzzel teli bőröndöket is Nyugat-Németországból. De megismerhetünk emigrált élsportolót és mérnököt is, mint ahogy arra is fény derül, mennyi pénzt zsebelt be a feketepiac a németek hivatalos árán felül. Romos erődtemplomok, átgondolt életek, fejünk fölött zajló magas játszmák és búcsú a németektől. A Paşaport de Germania című dokumentumfilmet november 27-én 20 órakor mutatja be az HBO, de a mozik műsorán is szerepel majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!