
2014. november 30., 17:022014. november 30., 17:02
Miért látszanak tisztán keréknyomok árkai a Romániába érkező oldalon, és miért nem a Romániából kifelé vezetőn? – kérdezte édesapám vezetés közben a határ mellett, s én nem tudtam a választ. „Mert nagy az import és kicsi az exportunk” – válaszolta. Import-export kérdésben a múlt rendszernek is megvoltak a maga sajátosságai – rengeteg zöldséget, gyümölcsöt és előállított terméket csak határainkon kívül látott a szabad piac –, és ma is megvannak, ám a legkülönösebb és legjövedelmezőbb „cserekereskedelem” mégis a romániai németség exportálása volt. A vásárló szerepét betöltő Német Szövetségi Köztársaság számára hatalmas humanitárius akció volt nagylelkűen fizetni a szászokért és svábokért, míg Romániának jelentős anyagi bevételt jelentett. Akkor. A máig ható következményekkel pedig minek is számoltak volna…
Különleges felhangot adott a Paşaport de Germania/ Trading Germans (magyarul nagyjából Német útlevél – Kereskedés németekkel) című dokumentumfilm kolozsvári vetítésének, hogy néhány napon belül az államelnök-választás második fordulójában a maréknyi megmaradt romániai németség egyik képviselője mérte össze népszerűségét az ország (meg)vezetéshez minden formában ragaszkodó Victor Pontával. A téma mindig érdekes, ám így még izgalmasabb volt. Răzvan Georgescu dokumentumfilmje pedig nem szépíti a valóságot: bemutatja annak a cserekereskedelemnek a kulcsszereplőit, amelynek eredményeképpen a diktatúrából személyenként 2000–10 000 márkáért, összesen mintegy hárommilliárd márka értékben vásárolták meg németek szabadságát. 1968 és 1989. december
4-e között (ez utóbbi dátumon szakította meg az NSZK-val kötött egyezséget Ceauşescu) mintegy negyedmillió németet adtak el. Hogyan és kik? Hogyan történt a kivándorlás? Ki hogyan élte meg az új hazát és hogyan gondolkodnak a régiről? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni a sok, drónnal készült légi felvétellel és klasszikus zenével megspékelt 80 perces dokumentumfilm.
Az egyéni sorsok és általános trendek érzékeny bemutatásán túl a film legnagyobb erénye, hogy végre megismerhetjük általa a németkereskedelem valódi kulcsszereplőit. A Hüsch név például biztosan megmarad az emlékezetünkben, hisz ő folytatta le a tárgyalások nagy részét, és ő hozta számos alkalommal a készpénzzel teli bőröndöket is Nyugat-Németországból. De megismerhetünk emigrált élsportolót és mérnököt is, mint ahogy arra is fény derül, mennyi pénzt zsebelt be a feketepiac a németek hivatalos árán felül. Romos erődtemplomok, átgondolt életek, fejünk fölött zajló magas játszmák és búcsú a németektől. A Paşaport de Germania című dokumentumfilmet november 27-én 20 órakor mutatja be az HBO, de a mozik műsorán is szerepel majd.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
szóljon hozzá!