A mezőségi település a táncházmozgalom bölcsőjének számít
Fotó: Korniss Péter
A Hagyományok Háza tematikus sorozatát a Széki nappal folytatta. A szeptember 28-ai egész napos programon az érdeklődők egy nagy múltú erdélyi település hagyományőrző munkájába tekinthettek be.
2019. szeptember 29., 15:332019. szeptember 29., 15:33
2019. szeptember 29., 15:362019. szeptember 29., 15:36
A Muravidék-nap és a Vajdasági nap sikere nyomán a Hagyományok Háza szeptember 28-án Széki napot rendezett. A szakmai- és a nagyközönségnek szánt programok reggel 9.00 órától késő estig tartottak.
Kevés olyan kistelepülés van a Kárpát-medencében, amelynek ismertsége vetekedhetne a Kolozs megyei Székkel. Vérzivataros történelme mára hagyománnyá szelídült, amit lakói híven őriznek. A mezőségi település a táncházmozgalom bölcsőjének számít. 1971-ben itt tapasztalták meg budapesti táncosok azt a csodát, hogy fiatalok élő zenére szabadon improvizálva táncolnak. Ennek hatására rendezték meg 1972. május 6-án a Liszt Ferenc téri könyvklubban az első – akkor még zártkörű – táncházat. A meghívó szövege is önmagáért beszélt: „táncház – úgy, mint Széken”. A tematikus nap ebből a világból adott ízelítőt az érdeklődőknek, akik a megidézett pillanatok révén elképzelhették, milyen lehetett egykor a három utcából, szigorú társadalmi rend szerint működő település tagjaként élni és mulatni.
Birtalankor – ahogy a székiek mondják – minden évben megemlékeznek az 1717-es tatárjárásról. A hagyomány szerint az emberek ezért választották a kék színű ujjast, az asszonyok azóta kötnek a fejükre fekete keszkenyőt, mert az egykori anyák úgy fogadták: amíg élnek, gyászolni fognak…
Lajtha László – akinek hagyatékát a Hagyományok Háza őrzi –, kihasználva a II. Bécsi döntés nyomán ideiglenesen megnyílt határokat, 1940-41 telén gyűjtött a településen. A széki hangszeres zene valóban csodálatos. Mindössze három hangszert: hegedűt, egy leggyakrabban hegedűből kialakított, akkordok játszására alkalmas kontrát és egy bőgőt, vagy gyakran csellót használ.
A szombati programkínálat igen gazdag volt, s a tizenharmadik alkalommal megrendezett Táncvásárral kezdődött. A szervezők célja az volt, hogy a tanév kezdetén módszertani segítséget nyújtsanak néptáncoktatók számára. E foglalkozáson természetesen a széki táncok tanításának módszertana állt a fókuszban.
A délelőtti gyermekprogramoknak az Átrium adott otthont. Először Hintalan László gyűjtéséből tanulhattak a kicsik széki játékokat. Emellett kézműves foglalkozásokon is várták az apróságokat, akik később a széki mesevilággal is megismerkedhettek.
Délután, az Utolsó Óra program erdélyi táncgyűjtéseiből készített kiadvány bemutatója után filmvetítés következett, majd a kulináris élvezetek:
Ezt követően már a széki táncé volt a főszerep. Novák Ferenc Tata mesélt a hatvanas évekbeli, az európai viszonylatban is kiemelkedő széki néprajzi és művelődéstörténeti gyűjtőmunkájának élményeiről eredményeiről. A táncos-zenés előadást Korniss Péter fotói illusztrálták. A jeles napot az elmaradhatatlan táncház zárta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!