
A mezőségi település a táncházmozgalom bölcsőjének számít
Fotó: Korniss Péter
A Hagyományok Háza tematikus sorozatát a Széki nappal folytatta. A szeptember 28-ai egész napos programon az érdeklődők egy nagy múltú erdélyi település hagyományőrző munkájába tekinthettek be.
2019. szeptember 29., 15:332019. szeptember 29., 15:33
2019. szeptember 29., 15:362019. szeptember 29., 15:36
A Muravidék-nap és a Vajdasági nap sikere nyomán a Hagyományok Háza szeptember 28-án Széki napot rendezett. A szakmai- és a nagyközönségnek szánt programok reggel 9.00 órától késő estig tartottak.
Kevés olyan kistelepülés van a Kárpát-medencében, amelynek ismertsége vetekedhetne a Kolozs megyei Székkel. Vérzivataros történelme mára hagyománnyá szelídült, amit lakói híven őriznek. A mezőségi település a táncházmozgalom bölcsőjének számít. 1971-ben itt tapasztalták meg budapesti táncosok azt a csodát, hogy fiatalok élő zenére szabadon improvizálva táncolnak. Ennek hatására rendezték meg 1972. május 6-án a Liszt Ferenc téri könyvklubban az első – akkor még zártkörű – táncházat. A meghívó szövege is önmagáért beszélt: „táncház – úgy, mint Széken”. A tematikus nap ebből a világból adott ízelítőt az érdeklődőknek, akik a megidézett pillanatok révén elképzelhették, milyen lehetett egykor a három utcából, szigorú társadalmi rend szerint működő település tagjaként élni és mulatni.
Birtalankor – ahogy a székiek mondják – minden évben megemlékeznek az 1717-es tatárjárásról. A hagyomány szerint az emberek ezért választották a kék színű ujjast, az asszonyok azóta kötnek a fejükre fekete keszkenyőt, mert az egykori anyák úgy fogadták: amíg élnek, gyászolni fognak…
Lajtha László – akinek hagyatékát a Hagyományok Háza őrzi –, kihasználva a II. Bécsi döntés nyomán ideiglenesen megnyílt határokat, 1940-41 telén gyűjtött a településen. A széki hangszeres zene valóban csodálatos. Mindössze három hangszert: hegedűt, egy leggyakrabban hegedűből kialakított, akkordok játszására alkalmas kontrát és egy bőgőt, vagy gyakran csellót használ.
A szombati programkínálat igen gazdag volt, s a tizenharmadik alkalommal megrendezett Táncvásárral kezdődött. A szervezők célja az volt, hogy a tanév kezdetén módszertani segítséget nyújtsanak néptáncoktatók számára. E foglalkozáson természetesen a széki táncok tanításának módszertana állt a fókuszban.
A délelőtti gyermekprogramoknak az Átrium adott otthont. Először Hintalan László gyűjtéséből tanulhattak a kicsik széki játékokat. Emellett kézműves foglalkozásokon is várták az apróságokat, akik később a széki mesevilággal is megismerkedhettek.
Délután, az Utolsó Óra program erdélyi táncgyűjtéseiből készített kiadvány bemutatója után filmvetítés következett, majd a kulináris élvezetek:
Ezt követően már a széki táncé volt a főszerep. Novák Ferenc Tata mesélt a hatvanas évekbeli, az európai viszonylatban is kiemelkedő széki néprajzi és művelődéstörténeti gyűjtőmunkájának élményeiről eredményeiről. A táncos-zenés előadást Korniss Péter fotói illusztrálták. A jeles napot az elmaradhatatlan táncház zárta.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!