
Monstrumból turisztikai célpont? Kilátó és kiállítótér lesz a rogériuszi lepusztult víztoronyból
Fotó: Farkas László
Nagyvárad fejlesztésre szánt költségvetéséből 1,8 millió euró értékben a lakosság javaslatai és szavazatai alapján kiválasztott terveket támogat a városi önkormányzat. Hasonló lehetőség 2017-ben adódott először, de azzal nem élt ilyen mértékben sem a civil, sem a politikai szféra. A tavaly meghirdetett lehetőség sikertörténetnek ígérkezik.
2019. március 23., 07:442019. március 23., 07:44
2019. március 23., 07:472019. március 23., 07:47
A bihari megyeközpont polgármesteri hivatala tavaly ősszel hirdetett pályázatot a nagyváradiaknak, hogy adjanak ötleteket arra, az önkormányzat milyen városfejlesztési beruházásokat valósítson meg 2019-ben. A polgármesteri hivatal szerette volna bevonni a lakosságot a város fejlesztésének tervezésébe, és közelebb vinni a polgárokhoz a döntéseket a közpénzek befektetésének módjáról. A kiírást azzal indokolta, hogy az adófizetők jobban látják a fejlesztés szükségszerűségét városnegyedekre lebontva, mint a városi hivatalnokok.
A kezdeményezésnek nagy sikere volt, a felhívásra több fejlesztési ötlet érkezett.
A hat kategóriában szavazásra bocsátott ötletek között játszóterek, parkok, tömegközlekedési megállók, parkolóhelyek, nyilvános vécék, sportpályák, közterületek, vízparti sétányok létesítési vagy korszerűsítési tervei szerepeltek.
Az RMDSZ nagyváradi szervezete megbízásából Pető Dalma városi önkormányzati képviselő foglalkozott a részvételi költségvetés tervezetének kivitelezésével és dokumentációjának elkészítésével. Ezek között volt a Biharpüspöki lakónegyedben egy sport- és szabadidőpark létrehozása, valamint a nagyváradi vár keleti kapujánál egy parkoló létesítése, de ez utóbbi nem került be az első tíz támogatandó tervezetbe.
A neológ zsidó temető egyedien szép, monumentális síremlékei alatt a város kiemelkedően fontos személyiségei alusszák örök álmukat
Fotó: Farkas László
E legendás délkör Mátyás király idején szelte át Nagyvárad híres erődjét. Története dióhéjban arról szól, hogy Vitéz János püspök 1455-ben hozta létre a Magyar Királyság első csillagvizsgáló intézetét Váradon, amelynek vezetésével a bécsi Georg Pauerbachot bízta meg. Az obszervatórium kutatói a Hold és a csillagok helyzetére vonatkozó megfigyeléseket a Tabula Varadiensis című munkában gyűjtötték össze. A földrajzi hosszúság meghatározására a csillagvizsgálóban a váron keresztülhaladó kezdő délkört jelölték ki, amelyet több mint 200 évig (1464–1667) használtak vonatkoztatási hosszúsági vonalként. Mivel ekkoriban a Tabula Varadiensis volt az egyik legpontosabb elérhető gyűjtemény, Kolumbusz Kristóf Amerika felé tartó hajója is ezt használta.
Az Erdélyi Magyar Néppárt is támogatott terveket, amelyek előterjesztését Moldován Gellért Lajos, a párt nagyváradi szervezetének elnöke készítette el. E tervek a neológ zsidó temető rendbetételét, a rogériuszi víztorony kilátóvá és kiállítótérré való átalakítását, valamint a Petőfi-park (Schlauch-kert) rendbetételét célozták. Jól ismert tény, hogy a nagyváradi zsidó temetőnek már az 1870-es évektől komoly története és kiemelt művészettörténeti jelentősége van. A monumentális síremlékek alatt a város fontos személyiségei alusszák örök álmukat, mint Deutsch K. Ignác, üveg- és porcelán-nagykereskedő, Emőd Tamás költő, Grünwald Jenő és Szántó Dezső vasgyárosok, Laszky Ármin, a Szabadság napilap tulajdonosa, Grósz Menyhért orvos, az Adorján, a Moskovits, a Sonnenfeld és a Weiszlovits családok tagjai, Böszörményi Emil ügyvéd vagy Nyiszli Miklós orvos, aki az auschwitzi koncentrációs táborban átélteket örökítette meg az Orvos voltam Auschwitzban című kötetében.
Moldován Gellért Lajos, az EMNP váradi szervezetének elnöke, a projektek előterjesztője
Fotó: Farkas László
A temető rendbetétele nem csak erkölcsi kötelesség. Felújítását követően akár turisztikai célponttá is válhat. Egyébként a legendás múltú temető tervét Farkas László helytörténész kezdeményezte. Ő mondta el többek között a temető elhanyagoltságának okát, ami abból ered, hogy a városban már csak az ortodox zsidók gyakorolják vallásukat.
A nagyváradi helytörténész a Petőfi-park (Schlauch-kert) történetét is ismerteti: Schlauch Lőrinc bíboros az 1800-as évek végén a püspöki palota kertjéből a városnak adományozott egy területet.
hiszen három kiemelten fontos, magyar vonatkozású szobor is itt kapott helyet: Petőfi Sándor, Bethlen Gábor és József Attila. A park rendbetételének kezdeményezője ismeretlen, azonban a néppárt helyi szervezete is kiemelten fontosnak tartotta a felújítást – fűzi hozzá Moldován Gellért Lajos. Annál is inkább, mivel minden március idusán itt koszorúzzák meg a nemzet költőjének szobrát. Teraszos cukrászdát és térzenei pavilont is álmodnak ide. A ráfordítandó költséget 150 ezer euróra becsülik.
Farkas László váradi helytörténész, a javaslatok egyik fontos népszerűsítője
Abból a meggondolásból, hogy Nagyvárad mindig is otthont adott a különböző művészeti ágak képviselőinek, így a képzőművészeknek is, elsősorban kiállítótermekre gondolt. Kilátóvá való átalakítása (mintegy 200 ezer eurós befektetéssel) pedig hasznos kezdeményezés, ami pezsgővé teheti majd a város kulturális életét, turisztikai látványosságait. Holló Barna képzőművész, nyugalmazott tanár már a 80-as években megalkotta ezzel kapcsolatos elképzeléseit. Átépítése eredményeként nemcsak kulturális rendezvényeknek adhat otthont, de működhet itt a városi önkormányzat kirendeltségi irodája is. A torony tetején napelemes energiagyűjtő szolgáltatja majd a villamos energiát. Más szóval egy parlagon hagyott objektum igazi színfoltja lehet a negyednek, ha megvalósulnak a vele kapcsolatos elképzelések.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!