Monstrumból turisztikai célpont? Kilátó és kiállítótér lesz a rogériuszi lepusztult víztoronyból
Fotó: Farkas László
Nagyvárad fejlesztésre szánt költségvetéséből 1,8 millió euró értékben a lakosság javaslatai és szavazatai alapján kiválasztott terveket támogat a városi önkormányzat. Hasonló lehetőség 2017-ben adódott először, de azzal nem élt ilyen mértékben sem a civil, sem a politikai szféra. A tavaly meghirdetett lehetőség sikertörténetnek ígérkezik.
2019. március 23., 07:442019. március 23., 07:44
2019. március 23., 07:472019. március 23., 07:47
A bihari megyeközpont polgármesteri hivatala tavaly ősszel hirdetett pályázatot a nagyváradiaknak, hogy adjanak ötleteket arra, az önkormányzat milyen városfejlesztési beruházásokat valósítson meg 2019-ben. A polgármesteri hivatal szerette volna bevonni a lakosságot a város fejlesztésének tervezésébe, és közelebb vinni a polgárokhoz a döntéseket a közpénzek befektetésének módjáról. A kiírást azzal indokolta, hogy az adófizetők jobban látják a fejlesztés szükségszerűségét városnegyedekre lebontva, mint a városi hivatalnokok.
A kezdeményezésnek nagy sikere volt, a felhívásra több fejlesztési ötlet érkezett.
A hat kategóriában szavazásra bocsátott ötletek között játszóterek, parkok, tömegközlekedési megállók, parkolóhelyek, nyilvános vécék, sportpályák, közterületek, vízparti sétányok létesítési vagy korszerűsítési tervei szerepeltek.
Az RMDSZ nagyváradi szervezete megbízásából Pető Dalma városi önkormányzati képviselő foglalkozott a részvételi költségvetés tervezetének kivitelezésével és dokumentációjának elkészítésével. Ezek között volt a Biharpüspöki lakónegyedben egy sport- és szabadidőpark létrehozása, valamint a nagyváradi vár keleti kapujánál egy parkoló létesítése, de ez utóbbi nem került be az első tíz támogatandó tervezetbe.
A neológ zsidó temető egyedien szép, monumentális síremlékei alatt a város kiemelkedően fontos személyiségei alusszák örök álmukat
Fotó: Farkas László
E legendás délkör Mátyás király idején szelte át Nagyvárad híres erődjét. Története dióhéjban arról szól, hogy Vitéz János püspök 1455-ben hozta létre a Magyar Királyság első csillagvizsgáló intézetét Váradon, amelynek vezetésével a bécsi Georg Pauerbachot bízta meg. Az obszervatórium kutatói a Hold és a csillagok helyzetére vonatkozó megfigyeléseket a Tabula Varadiensis című munkában gyűjtötték össze. A földrajzi hosszúság meghatározására a csillagvizsgálóban a váron keresztülhaladó kezdő délkört jelölték ki, amelyet több mint 200 évig (1464–1667) használtak vonatkoztatási hosszúsági vonalként. Mivel ekkoriban a Tabula Varadiensis volt az egyik legpontosabb elérhető gyűjtemény, Kolumbusz Kristóf Amerika felé tartó hajója is ezt használta.
Az Erdélyi Magyar Néppárt is támogatott terveket, amelyek előterjesztését Moldován Gellért Lajos, a párt nagyváradi szervezetének elnöke készítette el. E tervek a neológ zsidó temető rendbetételét, a rogériuszi víztorony kilátóvá és kiállítótérré való átalakítását, valamint a Petőfi-park (Schlauch-kert) rendbetételét célozták. Jól ismert tény, hogy a nagyváradi zsidó temetőnek már az 1870-es évektől komoly története és kiemelt művészettörténeti jelentősége van. A monumentális síremlékek alatt a város fontos személyiségei alusszák örök álmukat, mint Deutsch K. Ignác, üveg- és porcelán-nagykereskedő, Emőd Tamás költő, Grünwald Jenő és Szántó Dezső vasgyárosok, Laszky Ármin, a Szabadság napilap tulajdonosa, Grósz Menyhért orvos, az Adorján, a Moskovits, a Sonnenfeld és a Weiszlovits családok tagjai, Böszörményi Emil ügyvéd vagy Nyiszli Miklós orvos, aki az auschwitzi koncentrációs táborban átélteket örökítette meg az Orvos voltam Auschwitzban című kötetében.
Moldován Gellért Lajos, az EMNP váradi szervezetének elnöke, a projektek előterjesztője
Fotó: Farkas László
A temető rendbetétele nem csak erkölcsi kötelesség. Felújítását követően akár turisztikai célponttá is válhat. Egyébként a legendás múltú temető tervét Farkas László helytörténész kezdeményezte. Ő mondta el többek között a temető elhanyagoltságának okát, ami abból ered, hogy a városban már csak az ortodox zsidók gyakorolják vallásukat.
A nagyváradi helytörténész a Petőfi-park (Schlauch-kert) történetét is ismerteti: Schlauch Lőrinc bíboros az 1800-as évek végén a püspöki palota kertjéből a városnak adományozott egy területet.
hiszen három kiemelten fontos, magyar vonatkozású szobor is itt kapott helyet: Petőfi Sándor, Bethlen Gábor és József Attila. A park rendbetételének kezdeményezője ismeretlen, azonban a néppárt helyi szervezete is kiemelten fontosnak tartotta a felújítást – fűzi hozzá Moldován Gellért Lajos. Annál is inkább, mivel minden március idusán itt koszorúzzák meg a nemzet költőjének szobrát. Teraszos cukrászdát és térzenei pavilont is álmodnak ide. A ráfordítandó költséget 150 ezer euróra becsülik.
Farkas László váradi helytörténész, a javaslatok egyik fontos népszerűsítője
Abból a meggondolásból, hogy Nagyvárad mindig is otthont adott a különböző művészeti ágak képviselőinek, így a képzőművészeknek is, elsősorban kiállítótermekre gondolt. Kilátóvá való átalakítása (mintegy 200 ezer eurós befektetéssel) pedig hasznos kezdeményezés, ami pezsgővé teheti majd a város kulturális életét, turisztikai látványosságait. Holló Barna képzőművész, nyugalmazott tanár már a 80-as években megalkotta ezzel kapcsolatos elképzeléseit. Átépítése eredményeként nemcsak kulturális rendezvényeknek adhat otthont, de működhet itt a városi önkormányzat kirendeltségi irodája is. A torony tetején napelemes energiagyűjtő szolgáltatja majd a villamos energiát. Más szóval egy parlagon hagyott objektum igazi színfoltja lehet a negyednek, ha megvalósulnak a vele kapcsolatos elképzelések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!