2022. október 09., 09:472022. október 09., 09:47
2022. október 12., 21:402022. október 12., 21:40
Örömmel tapasztalom, hogy korosztályomból egyre többen érzik úgy, vissza kell térni a gyökerekhez, valamilyen módon meg kell örökíteni a múltat, tanulságként a fiatalok elé kell tárni azokat az időket, amelyekben mi nőttünk fel – nem éppen kishercegek módjára. Így születnek a memoárok, korok tanulságai kötetekbe zárva, mementóként egy soha vissza nem sírt rendszernek, melyet legjobb lenne elfeledni. Az utókor szerencséjére – mindig csak a megtörtént dolgokból lehet tanulságokat levonni –
Talán nem mindig ismerjük fel idejében az emlékiratok jelentőségét, de évtizedek múltán a kutatók, akik elmélyülnek egy-egy korszak tanulmányozásában, örömmel fogják majd kézbe eme könyveket.
Ma már ismeretlen az ifjak számára a katonai behívó, a sorozás fogalma. Nem tudják, egykoron mekkora izgalmat váltott ki a fiatalok körében annak a bizonyos „papírosnak” a várása, amiről tudtuk jól, hogy elkerülhetetlenül kihozza egy szép napon a postás. Ebből a helyzetből indul a dramaturg és teatrológus K. Kovács István önéletrajzi írása is*, és ezzel ki is nyílik az a bizonyos katonaláda fedele.
A katonaidő letöltése nem mindenkiben hagyott mély nyomokat, én sem éltem meg traumaként (40 éve szereltem le), noha megjáratták velünk a Duna-csatornát is. Embere válogatja, ki hogyan dolgozza fel élete rosszabb időszakait. Az ember leszerelt, aztán igyekezett maga mögött hagyni a rengeteg disznóságot, amit katonaként megtapasztalt. Még abban a rendszerben is kevés olyan kiszolgáltatott helyzetbe került bele egy fiatal, mint a katonaságban. Nála műveletlenebb senkik parancsolgattak atyaúristen módjára, ugráltattak ide-oda, ahogyan a kedvük tartotta. A kaszárnya elhagyása után a legtöbben elfeledték a megalázásokat, és szinte újjászületve vágtak bele a civil életbe. Persze a felgyülemlett élmények nem kopnak meg egyhamar, a katonaviselt férfiak még évekig mesélték a hol drámai, hol vicces történeteket, amiket a hadseregben megéltek. Keveseknek jutott eszébe erről könyvet írni, de K. Kovács esetében nagyon is érthető, hogy miért vágott bele az emlékezésbe. Ő ugyanis
A szerző jelzi is, hogy terápiás célból kezdte papírra vetni emlékeit, mivel azok évtizedeken át kínozták és kísértették. Hogy megértsük ennek a mondatnak a jelentőségét, idézzünk a kötetből: „Feltűzött szuronnyal vonultunk a kapuig. Itt megálltunk, és farkasszemet néztünk a rács túloldalán tömör falat alkotó polgárokkal, akik tépett zászlókat lengettek, és eltorzult arccal kiabáltak. Átrepültek a kerítés fölött az első kövek, majd néhány üres üveg robbant szilánkokká szinte a bakancsunk orra előtt. A szilárd vaskapu, ijesztően döngött a záporozó rúgásoktól és mintha, lassan engedett volna a nekifeszülő tömeg súlyától. Önkéntelenül, egy emberként hátráltunk egy lépést. Szinte nekiütköztünk a hátunk mögött felsorakozott harckocsiknak, amelyek észrevétlenül követtek minket. Az altiszt, egy kurta vezényszóval fedezékbe parancsolt minket. A harckocsik átvették a mi helyünket: lépésben nyomultak közvetlenül a kapu elé.
Kordokumentumnak számítanak a könyvbe beszerkesztett levelek is, melyeket a szerző kapott és küldött katonaideje alatt.
Az igényesen megírt kötet egy olyan időszakot idéz fel, amit a mai fiataloknak remélhetőleg soha nem kell megtapasztalniuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!