2015. február 28., 10:222015. február 28., 10:22
A csalódás és a megdöbbenés egyszerre vesz erőt azon, aki ellátogat a budapesti Iparművészeti Múzeumban megnyitott, Az ősi Kína kincsei című kiállításra: a várakozásoknál kisebb és gyorsabban bejárható tárlattal szembesül, ugyanakkor Kína európai ember számára szinte kezelhetetlenül hatalmas méreteivel. Hogy mit céloz a kiállítás? Például annak megismertetését, hogy milyen központokból működött egykor a birodalom, s ma milyen tárgyait ismerjük e múltnak. De a régészeti leletekből felrajzolható összefüggéseket is, részben pedig azt, hogy miként jellemezhető Kína udvari kultúrája az egyes korokban.
A régészeti és iparművészeti anyaggal Magyarországon közel harminc éves szünet után jelentkező kínaiak három kínai múzeum anyagából válogattak. A kiállítás első nagy egysége a legkorábbi régészeti anyagok közül a neolitikus kultúrák kerámiáit vonultatja fel, majd az első történeti dinasztiák és fejedelemségek szertartási bronztárgyait állítja a középpontba. A tematikai egységet a kínai császárságot megalapító Csin Si Huang-ti császár sírját védelmező cseréphadsereg katonái zárják. Egészen pontosan kettő, a térdelő harcos vélhetően egy fakardot tartott a kezében, míg a másik, álló agyagkatona fegyvere egy dárda lehetett. Az óriási kiterjedésű sírt 1974-ben fedezték fel véletlenül, kútásás közben, a síremlék 8000-9000 agyagkatonát rejthet, eddig mintegy 3000-t tártak fel. A feljegyzések szerint a lelőhely közepén a császár nyugszik az akkori világot mintázó sírkertben, de a további feltárásokkal várnak a megfelelő technológia beszerzéséig. Az agyaghadsereg szabályos hadrendbe rendezett katonáit előregyártott darabokból állították össze, az arcokat és hajviseleteket azonban egyedileg mintázták meg, az életnagyságú alakokon jól megfigyelhetők a korabeli bőrpáncélok, viseleti elemek. A Magyar Nemzeti Múzeum 1987-es kiállítása óta Magyarországon nem lehetett eredeti agyagkatonákat látni.
A következő kiállítási részben két jelentős kínai dinasztia, a Han és a Tang-dinasztia élete elevenedik meg. A Kr. e. 2-Kr. u. 3. századból, valamint a 7-9. század sírjaiból származó sírkerámiák révén megismerhetjük a kínai előkelők világát: hivatalnokokat és udvarhölgyeket, a Selyemúton közlekedő karavánokat, valamint zenészeket és táncosokat. A harmadik rész a Kína aranykorának is nevezett Tang-kor anyagi kultúrájába, s a Selyemúton Kínába érkező buddhizmus művészetébe kínál bepillantást. A kiállítás negyedik és ötödik részében a két utolsó dinasztia, a 14-18. század udvari kultúrájával ismerkedhetünk meg a kínai előkelők viseletein, ékszerein és szertartási tárgyain keresztül. Külön egységet képeznek a 18. században virágzó tibeti buddhizmus szertartási tárgyai, és fontos szerepet kapnak a kínai udvari kultúra bemutatásánál a kínai találmányként számon tartott porcelánok, a dél-kínai császári manufaktúrából származó gyönyörű darabok.
A kiállítás április 19-ig látogatható.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!