2015. február 28., 10:222015. február 28., 10:22
A csalódás és a megdöbbenés egyszerre vesz erőt azon, aki ellátogat a budapesti Iparművészeti Múzeumban megnyitott, Az ősi Kína kincsei című kiállításra: a várakozásoknál kisebb és gyorsabban bejárható tárlattal szembesül, ugyanakkor Kína európai ember számára szinte kezelhetetlenül hatalmas méreteivel. Hogy mit céloz a kiállítás? Például annak megismertetését, hogy milyen központokból működött egykor a birodalom, s ma milyen tárgyait ismerjük e múltnak. De a régészeti leletekből felrajzolható összefüggéseket is, részben pedig azt, hogy miként jellemezhető Kína udvari kultúrája az egyes korokban.
A régészeti és iparművészeti anyaggal Magyarországon közel harminc éves szünet után jelentkező kínaiak három kínai múzeum anyagából válogattak. A kiállítás első nagy egysége a legkorábbi régészeti anyagok közül a neolitikus kultúrák kerámiáit vonultatja fel, majd az első történeti dinasztiák és fejedelemségek szertartási bronztárgyait állítja a középpontba. A tematikai egységet a kínai császárságot megalapító Csin Si Huang-ti császár sírját védelmező cseréphadsereg katonái zárják. Egészen pontosan kettő, a térdelő harcos vélhetően egy fakardot tartott a kezében, míg a másik, álló agyagkatona fegyvere egy dárda lehetett. Az óriási kiterjedésű sírt 1974-ben fedezték fel véletlenül, kútásás közben, a síremlék 8000-9000 agyagkatonát rejthet, eddig mintegy 3000-t tártak fel. A feljegyzések szerint a lelőhely közepén a császár nyugszik az akkori világot mintázó sírkertben, de a további feltárásokkal várnak a megfelelő technológia beszerzéséig. Az agyaghadsereg szabályos hadrendbe rendezett katonáit előregyártott darabokból állították össze, az arcokat és hajviseleteket azonban egyedileg mintázták meg, az életnagyságú alakokon jól megfigyelhetők a korabeli bőrpáncélok, viseleti elemek. A Magyar Nemzeti Múzeum 1987-es kiállítása óta Magyarországon nem lehetett eredeti agyagkatonákat látni.
A következő kiállítási részben két jelentős kínai dinasztia, a Han és a Tang-dinasztia élete elevenedik meg. A Kr. e. 2-Kr. u. 3. századból, valamint a 7-9. század sírjaiból származó sírkerámiák révén megismerhetjük a kínai előkelők világát: hivatalnokokat és udvarhölgyeket, a Selyemúton közlekedő karavánokat, valamint zenészeket és táncosokat. A harmadik rész a Kína aranykorának is nevezett Tang-kor anyagi kultúrájába, s a Selyemúton Kínába érkező buddhizmus művészetébe kínál bepillantást. A kiállítás negyedik és ötödik részében a két utolsó dinasztia, a 14-18. század udvari kultúrájával ismerkedhetünk meg a kínai előkelők viseletein, ékszerein és szertartási tárgyain keresztül. Külön egységet képeznek a 18. században virágzó tibeti buddhizmus szertartási tárgyai, és fontos szerepet kapnak a kínai udvari kultúra bemutatásánál a kínai találmányként számon tartott porcelánok, a dél-kínai császári manufaktúrából származó gyönyörű darabok.
A kiállítás április 19-ig látogatható.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!