A pacifista költőfejedelem – nyolcvan éve hunyt el Babits Mihály

Anyai ágon rokona volt a híres drámaíró, Szigligeti Ede. Ezek után szinte természetes volt a fiatal Babits irodalmi érdeklődése. 
Pesten kezdte iskoláit, Pécsen folyatta, majd 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára, filozófusnak készült. Hatalmas és sokrétű műveltsége kortársait is ámulatba ejtette, nem csoda, hogy Babits lett a műfordítás egyik legnagyobb alakja irodalmunknak.
Fiatal vidéki tanárként kapcsolatba került a Nagyváradon készülő Holnap körével, megjelentek első versei. Indulásától kezdve munkatársa volt a nagy hatású Nyugat című folyóiratnak, amelynek később szerkesztője, majd főszerkesztője lett.

Csupán élete legvégén, a megerősödött fasizmus idején ébredt rá politikátlanságának, pacifizmusának erkölcsileg is, művészileg is helytelen voltára.
Babits tekintélyes irodalmár volt, akinek kegyeibe bekerülni a fiatalabbak számára kiváltságot jelentett. Kerülte a nyilvánosságot, férfiként pedig komplexusai voltak a szebbik nemmel szemben. Ady halála után azért nem merte viszonozni Boncza Berta közeledését – aki tűzön-vízen át a felesége akart lenni –, mert rettegett a szifilisztől. Ami teljesen érthető, tudva, hogy Ady nem élt apácaéletet, és számtalan betegséget szedhetett fel kicsapongásai alkalmával, és ki tudja, Csinszka mit kapott el férjétől – legalábbis Babits szerint. A dolog végül úgy ért véget, hogy 1920 tavaszán Csinszka levélben közölte, feleségül megy Ady és Babits közös barátjához, Márffy Ödön festőművészhez. Aki, tegyük hozzá, egészen szép kort ért meg, 81 évesen hunyt el.

Szabó Lőrinc a visszaemlékezéseiben úgy írt a történtekről, hogy ő és Babits férfi módra tisztázták egymással a helyzetet, és Szabó egyszerűen átengedte Babitsnak szíve hölgyét. Bárhogy is volt, a két költő, a mester és tanítvány barátsága, ha nem is ért véget ezzel, de többé soha nem volt már a régi. Később még összefutottak főleg munkaügyben, de a barátságukat soha többé nem élesztették újra. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt Ilona sem nagyon szorgalmazta.

Némaság

Tény, hogy mindössze öt találkozás után 1921-ben Babits egy kávéházban megkérte Tanner Ilona kezét. A költő 36 éves volt, éppen szakított Boncza Bertával, Ilona pedig akkoriban egyedül tartotta el édesanyját. Az esküvő után a nő azonnal otthagyta minisztériumi munkahelyét, a férj és feleség pedig elköltözött Esztergomba, ahol házat vettek. Nem volt köztük egy mindent elsöprő kapcsolat, Ilona nem is igen hitt Babits szerelmében. Úgy vélte, a költő azért vette el feleségül, mert éppen „kéznél volt”. Ilonának azonban nem volt ellenére a helyzet, így két héten belül Babits Mihályné lett, és Török Sophie költői álnéven vonult be az irodalomtörténetbe. Nem volt szerelmes a férjébe, de rajongott érte, és gondoskodott róla.

Ettől kezdve csak a „beszélgető füzet” segítségével kommunikált, felesége hűségesen ápolta a költőt. Utolsó műveiben a világháború és saját betegsége kapcsán hangulata még az addiginál is komorabb lett, ő maga pedig teljesen elzárva élt a külvilágtól.
Babits 1941. augusztus 4-én hunyt el Budapesten egy szanatóriumban. Még abban az évben, Illyés Gyula szerkesztésében Babits-emlékkönyvet adtak ki 2000 számozott példányban. Szülőhelyén, Szekszárdon két szobor is őrzi emlékét.