Tanner Ilona és Babits Mihály. Az asszony nem volt szerelmes a férjébe, de rajongott érte, és gondoskodott róla.
Fotó: Nyugat.OSK. hu
Bár költők között sorrendet felállítani nem szerencsés, irodalomtörténészek úgy vélekednek, hogy a Nyugat nemzedékének Ady után a legjelentősebb tagja a 80 éve elhunyt Babits Mihály.
2021. augusztus 15., 07:242021. augusztus 15., 07:24
Már a kortársak is úgy tartották nyilván Adyt és Babitsot, mint a két irodalmi vezért. Az 1883. november 26-án Szekszárdon született költő tizenhét éves korában már verseket írt – először az íróasztala fiókjának.
Anyai ágon rokona volt a híres drámaíró, Szigligeti Ede. Ezek után szinte természetes volt a fiatal Babits irodalmi érdeklődése.
Pesten kezdte iskoláit, Pécsen folyatta, majd 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára, filozófusnak készült. Hatalmas és sokrétű műveltsége kortársait is ámulatba ejtette, nem csoda, hogy Babits lett a műfordítás egyik legnagyobb alakja irodalmunknak.
Fiatal vidéki tanárként kapcsolatba került a Nagyváradon készülő Holnap körével, megjelentek első versei. Indulásától kezdve munkatársa volt a nagy hatású Nyugat című folyóiratnak, amelynek később szerkesztője, majd főszerkesztője lett.
Csupán élete legvégén, a megerősödött fasizmus idején ébredt rá politikátlanságának, pacifizmusának erkölcsileg is, művészileg is helytelen voltára.
Babits tekintélyes irodalmár volt, akinek kegyeibe bekerülni a fiatalabbak számára kiváltságot jelentett. Kerülte a nyilvánosságot, férfiként pedig komplexusai voltak a szebbik nemmel szemben. Ady halála után azért nem merte viszonozni Boncza Berta közeledését – aki tűzön-vízen át a felesége akart lenni –, mert rettegett a szifilisztől. Ami teljesen érthető, tudva, hogy Ady nem élt apácaéletet, és számtalan betegséget szedhetett fel kicsapongásai alkalmával, és ki tudja, Csinszka mit kapott el férjétől – legalábbis Babits szerint. A dolog végül úgy ért véget, hogy 1920 tavaszán Csinszka levélben közölte, feleségül megy Ady és Babits közös barátjához, Márffy Ödön festőművészhez. Aki, tegyük hozzá, egészen szép kort ért meg, 81 évesen hunyt el.
Babits Mihály a Nyugat nemzedékének a legjelentősebb tagja Ady után
Fotó: archív
Az első világháború évei alatt az emberi élet védelmében tiltakozott az élet- és értékpusztítás ellen. Húsvét előtt című, egyik legfontosabb versét maga mondta el a Zeneakadémián 1916. március 26-án. Fortissimo című verse 1917-ben jelent meg a Nyugatban, istenkáromlás miatt Babitsot perbe fogták, majd kirúgták tanári állásából.
Az 1920-as évek elején történt valami, ami végül Babits életére is jelentős hatással volt: kezdő költőként felkerült Budapestre Szabó Lőrinc. Hihetetlen nyomorban tengette napjait, míg az egyedül élő Babits megsajnálta, és befogadta lakásába. Babits afféle mentor volt Szabó Lőrinc számára, mégis egyenrangú, közeli és szoros barátság alakult ki közöttük. Nem mellékes az sem, hogy az ifjú költő jól fordított latin, görög, német, angol és francia nyelvről magyarra, ennek pedig Babits is hasznát vette. Ugyanakkor Szabó Lőrinc igencsak különc figura volt, személyisége rejtélyes és ellentmondásos. Ez pedig később furcsa helyzeteket idézett elő a két költő kapcsolatában is.
Egyik nap egy fiatal, kezdő költőnő, Tanner Ilona Lujza Kamilla csengetett a lakás ajtaján. A két férfinak fogalma sem volt, hogy e csengetés megváltoztatja életüket. A hölgy régóta írt verseket, lapokban is megjelentek költeményei, ám ő többre vágyott: a Nyugatba szeretett volna bekerülni, ezért kereste fel Babitsot. Ám a költő éppen borotválkozott, ezért „titkárát”, Szabó Lőrincet kérte meg, fogadja a hölgyet. A „fogadás” olyan jól sikerült, hogy Ilona és Lőrinc hamarosan jegyben jártak. Érdekeség, hogy a hölgy Szabó Lőrincnél öt évvel idősebb volt, Babitsnál pedig tizeneggyel fiatalabb. Sokszor szerveztek közös programot hármasban, Babitsnak is tetszett Ilona, ám ezzel jó ideig nem hozakodott elő. Csakhogy
Szabó Lőrinc a visszaemlékezéseiben úgy írt a történtekről, hogy ő és Babits férfi módra tisztázták egymással a helyzetet, és Szabó egyszerűen átengedte Babitsnak szíve hölgyét. Bárhogy is volt, a két költő, a mester és tanítvány barátsága, ha nem is ért véget ezzel, de többé soha nem volt már a régi. Később még összefutottak főleg munkaügyben, de a barátságukat soha többé nem élesztették újra. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt Ilona sem nagyon szorgalmazta.
Tény, hogy mindössze öt találkozás után 1921-ben Babits egy kávéházban megkérte Tanner Ilona kezét. A költő 36 éves volt, éppen szakított Boncza Bertával, Ilona pedig akkoriban egyedül tartotta el édesanyját. Az esküvő után a nő azonnal otthagyta minisztériumi munkahelyét, a férj és feleség pedig elköltözött Esztergomba, ahol házat vettek. Nem volt köztük egy mindent elsöprő kapcsolat, Ilona nem is igen hitt Babits szerelmében. Úgy vélte, a költő azért vette el feleségül, mert éppen „kéznél volt”. Ilonának azonban nem volt ellenére a helyzet, így két héten belül Babits Mihályné lett, és Török Sophie költői álnéven vonult be az irodalomtörténetbe. Nem volt szerelmes a férjébe, de rajongott érte, és gondoskodott róla.
Ettől kezdve csak a „beszélgető füzet” segítségével kommunikált, felesége hűségesen ápolta a költőt. Utolsó műveiben a világháború és saját betegsége kapcsán hangulata még az addiginál is komorabb lett, ő maga pedig teljesen elzárva élt a külvilágtól.
Babits 1941. augusztus 4-én hunyt el Budapesten egy szanatóriumban. Még abban az évben, Illyés Gyula szerkesztésében Babits-emlékkönyvet adtak ki 2000 számozott példányban. Szülőhelyén, Szekszárdon két szobor is őrzi emlékét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!