
Súlyos betegségei ellenére rövid életében Szilágyi Domokos termékeny költő volt
Fotó: Plugor Sándor grafikája
A 20. századi magyar líra egyik jelentős erdélyi alakja. Bár a Szekuritáté beszervezte, költői nagysága és a magyar irodalomban elfoglalt kiemelkedő helye vitathatatlan.
2021. november 13., 09:462021. november 13., 09:46
2021. november 13., 12:012021. november 13., 12:01
A Házsongárdi temető egyik árnyékos parcelláján álló egyszerű gránitkövön három név olvasható. A nevek mögött azonban három tragikus sorsot képzelhet maga elé az emlékező: a költőét, akinek gyenge testét és lelkét összetörte az élet; a gyermekét, akinek a feldühödött föld rezgése volt végzete; az anyáét és feleségét, kit gyásza küldött utánuk a jobblétbe.
Szilágyi Domokos Nagysomkúton született 1938. július 2-án. Öccse, Szilágyi Kálmán a következőket írja a szülőkről: „édesanyánk, Szász Judit, legalább hetente kezébe vette a pennát, és szálkás, jobbra rohanó, fel- és letörő betűivel ontotta leveleit. Apánk, Szilágyi Károly kálomista tiszteletes és családapa, másodhegedűsként hozzáírt néhány sort édesanyánk leveleihez az ő békességet és szelídséget sugárzó stílusában és gondolataival.” Nem csoda, hogy
Családjához írt leveleit eleinte Domi becenévvel szignálta, később áttért a Szisz aláírásra. Ez rá is ragadt olyannyira, hogy élete végéig így szólították ismerősei, barátai. Középiskoláit Szatmárnémetiben a Magyar Fiúlíceumban, a mai Kölcseyben végezte 1955-ben. Kálmán öccse írta: „példaképei magyartanárai – Rög József, Ligeti Z. László, Gál Elemér –, akik megszerettetik vele a magyar irodalmat és nyelvet.” 1955 és 1960 között a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv- és irodalom szakos hallgatója volt, záróvizsgáit azonban nem tette le, az államvizsga-dolgozat témáját nemes egyszerűséggel visszautasította.
Szilágyi Domokos mellszobra Szatmárnémetiben
Szilágyi első versei egyetemista éveiben jelentek meg az Utunk című folyóiratban, az ötvenes évek végén már az Igaz Szó belső munkatársa volt. Az egyetem elvégzése után Bukarestbe került, ahol az Előre című napilap munkatársa lett. Első önálló verseskötete 1962-ben jelent meg Álom a repülőtéren címen.
Rövid életében betegségek kínozták – tériszonya miatt például rengeteget szenvedett –, 1970-ben nyugdíjazták. Ennek ellenére vagy ezzel együtt termékeny költő volt. Végül a betegség, a kilátástalanság felőrölte erejét, és 1976. november 2-án, halottak napján a Kolozsvár melletti Kányafőn véget vetett a szenvedésnek. Búcsúlevelében, amelyet élettársának, Nagy Máriának címzett, az élettől megválni készülő költő meglepően világosan és egyértelműen fogalmazott: „kicsikém! Én ma lelépek e világi életből. Ne kérdezd az okát – én sem tudom… Ne legyen lelkifurdalásod – úgysem vagyok jó már semmire. Amint az utóbbi hetek bizonyították. Mamát, tudom, leveri a dolog, de nincs más választásom… Nem vagyok részeg és…tiszta elmével írom e sorokat…” Rövid végrendeletet is hátrahagyott, amelyben mindenét rátestálta Nagy Máriára és fiára, Kobakra.
„Szilágyi Domokos önbíráskodott. Ezt még kiegészíthette volna azzal, hogy megírja élete történetének ezt a részét olyan kendőzetlenül, ahogyan azt kellett volna, és ha már amúgy is eljutott odáig, hogy pontot tesz az életére, akkor ezzel talán tartozott volna még mindannyiunknak, és biztos, hogy ez a korszak egyik legfontosabb dokumentuma lenne” – mondta 2006-ban Szőcs Géza közvetlenül azután, hogy fény derült Szilágyi Domokos ügynökmúltjára. Ma már csak filozofálhatunk azon, hogy kányafői tettének mozgatórugói között milyen mértékben volt jelen az undor az élettől, a csömör a környezettől és az ügynökösködéstől. Valószínűleg utóbbi többet nyomott a latban, mint gondolnánk.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!