A Mátyás utcától a püspöki palotáig: új helyiségben a kolozsvári Idea Könyvtér

Kolozsvár belvárosában, annak is egyik legforgalmasabb sugárútján áll évszázadok óta az unitáriusok úgynevezett püspöki palotája. Az épület – amely üzemeltetőjének óhaja szerint jelenleg a vallásszabadság házaként működik – még őrzi magán a letűnt korok emlékeit. Például egy 16. századi ajtókeretet, amelyet a felújításkor sikerült megmenteni az utókornak. De sok más érdekesség is előkerült a tatarozás során, amit hozzáértő és óvatos szakemberek végeztek. Nem úgy, mint néhány patinás belvárosi épületen, ahol a felújítással együtt a múltat is eltűntették róluk. Gaal György helytörténész Magyarok utcája című munkájában így írja le az épület történetét: „a 14-es számú (Belső Magyar utca 9. sz., Kossuth Lajos - Mareşal Foch 7. sz., Kossuth Lajos 14. sz.) ház már külsejéből ítélve is az utca legpatinásabb épületének tűnik. A Mátyás-szülőház és a plébániaház mellett ez a harmadik csúcsíves gótikus portát őrző lakóház. Kapu feletti monogramos címerpajzsa sok találgatásra adott alkalmat: annál is inkább, mert a főtéri templom boltozatának egyik zárókövén is feltűnik. Dongaboltozatos kapualja s földszinti falainak jó része a 15. századból származik, a helyiségek boltozása már későbbi időre utal. Egész négyablakos frontja 18. századi építkezés. Emeleti tágas termei még azt is igazolják, hogy főúri család igényeihez szabták az épületet. Már az 1700-as évek közepén a Wesselényi család tulajdona volt. 1744-ben Wesselényi Ferenc Közép-Szolnok megye főispánja a tulajdonosa, az 1820–1830-as években pedig 1851-ben elhunyt unokája, a szintén főispán Wesselényi Farkas birtokolta. Az utóbbi nagy zenebarát és Beethoven-rajongó volt, s rendszeresen muzsikusokat hívott házához koncertezni. A ház földszintjén bérlők lakhattak: 1845-ben Csiszér Mihály, a magyar szabócéh tagja és Hadadi András, a szíjgyártócéh tagja címét itt közli a Kolozsvári Naptár. 1853-ban a Wesselényiek kibédi Biasini Domokosnak és nejének, Kováts Karolinának adják el a házat.”

Egy utca majdnem eltűnt

A Magyar Unitárius Egyház Bálint Benczédi Ferenc püspök kezdeményezésére 2009-ben döntött úgy, hogy elkezdi a mintegy fél évezrede épült ingatlan helyreállítását. Úgy tervezték, hogy a vallásszabadság 450. évfordulójára el is készülnek vele. A határidőt sikerült betartani, így aztán tavasszal egyes helyiségeit át is adták rendeltetésüknek. Ha eddig az épület a mindenkori unitárius püspök lakásának is szolgált, júliustól, amikor a tatarozással teljesen elkészülnek, a közösség szolgálatába állítják, ahol jelentős közösségépítő munka fog folyni. Ennek az elgondolásnak a mentén kapott helyet benne az Idea Könyvtér is.

A tősgyökeres kolozsváriak közül is kevesen tudják azt, amire Bálint Benczédi Ferenc püspök hívta fel a bolt megnyitóján a jelenlévők figyelmét: nem kellett volna sok ahhoz, hogy ma ez az épület többedmagával már ne létezzen. Ugyanis a kommunista diktatúra éveiben Ceauşescu parancsára az akkori városvezetés az egész utcát lebontásra ítélte. Ez is része volt annak a tervnek, hogy a magyar emlékeknek nyoma se maradjon a kincses városban. Az egykori Belső-Magyar, Kossuth, majd Lenin utca – ma 1918. December 21. sugárút – egy részét sikerült is a földdel egyenlővé tenni, szálloda, tömbházak épültek a több évszázados épületek helyén. Ha 1989 végén nem fordul nagyot a világ, ma már csak hűlt helyét találnánk a püspöki palotának is. „Ez az utca az 1980-as években halálra volt ítélve” – fogalmazott a püspök. Hozzátette, annak idején sokat imádkoztak, hogy egyszer majd ez az épület is megnyissa kapuit a nagyközönség előtt.  Szerencsére a diktatúra ördögi tervei nem léptek életbe, így most már régi fényében tündököl a püspöki palota.  Igaz, a belső udvaron és a manzárdon még dolgoznak, de a külső munkálatok már kész vannak.

A hegyről a belvárosba

Április 11-én – éppen a költészet napján – Nagy Péter igazgató megnyitotta az Idea Könyvtér új otthonát az unitárius püspöki palotában. A tervek szerint a tér multifunkcionális lesz: amellett, hogy könyvesboltként működik, könyvbemutatókat is tartanak majd. Ugyanakkor arról az ötletről sem mondtak le, hogy az udvar irányába még bővítsenek, ott szeretnének kialakítani egy olvasósarkot is. Ez azért is fontos, mivel jóval több látogatóra és vásárlóra számítanak, mint a régi helyen, amely viszonylag eldugott helyen volt a meredek Tordai úton. Az Idea Könyvtér abban egyedülálló, hogy kizárólag erdélyi kiadók magyar nyelvű könyveit forgalmazza. 

És ha már az üzlet ünnepélyes megnyitója a költészet napjára esett, a vers sem maradhatott ki a programból: Laczkó Vass Róbert színművész Lászlóffy Aladár Óda a másolóműhelyhez című versét szavalta a népes közönség előtt. Amely olyan nagy számban jelent meg a könyvesbolt megnyitóján, hogy az ünnepséget a szervezők átköltöztették a szomszédos, jóval tágasabb 1568 nevet viselő bisztróba.