Szárdár Tagirovszkij Kazanyban született 1985-ben, a budapesti Shakespeare Színművészeti Akadémián tanult színész szakon, majd a Budapest Bábszínház bábszínész képzését végezte el. Tanulója volt Paolo Antonio Simioni olasz színházrendező magániskolájának, 2012 óta a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező szakán tanul Bocsárdi László osztályában Nagyváradon Szíjártó Tímea Aletta drámáját rendezte a Szigligeti Színházban.
2015. november 15., 14:492015. november 15., 14:49
– Budapest után Marosvásárhelyt választotta, ahol rendező szakon tanul. Miért éppen itt?
– Budapesten a színészet és a bábszínészet tanulmányozása mellett elkezdtem kísérletezni különböző ismeretlen vagy alig ismert terekben, pincékben, olykor hely híján lakásokban. Rendezni és játszani próbáltam, emberekkel kommunikálni és alkotni, próbáltuk közösen megérteni a minket körülvevő világot, mert kezdők voltunk, amatőrök és ez nagyon jót tett. Ascher Tamást kérdeztem meg egy tábor után 2008-ban, hogy milyen lehetőségeim vannak, ha nem nyerek felvételt Pesten az egyetemre rendezőként. Azt javasolta, hogy kezdjek el emberekkel dolgozni... Az ő bátorítására kezdtem el rendezni. Pesten és Kaposváron mindenféle szakra felvételiztem sikertelenül. Így alakult. Volt, ahol utólag tudtam meg, hogy azért nem vettek fel, mert féltek attól, hogy szétrombolom az osztályt, s olyan hely is akadt, ahol azt hallottam vissza a tanítványoktól, hogy az osztályfőnökük azt mondta rám, elmebeteg vagyok. Ez számomra akkor is etikátlan és nem színházi vagy emberséges gondolkodás, ha adott esetben őrült lennék. Úgy érzem, felelősek vagyunk, ha ítélkezünk másokról, főleg a fiatalokról. A fiatalokra vigyázni kell. Szeretnék olyan dolgokról beszélni, amelyek emberiek és esetlenek. Bocsárdi László pedig olyan mester, aki elfogadja a különböző embereket és stílusokat. Örülök, hogy idén több időt tudok szakítani az egyetemre. Tehát röviden: Magyarországon nem nyertem felvételt, Marosvásárhelyen igen. Szükségem volt diplomára és levegőváltásra is. Kezdtem elveszíteni a hitemet...
– Budapest után miért érdekes vagy mit tud nyújtani az erdélyi színház? Mi az, ami ide vonzotta Marosvásárhelyre?
– Nem érdekesebb, hanem más. Mindenhol emberek vannak. Erdélyben közelebb vannak a természethez az emberek, nagyobb energiákat mozgatnak meg sokszor. Budapest egy nagyobb város, a nagyobb városokban mindenki rohan, a színészek sokszor fáradtak. Általánosítani nem érdemes, de olykor lehet.
– Betekintése volt és van több nemzet színházába, színházi szakmájába is, olasz, orosz, magyarországi, erdélyi színházakkal ismerkedett meg: milyen különbségeket lát a különböző népek színháza között?
– Az emberek alapvető félelmei és vágyai hasonlóak. A működés ugyanaz. A vágy vagy a félelem tárgya viszont más. Az olaszok rendkívül bátrak, az oroszok nagyon lelkiismeretesek, ha energiákról van szó, a magyarok nagyon precíz értelmezők, az erdélyiek mernek szabadok lenni, a románok pedig szenvedélyesen vadak. Mindegyiket imádom. Dolgoztam lengyelekkel is, akik végtelenül nagy fájdalommal operálnak. Kazahsztánban pedig pontosak és erősek. Rengeteg nép, rengeteg kollektív szín, sok szép felfedezésre méltó árnyalat. Miközben az ember egy és ugyanaz. Egyek vagyunk. Mindannyian vágyódunk és félünk. Igyekszünk létezni.
– Hogyan esett a választása Szíjártó Tímea Aletta drámájára, Az esetre?
– Györfi Csaba keresett meg, hogy pályázzunk. Kíváncsi voltam Csaba munkájára, Nagyvárad társulatára és természetesen Aletta drámájára. Érdekelt az, hogy olyan anyaggal dolgozzak, amilyet korábban nem ismertem. Ezért érdekel egy klasszikus komédia szilveszterkor Sepsiszentgyörgyön, ezért érdekel egy improvizált anyag is. Keresem a határaimat, a mélységeket, a fejlődés különböző útjait. Ezért szeretek arra törekedni, hogy amennyire lehetséges: ne lehessen tetten érni, hogy melyik előadást rendeztem. Új és új utakra vagyok kíváncsi. Sepsiszentgyörgyön a Meggyeskert gyökeresen más volt, mint Az eset Nagyváradon, és mindkettőtől teljesen különbözik a Nyina című előadás Gyergyószentmiklóson, amit éppen próbálok a csapattal. Nem akarok egyedi stílust még, próbálom feszegetni a határokat. Olyat akarok rendezni, amit nem tudok, akármennyire hihetetlen. Nem érdekes az, amit tudok és jó. Az ismeretlen tartalmi utak, történetek és formák érdekelnek.
– Milyen a mai erdélyi magyar dráma?
– Nem tudom, néhányat ismerek, detöbbet kell olvasnom. De annyi bizonyos, hogy próbálnak nevetni önmaguk fájdalmain.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!