
Székelyföldi pionírok az 1980-as években. A kommunista diktatúra a gyerekekre kiemelten figyelt
Fotó: Daczó Katalin gyűjtése
A napokban jelent meg Fábián Tibor lelkész-újságíró Ceaușescu elvtárs, pajtás című új kötete, amelyben a szerző a kommunista rendszer őrültségeit járja körbe rengeteg szatírával, humorral.
2021. november 01., 08:162021. november 01., 08:16
Humor nélkül lehetetlen átevickélni az életen. Akit pedig e tájakra csöppentett a gólya, annak igencsak erős humorérzéke kell hogy legyen a mindennapok túléléséhez. Abban különbözünk másoktól, hogy itt annyira állandósult a nyomorúságos helyzet, hogy éjjel-nappal vigyorognunk kell. Ezért aztán kívülállóknak akár úgy is tűnhet, hogy akik itt élnek, vidám emberek. Amit nem tudhatott annak idején az idegen:
Fábián Tibort a mélységeiben foglalkoztatja az a korszak, amelyben gyerekeskedett, nevelkedett, ráeszmélt a világra. Ám milyen világra! Amikor a hetvenes évek közepe táján megszületett, már javában tombolt a Ceaușescu-rendszer őrülete, a „kultúrforradalom”, a sovinizmus, a polgárokra erőltetett, tartalom nélküli hazafiság. Túl voltunk a 60-as évek viszonylagos jólétén, az úgynevezett nyitáson, mi több, éppen akkoriban zárult be teljesen világunk. Fábián még azt a korszakot sem érhette meg, amikor legalább egy narancsot tehettek a szülők a gyerekeiknek a karácsonyfa alá, és azokban a boldog időkben sem részesülhetett, amikor jegy nélkül vehettünk vajat és kenyeret. Kiskorában már karácsony sem volt, csak téli ünnep, és a Télapó helyett a lefordíthatatlan nevű Moș Gerilă hozta zsákjában a képzeletbeli mogyorót. Az étel általában képzeletbeli volt, ezek pótlására a rendszer kitalálta a hosszan tartó tapsot. Amivel viszont nem lehetett jól lakni.
Fábián humorát szerencsére nem vette el a vélhető gyerekkori „vitaminhiány”, nem okozott traumát neki a banán utáni vágyakozás, a sötétség meg a hideg. Lehetett azokban az időkben is jópofáskodni – kellett is az elme épségének megőrzéséért –, de átvitt értelemben és szó szerint is sötét volt és hideg.
Könyvborító. Fábián Tibor szatíráin, irodalmasított anekdotáin keresztül átfogó képet kapunk arról, hol és miben éltünk, milyen abszurd események tarkították a hétköznapi emberek világát
Ám ennek is meglett az eredménye: lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy akik abban a világban nőttek fel, nem lettek megkeseredett felnőttek, sőt mintha könnyebben vennék az élet akadályait. Hiszen a kommunizmusnál rosszabb már úgysem szakadhat a nyakunkba. Még ha eléggé furcsa is a mai világ… De legalább nem lebeg a fejünk felett Damoklész kardjaként az a veszély, hogy egy apró hiba vagy akár egy vicc miatt a Duna-csatornán kössünk ki, vagy halálunkig egy bányában robotoljunk. Annak a rendszernek ugyanis nem kellett sok, hogy a „nemkívánatos elemeket” kivonja a forgalomból, elrejtse a világ szeme elől őket.
Fábiánnak a korszak iránti érdeklődése már megmutatkozott Diktátorkeringő (Ceaușescu utolsó napjai) című kiváló drámájában, amelyben a diktatúra összeomlásának napjaira van kiélezve a történet. Ezúttal viszont szatíráin, irodalmasított anekdotáin keresztül átfogóbb képet kapunk arról, hol és miben éltünk, milyen abszurd események tarkították a hétköznapi emberek, ugyanakkor a hatalom közelében élősködők mindennapjait. Bár a szereplők olykor inkább önmaguk karikatúráira hasonlítanak, az ironikus elbeszélésmód mögött történelmileg hiteles információk bújnak meg – olvasmányossága mellett éppen ez a kötet egyik erőssége.
Típusembereket, a Főnök óhajaira, parancsaira bólogató paprikajancsikat (legjobb példa rá Dumitrașco, a lakájként viselkedő személyi titkár, aki csak akkor hős, amikor senki sem látja). Ezek a szereplők a korszak összes jellegzetes (torz) vonásait magukon hordozzák, és akik megéltük azokat az időket, mindannyian ismerhettünk legalább egyet közülük. Pojácák voltak, akik a hatalom embereit körülvették mindig és mindenből hasznot lesve.
Fábián Tibor műve nyilván nem történelmi regény. Még ennél is több. Fikcióba bújtatott korrajz, elrettentő példa arra, hogy ilyet többet sose engedjen meg magának az emberiség. A különálló, de azonos vonalvezetésű szatírákat olvasva mosolyogva könnyezzük meg a múltat, de azért imádkozzunk egy sort, hogy a közhely, miszerint a történelem ismétli magát, sose következzen be…
(Fábián Tibor: Ceaușescu elvtárs, pajtás, szatirikus regény, Tortoma Kiadó, 2021)
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!