Székelyföldi pionírok az 1980-as években. A kommunista diktatúra a gyerekekre kiemelten figyelt
Fotó: Daczó Katalin gyűjtése
A napokban jelent meg Fábián Tibor lelkész-újságíró Ceaușescu elvtárs, pajtás című új kötete, amelyben a szerző a kommunista rendszer őrültségeit járja körbe rengeteg szatírával, humorral.
2021. november 01., 08:162021. november 01., 08:16
Humor nélkül lehetetlen átevickélni az életen. Akit pedig e tájakra csöppentett a gólya, annak igencsak erős humorérzéke kell hogy legyen a mindennapok túléléséhez. Abban különbözünk másoktól, hogy itt annyira állandósult a nyomorúságos helyzet, hogy éjjel-nappal vigyorognunk kell. Ezért aztán kívülállóknak akár úgy is tűnhet, hogy akik itt élnek, vidám emberek. Amit nem tudhatott annak idején az idegen:
Fábián Tibort a mélységeiben foglalkoztatja az a korszak, amelyben gyerekeskedett, nevelkedett, ráeszmélt a világra. Ám milyen világra! Amikor a hetvenes évek közepe táján megszületett, már javában tombolt a Ceaușescu-rendszer őrülete, a „kultúrforradalom”, a sovinizmus, a polgárokra erőltetett, tartalom nélküli hazafiság. Túl voltunk a 60-as évek viszonylagos jólétén, az úgynevezett nyitáson, mi több, éppen akkoriban zárult be teljesen világunk. Fábián még azt a korszakot sem érhette meg, amikor legalább egy narancsot tehettek a szülők a gyerekeiknek a karácsonyfa alá, és azokban a boldog időkben sem részesülhetett, amikor jegy nélkül vehettünk vajat és kenyeret. Kiskorában már karácsony sem volt, csak téli ünnep, és a Télapó helyett a lefordíthatatlan nevű Moș Gerilă hozta zsákjában a képzeletbeli mogyorót. Az étel általában képzeletbeli volt, ezek pótlására a rendszer kitalálta a hosszan tartó tapsot. Amivel viszont nem lehetett jól lakni.
Fábián humorát szerencsére nem vette el a vélhető gyerekkori „vitaminhiány”, nem okozott traumát neki a banán utáni vágyakozás, a sötétség meg a hideg. Lehetett azokban az időkben is jópofáskodni – kellett is az elme épségének megőrzéséért –, de átvitt értelemben és szó szerint is sötét volt és hideg.
Könyvborító. Fábián Tibor szatíráin, irodalmasított anekdotáin keresztül átfogó képet kapunk arról, hol és miben éltünk, milyen abszurd események tarkították a hétköznapi emberek világát
Ám ennek is meglett az eredménye: lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy akik abban a világban nőttek fel, nem lettek megkeseredett felnőttek, sőt mintha könnyebben vennék az élet akadályait. Hiszen a kommunizmusnál rosszabb már úgysem szakadhat a nyakunkba. Még ha eléggé furcsa is a mai világ… De legalább nem lebeg a fejünk felett Damoklész kardjaként az a veszély, hogy egy apró hiba vagy akár egy vicc miatt a Duna-csatornán kössünk ki, vagy halálunkig egy bányában robotoljunk. Annak a rendszernek ugyanis nem kellett sok, hogy a „nemkívánatos elemeket” kivonja a forgalomból, elrejtse a világ szeme elől őket.
Fábiánnak a korszak iránti érdeklődése már megmutatkozott Diktátorkeringő (Ceaușescu utolsó napjai) című kiváló drámájában, amelyben a diktatúra összeomlásának napjaira van kiélezve a történet. Ezúttal viszont szatíráin, irodalmasított anekdotáin keresztül átfogóbb képet kapunk arról, hol és miben éltünk, milyen abszurd események tarkították a hétköznapi emberek, ugyanakkor a hatalom közelében élősködők mindennapjait. Bár a szereplők olykor inkább önmaguk karikatúráira hasonlítanak, az ironikus elbeszélésmód mögött történelmileg hiteles információk bújnak meg – olvasmányossága mellett éppen ez a kötet egyik erőssége.
Típusembereket, a Főnök óhajaira, parancsaira bólogató paprikajancsikat (legjobb példa rá Dumitrașco, a lakájként viselkedő személyi titkár, aki csak akkor hős, amikor senki sem látja). Ezek a szereplők a korszak összes jellegzetes (torz) vonásait magukon hordozzák, és akik megéltük azokat az időket, mindannyian ismerhettünk legalább egyet közülük. Pojácák voltak, akik a hatalom embereit körülvették mindig és mindenből hasznot lesve.
Fábián Tibor műve nyilván nem történelmi regény. Még ennél is több. Fikcióba bújtatott korrajz, elrettentő példa arra, hogy ilyet többet sose engedjen meg magának az emberiség. A különálló, de azonos vonalvezetésű szatírákat olvasva mosolyogva könnyezzük meg a múltat, de azért imádkozzunk egy sort, hogy a közhely, miszerint a történelem ismétli magát, sose következzen be…
(Fábián Tibor: Ceaușescu elvtárs, pajtás, szatirikus regény, Tortoma Kiadó, 2021)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!