
Történelmi játékok Temesváron. A magyar napok széles kulturális palettát fed le a néptánctól a színházi előadásokig
Fotó: Temesvári Magyar Napok
Tamás Péter a temesvári magyar közösség alapembere, a Temesvári Magyar Napok főszervezője, a Várbástya Egyesület elnöke. Az újra megpezsdülő bánsági magyar életről beszélgettünk.
2018. október 26., 21:362018. október 26., 21:36
2018. október 26., 21:382018. október 26., 21:38
– 1990-ben együtt voltunk a Temesvári Magyar Diákszövetség első elnökségében, ami után egy időre elvált az életutunk. Hogyan kerültél Stuttgartba?
– A temesvári magyar szórványélet összetartó erejét vittem magammal Stuttgartba is. Ez késztetett arra, hogy Németországban is a magyar közösség életét építsem és támogassam. Így lettem a stuttgarti Erdélyi Világszövetség (EVSZ) elnöke, amely a magyarság sokrétű érdekeit képviseli. Az EVSZ számos kulturális rendezvényt szervezett, irodalmi estektől történelmi előadásokig, borvacsoráktól táncházakig, mindenből kivette részét. Ugyanakkor több mint tízezer euró értékű támogatással segítette az otthonmaradt erdélyieket.
– Több borkóstolót is szerveztél. Milyen volt a magyar borok stuttgarti fogadtatása?
– A bor szeretetét épp neked köszönhetem, magad is tapasztalhattad stuttgarti fellépéseid alkalmával, hogy az EVSZ tagsága nem szakad el az otthoni valóságtól, érdeklődik a közéleti kérdések iránt, s szomjazik a magyar borra. Az utóbbi években magam is szerveztem Stuttgartban több borkóstolót.
Hadd idézzem az erdélyi borszakma három éve elhunyt nagyságát, Csávossy Györgyöt, aki leszögezte: a bor a magyarság itala, amely elkíséri az embert a bölcsőtől a torig.
– Egy-egy magyar előadás a nyugati szórványban néha nagyobb közönséget vonz, mint Temesváron vagy Aradon. Mik a hasonlóságok és a különbségek a németországi és a bánsági szórvány között?
– A szórvány és a nyugati diaszpóra magyarsága között sokáig elvi és infrastrukturális különbségek léteztek. Véleményem szerint napjainkban ezek a szórványközösségek hasonlóakká váltak. Így tehát a temesvári szórvány sokban hasonlít a stuttgartira – közösségi együttlét fontossága, magyar kulturális értékek ápolása stb. –, de ugyanakkor különbségek is adódnak.
Tamás Péter szerint Temesvár értelmiségi, igényes, egyetemi város
Fotó: Borbély Zsolt Attila
Megjegyzendő a sors cinikus valósága: jelenleg Stuttgartban több magyar él, mint Temesváron.
– A Várbástya Egyesület a Temesvári Magyar Napokon kívül szervez egyéb programokat is?
– A Várbástya Egyesületnek vannak más programjai is. Minden évben megemlékező ünnepséget szervezünk október 23. alkalmából. Egy éve működik a Küttl Klub is, ahol számos rendezvényt tartottunk eddig: könyvbemutatók, kiállítás, képzések, játékestek, közösségi találkozók. Létrehoztuk a Várbástya-pályázatot, amely a helyi egyesületek, szervezetek és csoportok rendezvényeit és munkáját támogatja anyagilag. Hadd köszönjem meg ezúton is a nemzetpolitikai államtitkárság segítségét mind a Küttl Klub, mind a Temesvári Magyar Napokat illetően, ezen belül Potápi Árpád államtitkár és Szilágyi Péter miniszteri biztos támogató munkáját.
– A Temesvári Magyar Napok (TMN) széles kulturális palettát fed le a történelmi játékoktól a néptáncon, koncerteken, könyvbemutatókon keresztül a színházi előadásokig. Hogy áll össze egy ilyen változatos program?
Ugyanakkor a koncepcionális egység miatt a döntések nagy részét a Várbástya Egyesület elnöksége hozza. Nekem személyesen mindig is fontos volt, hogy a TMN az általad jelzett értékeinket képviselje – kiemelve bánsági és regionális létünket.
– A magyar napokon sem nagyipari sört, sem tömegbort nem lehet kapni. Ez tudatos döntés?
– A gasztronómia világában a magyar konyha jellegzetességeinek bemutatására törekedtünk, legyen ez harapni- vagy innivaló, így természetesen kihagytuk a nagyipari termékeket. A magyar kézműves borokat illetően a Vinum Hungaricum forgalmazza valamennyi kiemelkedő magyar borász termékét. S valóban, a tömegsörök és -borok elkerülése, valamint a magyar kézműves sörök és borok jelenléte tudatos döntés. Örömteli trend a kézművesség felértékelődése, ami egyfajta visszahatás a nagyipar arctalan s jellemzően silány tömegtermékeinek dömpingjére. Nekünk nem célunk trendinek lenni, de örvendünk, ha egy divat értéket is hordoz. Nem véletlen, hogy a TMN vásárába is a Kárpát-medence megannyi szegletéből érkeznek magas minőséget képviselő magyar kézműves termelők a szappankészítőktől a szörpöket, mézeket kínálókon át a kóstoló formájában programba vett csokoládékészítőkig.
– Mi a három rendezvénysorozat általános tapasztalata? Ezen az úton haladtok tovább? Minden program megtalálja a maga közönségét?
– Ezen az úton szeretnénk továbbhaladni. Az eddigi három rendezvény általános tapasztalata pozitív, értem ez alatt mind a sikeresség hatásfokát, mint a temesvári magyar közösség igényeinek a kielégítését. Szerénytelenség nélkül leszögezhetjük, ilyen nagyméretű magyar rendezvény a második világháború óta nem volt Temesváron.
– Többen hiányoltuk a nemzeti vonalat megjelenítő együtteseket. A Kormoránra, az Ismerős Arcokra vagy a Honfoglalásról rockzenekarként először éneklő P. Mobilra számíthatunk-e a jövőben?
– Mint jeleztem, nyitottak vagyunk más programokra is, a nemzeti vonalat megjelenítő együttesek felé is. Ugyanakkor széles a kérelem minden irányban. Mivel a magyar rockzene hőskorának az előadói – legyenek azok együttesek vagy szólisták – a hetvenes éveiket tapossák, nem tudhatjuk, hogy meddig fognak még színpadi fellépéseket vállalni, ezért elsősorban ők töltik ki a nagyszínpad esti koncertjeinek idősávját.
– Hogyan látod a város magyarságának jövőjét százéves távlatban?
Többségük ugyan másfelé keresi a boldogulást, de van, aki marad. Ezen kívül fontos, hogy elkötelezett, a magyarság megmaradását, a magyar kultúra ápolását hivatásnak tekintő kezekben van a magyar iskola, van színházunk, hetilapunk, közösségi klubjaink. Kihasználhatjuk az információs robbanás adta előnyöket. Tény, hogy a városvezetés nem veszélyt lát bennünk, hanem parnert, s nem eltüntetésünkre törekszik, hanem például a Temesvári Magyar Napokhoz is megad minden segítséget. Nekem is minden reményem, hogy a mai végvári vitézeknek legyenek utódai.
Temesvár magyar igézete
Az utóbbi években jelentősen fellendült a temesvári magyar élet. Elindult a Temesváros honlap, azonos címmel alakult egy aktív Facebook-csoport, és idén immár harmadszor rendezték meg a Temesvári Magyar Napok nevű pezsgő rendezvénysorozat. Utóbbi mögött a Várbástya Egyesület áll, amely a vallási és politikai ökumené jegyében igyekszik a temesvári magyarság érdekeit szolgálni: elnökségi tagjai között van református és katolikus pap, RMDSZ-tisztségviselő és az EMNT helyi elnöke. Az egyesült elnöke Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja, aki közösségépítő munkájával évtizedek óta szolgálja a magyar nemzetet. Hosszú időn keresztül szervezte a stuttgarti magyar életet, majd az utóbbi fél évtizedben egyre több időt és energiát fordít szülővárosa, Temesvár magyarságának összefogására, a magyar szellemi kulturális élet fellendítésére.
A Temesvári Magyar Napok ideje alatt a város központja azt az érzés kelti, mintha Temesvár újra a magyarok által dominált város lenne, mint a századfordulón. Sikerült megmozgatni azokat az embereket is – több mint tízezret –, akik nem járnak rendszeresen magyar rendezvényekre.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!