
Történelmi játékok Temesváron. A magyar napok széles kulturális palettát fed le a néptánctól a színházi előadásokig
Fotó: Temesvári Magyar Napok
Tamás Péter a temesvári magyar közösség alapembere, a Temesvári Magyar Napok főszervezője, a Várbástya Egyesület elnöke. Az újra megpezsdülő bánsági magyar életről beszélgettünk.
2018. október 26., 21:362018. október 26., 21:36
2018. október 26., 21:382018. október 26., 21:38
– 1990-ben együtt voltunk a Temesvári Magyar Diákszövetség első elnökségében, ami után egy időre elvált az életutunk. Hogyan kerültél Stuttgartba?
– A temesvári magyar szórványélet összetartó erejét vittem magammal Stuttgartba is. Ez késztetett arra, hogy Németországban is a magyar közösség életét építsem és támogassam. Így lettem a stuttgarti Erdélyi Világszövetség (EVSZ) elnöke, amely a magyarság sokrétű érdekeit képviseli. Az EVSZ számos kulturális rendezvényt szervezett, irodalmi estektől történelmi előadásokig, borvacsoráktól táncházakig, mindenből kivette részét. Ugyanakkor több mint tízezer euró értékű támogatással segítette az otthonmaradt erdélyieket.
– Több borkóstolót is szerveztél. Milyen volt a magyar borok stuttgarti fogadtatása?
– A bor szeretetét épp neked köszönhetem, magad is tapasztalhattad stuttgarti fellépéseid alkalmával, hogy az EVSZ tagsága nem szakad el az otthoni valóságtól, érdeklődik a közéleti kérdések iránt, s szomjazik a magyar borra. Az utóbbi években magam is szerveztem Stuttgartban több borkóstolót.
Hadd idézzem az erdélyi borszakma három éve elhunyt nagyságát, Csávossy Györgyöt, aki leszögezte: a bor a magyarság itala, amely elkíséri az embert a bölcsőtől a torig.
– Egy-egy magyar előadás a nyugati szórványban néha nagyobb közönséget vonz, mint Temesváron vagy Aradon. Mik a hasonlóságok és a különbségek a németországi és a bánsági szórvány között?
– A szórvány és a nyugati diaszpóra magyarsága között sokáig elvi és infrastrukturális különbségek léteztek. Véleményem szerint napjainkban ezek a szórványközösségek hasonlóakká váltak. Így tehát a temesvári szórvány sokban hasonlít a stuttgartira – közösségi együttlét fontossága, magyar kulturális értékek ápolása stb. –, de ugyanakkor különbségek is adódnak.
Tamás Péter szerint Temesvár értelmiségi, igényes, egyetemi város
Fotó: Borbély Zsolt Attila
Megjegyzendő a sors cinikus valósága: jelenleg Stuttgartban több magyar él, mint Temesváron.
– A Várbástya Egyesület a Temesvári Magyar Napokon kívül szervez egyéb programokat is?
– A Várbástya Egyesületnek vannak más programjai is. Minden évben megemlékező ünnepséget szervezünk október 23. alkalmából. Egy éve működik a Küttl Klub is, ahol számos rendezvényt tartottunk eddig: könyvbemutatók, kiállítás, képzések, játékestek, közösségi találkozók. Létrehoztuk a Várbástya-pályázatot, amely a helyi egyesületek, szervezetek és csoportok rendezvényeit és munkáját támogatja anyagilag. Hadd köszönjem meg ezúton is a nemzetpolitikai államtitkárság segítségét mind a Küttl Klub, mind a Temesvári Magyar Napokat illetően, ezen belül Potápi Árpád államtitkár és Szilágyi Péter miniszteri biztos támogató munkáját.
– A Temesvári Magyar Napok (TMN) széles kulturális palettát fed le a történelmi játékoktól a néptáncon, koncerteken, könyvbemutatókon keresztül a színházi előadásokig. Hogy áll össze egy ilyen változatos program?
Ugyanakkor a koncepcionális egység miatt a döntések nagy részét a Várbástya Egyesület elnöksége hozza. Nekem személyesen mindig is fontos volt, hogy a TMN az általad jelzett értékeinket képviselje – kiemelve bánsági és regionális létünket.
– A magyar napokon sem nagyipari sört, sem tömegbort nem lehet kapni. Ez tudatos döntés?
– A gasztronómia világában a magyar konyha jellegzetességeinek bemutatására törekedtünk, legyen ez harapni- vagy innivaló, így természetesen kihagytuk a nagyipari termékeket. A magyar kézműves borokat illetően a Vinum Hungaricum forgalmazza valamennyi kiemelkedő magyar borász termékét. S valóban, a tömegsörök és -borok elkerülése, valamint a magyar kézműves sörök és borok jelenléte tudatos döntés. Örömteli trend a kézművesség felértékelődése, ami egyfajta visszahatás a nagyipar arctalan s jellemzően silány tömegtermékeinek dömpingjére. Nekünk nem célunk trendinek lenni, de örvendünk, ha egy divat értéket is hordoz. Nem véletlen, hogy a TMN vásárába is a Kárpát-medence megannyi szegletéből érkeznek magas minőséget képviselő magyar kézműves termelők a szappankészítőktől a szörpöket, mézeket kínálókon át a kóstoló formájában programba vett csokoládékészítőkig.
– Mi a három rendezvénysorozat általános tapasztalata? Ezen az úton haladtok tovább? Minden program megtalálja a maga közönségét?
– Ezen az úton szeretnénk továbbhaladni. Az eddigi három rendezvény általános tapasztalata pozitív, értem ez alatt mind a sikeresség hatásfokát, mint a temesvári magyar közösség igényeinek a kielégítését. Szerénytelenség nélkül leszögezhetjük, ilyen nagyméretű magyar rendezvény a második világháború óta nem volt Temesváron.
– Többen hiányoltuk a nemzeti vonalat megjelenítő együtteseket. A Kormoránra, az Ismerős Arcokra vagy a Honfoglalásról rockzenekarként először éneklő P. Mobilra számíthatunk-e a jövőben?
– Mint jeleztem, nyitottak vagyunk más programokra is, a nemzeti vonalat megjelenítő együttesek felé is. Ugyanakkor széles a kérelem minden irányban. Mivel a magyar rockzene hőskorának az előadói – legyenek azok együttesek vagy szólisták – a hetvenes éveiket tapossák, nem tudhatjuk, hogy meddig fognak még színpadi fellépéseket vállalni, ezért elsősorban ők töltik ki a nagyszínpad esti koncertjeinek idősávját.
– Hogyan látod a város magyarságának jövőjét százéves távlatban?
Többségük ugyan másfelé keresi a boldogulást, de van, aki marad. Ezen kívül fontos, hogy elkötelezett, a magyarság megmaradását, a magyar kultúra ápolását hivatásnak tekintő kezekben van a magyar iskola, van színházunk, hetilapunk, közösségi klubjaink. Kihasználhatjuk az információs robbanás adta előnyöket. Tény, hogy a városvezetés nem veszélyt lát bennünk, hanem parnert, s nem eltüntetésünkre törekszik, hanem például a Temesvári Magyar Napokhoz is megad minden segítséget. Nekem is minden reményem, hogy a mai végvári vitézeknek legyenek utódai.
Temesvár magyar igézete
Az utóbbi években jelentősen fellendült a temesvári magyar élet. Elindult a Temesváros honlap, azonos címmel alakult egy aktív Facebook-csoport, és idén immár harmadszor rendezték meg a Temesvári Magyar Napok nevű pezsgő rendezvénysorozat. Utóbbi mögött a Várbástya Egyesület áll, amely a vallási és politikai ökumené jegyében igyekszik a temesvári magyarság érdekeit szolgálni: elnökségi tagjai között van református és katolikus pap, RMDSZ-tisztségviselő és az EMNT helyi elnöke. Az egyesült elnöke Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja, aki közösségépítő munkájával évtizedek óta szolgálja a magyar nemzetet. Hosszú időn keresztül szervezte a stuttgarti magyar életet, majd az utóbbi fél évtizedben egyre több időt és energiát fordít szülővárosa, Temesvár magyarságának összefogására, a magyar szellemi kulturális élet fellendítésére.
A Temesvári Magyar Napok ideje alatt a város központja azt az érzés kelti, mintha Temesvár újra a magyarok által dominált város lenne, mint a századfordulón. Sikerült megmozgatni azokat az embereket is – több mint tízezret –, akik nem járnak rendszeresen magyar rendezvényekre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!