Születésüktől segítik a határon túliakat

– Budapesti kormányzati illetékesek részéről többször elhangzott már, hogy a magyar kormány kiterjeszti az anyasági támogatást minden magyar állampolgárra, bárhol éljen a világban. Mit jelent majd ez a támogatás?

– Alapgondolatunk, hogy bárhol is születik egy magyar gyermek, és azt magyar állampolgárként bejegyzik, akkor születése pillanatában a család jogosult legyen az anyasági támogatásra. Ez egyszeri támogatás, amely 65 ezer forintnyi összeget jelent. Ugyanakkor jogosult babakötvényre, ami azért érdekes, mert ez befektetés a jövőre. Egy 40–50 ezer forint körüli összeg, amit betesznek betétkönyvbe, és ez kamatozik. A magyar állam hozzájárul a kamataihoz, tehát több százezer forintos támogatás lehet, amit az érintett 18 éves korában tud kiváltani. Egyfajta köldökzsinór lesz a támogatott és az anyaország között, így tudhatja, hogy a magyar állam kis befektetéssel indította el az életútján. E támogatásnak tehát van egy szimbolikus és egy gazdasági jelentősége. Továbbá azt szeretnénk, hogy minden olyan szolgáltatás, ami jár egy magyarországi magyarnak, az illesse meg a nem Magyarországon élő, külhoni magyart is. Az anyasági támogatás egy jelentős lépés a folyamatban.

– Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot is hirdettek, amelynek célja a magyar kisiskolások számának növelése a környező országokban. Ezzel a projekttel is azt kívánja kifejezni az anyaország, hogy a külhoni magyarok szülőföldön boldogulását támogatja és nem az elvándorlást?

– A kisebbségi létben élőknek örök dilemma a menni vagy maradni kérdése. Mi nem szeretnénk kényszeríteni senkit semmire, de ha valaki maradni akar, akkor legyen értelme a maradásának. Az óvodafejlesztési program 17 milliárd forintos összeg a Kárpát-medencében. E programot elsősorban az egyházakra építjük, mert azok a folytonosságot képviselik. Olyan színvonalú óvodákat szeretnénk építeni, amelyek még a vegyes házasságban élők számára is vonzerőt tudnak jelenteni. Azt látjuk, hogy jelenleg több általános iskola van, mint óvoda.

– A magyar kormány stratégiai partnerként tekint a határon túli történelmi magyar egyházakra. Miniszterként, de főleg református lelkészként miként látja, mekkora szerepük van az egyházaknak a külhoni magyar közösségek identitásmegőrző törekvéseinek támogatásában?

– Identitásában két személyes ügye van az embernek: az egyik a saját etnikai hovatartozása, a másik pedig a vallása. Nem véletlen, hogy e két alapjogot különös módon körbebástyázzák jogrendszerrel. E kettő összetartozik a nyelvben. Amikor például valaki nem tudja eldönteni, hogy milyen nemzetiségű, mindössze azt kell kérdezni tőle, milyen nyelven imádkozik, és máris kiderül, hova tartozik. Tehát amikor az egyházakat erősítjük, a nemzeti identitást is erősítjük. Ezért gondoljuk azt, hogy az egyházak támogatása elsőbbséget élvez.

– A csíksomlyói búcsú a román kulturális minisztérium gáncsoskodása miatt egyelőre nem kerülhetett fel az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) világörökségi listájára. Milyen eszközei vannak Magyarországnak, hogy támogassa az összmagyar zarándoklatnak a világörökség részévé nyilvánítását?

– Az UNESCO-ban természetesen nekünk is van szavazati jogunk, de nehéz a román politika ellenében elfogadtatni a jelenlegi romániai viszonyok között létező, egyébként több száz éves zarándoklatot. Ezekben az ügyekben azt kell keresni, hol tudunk együtt fellépni. Fontos együttműködni az adott ország hatóságával, hogy egyszerre őrizzük meg magyarként, ami magyarként lett híres, és közben magáénak érezze Románia is a csíksomlyói búcsút. Ezt nekünk meg kell próbálnunk, hiszen számos ilyen ügyünk van Kárpátalján, Felvidéken és a Vajdaságban is.

– Románia erőteljes lobbit folytat, hogy jövőre az országba látogasson Ferenc pápa. Van-e esély arra, hogy a szentatya felkeresse Csíksomlyót is, ahogyan azt a romániai katolikusok is szorgalmazzák? Másrészt milyen üzenetet hordozna egy ilyen pápalátogatás éppen 2018-ban, amikor Románia az egyesülés centenáriumát ünnepli?

– Jövőben lesz egy másik fontos évforduló – egyébként úgy tudom, hogy Ferenc pápa nem jön jövőben Romániába –, a tordai országgyűlés 450 éves évfordulója: a vallásszabadságot a világon először ott foglalták törvénybe. Nekünk azt kell üzennünk, hogy továbbra is ragaszkodunk a tordai országgyűlés szelleméhez és az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat szavaihoz. A gyulafehérvári nyilatkozatot érdemes elolvasni, abban olyan jogokat kínálnak a Románia területén élő nemzettesteknek, amelyek, ha megvalósulnának, akkor a magyar közösség emelt fővel és örömmel tekinthetne a jövőbe. Úgyhogy van itt még tennivaló, mi pedig ezekre a tennivalókra fogjuk felhívni a figyelmet.