Kun Árpád György szobrász a kolozsvári Szabók bástyájában tartott kiállításán
Fotó: Jakab Mónika
Kun Árpád György szobrász műhelye kolozsvári szülőházában van berendezve. Azon szerencsések közé tartozik, aki már gyerekkorában tudta, mi szeretne lenni. Ehhez hozzájárult a művészi családi háttér és a kincses városbeli szülői ház környéke. Kun Árpáddal a napokban bemutatott Metamorfózis című kiállítása kapcsán beszélgettünk.
2021. szeptember 25., 20:572021. szeptember 25., 20:57
– Hogyan került a szobrászat világába?
– A szobrászatot, a formavilágot már gyermekkoromban felfedeztem. Családi házunk környékén a fa és az agyag egyaránt megtalálható volt, Donáth úti kertünk felért a Hója erdőig, ahol az egész domboldal egy agyagtömbön fekszik. Olyan jó minőségű az itteni agyag, hogy bármilyen formavilágot elő lehet varázsolni belőle. Már gyerekkoromtól a családi udvaron elkezdtem foglalkozni az agyaggal, felfedeztem a tulajdonságait. Nagyapám és bátyáim is kézművesek voltak, így nem volt nehéz ellesni a különböző anyagok megmunkálási folyamatát. Már gyerekként tudtam, mi akarok lenni.
1990 után jutottam be a Ion Andreescu Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemre. Ekkor már megvoltak az elképzeléseim a szobrászatról. Tudtam, mi az, ami érdekel és amit tovább szeretnék fejleszteni. Ez olyan mesterség, ahol minden anyagot kell ismerni: agyag, kő, fa vagy fém. Szobrászként kell tudni hegeszteni, kovácsolni, faragni, és határozott elképzelésekkel kell rendelkezni az elvállalt munkáról.
– Milyen sajátos stílusjegyek jellemzik a munkásságát?
– A formavilágomat nagyrészt absztrakt munkának nevezik. Az elvont dolgoknak bizonyos időkben és kultúrákban nagyobb ereje és tisztelete volt, mint a figuratív munkáknak. A figuratív szobrokkal nem tudtak annyi mindent kifejezni. A régi korok művészetében a természetfeletti erőket mindig valami hibrid forma által fejezték ki – például szárnyas oroszlánok, griffek stb. E szobroknak óriási tisztelete volt, a figuratív szobrászat eltörpült. Nemcsak a mitológiából inspirálódok, de a védák hagyományos metafizikáiból is ihletet merítek.
A kiállítás témája a fejlődés, a pozitív átalakulás, amikor az ember a spirituális beteljesedésre törekszik.
Fotó: Jakab Mónika
– Mennyiben segítette az egyetem sajátos stílusának a kialakulását?
– Az egyetemen esztétikát, filozófiát, művészettörténetet tanultunk, ahol nagy teret kapott a keleti filozófia. Mesterem, Havadi tanár úr sokat beszélt Hamvas Béla és Mircea Eliade munkáiról, ami megragadott. A védikus filozófiában van egy olyan tulajdonság, ami mindenben benne rejlik, az erő, a dinamizmus és a kreativitás. Munkáimra egy összefogó eklektikus művészet jellemző, ebben több stílus van, mert bizonyos dolgokat egyféleképpen lehet kifejezni, egyféle formavilággal, más dolgokat más anyagból és más stílussal.
– Milyen szobrokat készített legszívesebben?
– A szobrászatban vannak előkészítő projektek, mivel a képzőművészet állandóan változik. A munka rajzolással indul, de amikor a rajzból megvalósul a terv, lehet, hogy a végeredmény egészen más lesz. Időközben az alkotáshoz mindig hozzáadok vagy elveszek valamit, így születik meg végleges változat.
Erdei nimfa
Fotó: Jakab Mónika
A szobrokat először agyagból készítem el, később nagyobb méretben gipszből, azután jön a kifaragás vagy kiöntés. Szobraim leginkább elvont alkotások, amiket térplasztikáknak, térszobroknak is lehet nevezni. A szobrot minden oldalról körbe lehet járni, minden szögből megvan az üzenete. Az elemek között szerves összefüggés van: szobraim nagy részébe a tér belehatol. Az áttört formákban a tér szervesen kiegészíti a szobor üzenetét. Az absztrakt formavilággal sokkal jobban és mélyebben ki tudom fejezni a rejtett dinamikákat, amelyek az emberben is megvannak. Vannak szimbolikus alkotásaim is, mint a bronzból készült Kozmikus virág. A bronznak külön entitása, színe és fénye van, amelyek megfelelnek az általam elképzelt és kifejezett témának. Ez a munka a Nap analógiája, az örökké élő Napisten, amiben tulajdonképpen az ember esszenciája testesül meg.
– Vannak szobrai, amelyeket kiemelkedő alkotásnak tart?
– Egy monumentális Márton Áron-szobrom van kiállítva a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum dísztermében. A mostani kolozsvári kiállításon egy szökőkúttervet is bemutattam, ez magánmegrendelésre készült, nyolc figurából álló kompozíció. Központi részen található a négy múzsa és a szökőkút szélén a négy nimfa. A tervből egyelőre ötöt valósítottam meg, ezek figurális szobrok, női aktok. Én is úgy vagyok, mint az anya, akinek sok a gyereke, és mégsem tesz különbséget közöttük. A szobrászat olyan mesterség, amely nagy erőfeszítést és határozottságot igényel. Minden szobrász tudja, hogy az elkezdett munkát be kell fejezni. Nem lehet eltenni későbbre, mint egy festményt.
Van egy gyerekkori emlékem, amikor még állt Kolozsváron a Donáth-szobor, amely egy barokk stílusú kőből faragott alkotás volt. Az ablakunkból épp a szoborra lehetett látni. 1971-ben diákok ledöntötték és szétverték, amit én az ablakból néztem végig. A látvány megrendítő hatással volt rám.
– Metamorfózis című kiállítás honnan kapta a nevét?
– A kiállítás témája a fejlődés, a pozitív átalakulás, amikor az ember a spirituális beteljesedésre törekszik. A metamorfózisnak ez a belső lényege. Az absztrakt szobrok mellett van pár figuratív munkám is. Az Erdei nimfa arról szól, hogy a nimfát és az erdőt nem lehet csak figurális módon bemutatni. A nő és az erdő elemei benne kell hogy legyenek a szoborban. Ily módon az erdei tündér megelevenedik, mint egy női személy. Ugyanakkor megvan benne az is, ami az erdőhöz kapcsolódik, a vegetáció egy része. Ez késztetett arra, hogy a Metamorfózis nevet adjam a kiállításnak. Ennek létezik egy mélyebb jelentése is, amit rá lehet vetíteni a kiállítás központi figurájára, a Gandharvára. Az ember is átalakul, változik. Arról van szó, hogy az ember bizonyos szinteket ér el, a Gandharva szobor ezt szimbolizálja.
A neolitikumból maradtak ránk a termékenységszobrok, ez a téma nálam is megjelenik az Erdő szellemeként.
– Mihez köthető a mostani kolozsvári kiállítása?
– A tavalyi pandémia sok embert megváltoztatott életfelfogás szempontjából. E periódust részben úgy használtam ki, hogy szobrokat készítettem. Hagytam magam az élethelyzettel sodródni, de közben arra törekedtem, hogy valami pozitívat alkothassak. A mostani kiállítás annyiban különbözik az előzőtől, hogy sok munka az elmúlt másfél évben készült el. Úgy érzem, szobraimmal pozitív üzenetet tudok átadni egy ilyen élethelyzet után.
A felhők jönnek és mennek, de a Nap mindig világít. Mostani kiállításomnak ez a fő üzenete.
– Milyen szobrokon dolgozik?
– Tíz-húsz kis vázlatom van a műhelyben, de olyan ez is, mint a jó bor: hagyni kell érni. Egy idő után eljön a pillanat, amikor az egyik munkát megpróbálom valamilyen anyagba formázni. Szeretnék új munkákkal jelentkezni.
Jakab Mónika
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!