Nacsa Lőrinc egy külhoni óvodai látogatáson: a magyar intézményrendszer megléte nélkülözhetetlen a határon túl
Fotó: Facebook/Nacsa Lőrinc
A nemzetpolitika célja ma is változatlan: megerősíteni a külhoni magyarságot és összekötni a Kárpát-medence magyar közösségeit – hangsúlyozza Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár. Interjúnkban a tisztség átvételének pillanatairól, Potápi Árpád János örökségéről, valamint a nemzetpolitika aktuális kihívásairól is beszél.
2025. október 29., 20:052025. október 29., 20:05
2025. október 29., 20:092025. október 29., 20:09
– Nacsa Lőrinc hogyan élte meg azt a pillanatot, amikor felkérték a nemzetpolitikai államtitkári tisztségre?
– Nagy megtiszteltetésnek éreztem. A nemzetpolitika olyan terület, ami nemcsak politikailag, hanem erkölcsileg is kiemelten fontos, hiszen a nemzet megmaradásáért és erősödéséért dolgozunk.
– Milyen örökséget lát Potápi Árpád János munkásságában? Mely elemeket kíván továbbvinni az elődje által megkezdett nemzetpolitikai irányból. Van-e, amiben változtatna?
– Ahogy Árpád életének meghatározó része volt a nemzetpolitika, úgy a nemzetpolitikának is meghatározó személye volt Árpád. Több mint 10 évig vezette a Nemzetpolitikai Államtitkárságot, ez azt jelenti, hogy háromszor is kinevezték az államtitkárság élére. Ez már önmagában is figyelemreméltó teljesítmény. Számos program indult az irányítása alatt a testvértelepülési programtól kezdve a vállalkozókat segítő programokig, amelyek máig sikeresen működnek, és amelyeket a jövőben is tovább szeretnénk folytatni. Akkor vagyunk a legméltóbbak Árpád emlékéhez, ha folytatjuk a munkáját és a nemzetpolitikát tovább erősítjük.
– Mit jelent a nemzetpolitika napjainkban? Melyek a fontosabb irányelvei egy olyan világban, amelyben a globalizmus épp a nemzetállamok megszűnésén „munkálkodik”?
– A veszélyek korában élünk. Háborúk vannak, állandó a tömeges migráció, átalakuló világgazdasági és politika bontakozik ki a szemünk előtt. Az állandót és az értéket kell keresnünk, egy olyan világban, ahol a nemzetet, a hitet és a közösséget elutasítják vagy támadják. Erős nemzetet csak erős erkölcsi alapokra lehet építeni. Ezért a nemzetpolitikánknak is az a legfontosabb célja, hogy megerősítsük a közösségeket, ezáltal pedig még szorosabbra fűzzük a nemzetet összekötő szálakat.
– Hogyan tud együttműködni a nemzetpolitikai államtitkárság az EU-s kereteken belül, amikor a határon túli kisebbségi jogokat kell képviselni? Vannak-e uniós fórumok, ahol eredményesen lehet fellépni a magyar közösségek érdekében úgy, hogy Magyarországot jelenleg az unió több területen is marginalizálni szeretné?
– Sajnos azt látjuk, hogy Brüsszel nem akar foglalkozni a nemzeti kisebbségek ügyeivel. Ezeket rendszerint a lehető leggyorsabban igyekeznek lesöpörni az asztalról.
Mi azonban továbbra is minden platformon igyekszünk felhívni az uniós bürokraták és döntéshozók figyelmét a területén élő nemzeti kisebbségek helyzetére. Általában süket fülekre találunk Brüsszelben. Mégis úgy gondolom: a kisebbségi jogok biztosítása ma is kulcsfontosságú kérdés az Európai Unióban. Ráadásul ez olyan terület, ahol lehetne is eredményeket elérni, ha Brüsszelben legalább fele annyi időt szánnának erre a kérdésre, mint amennyit az genderjogokkal foglalkoznak. Mindezek ellenére a mi feladatunk az, hogy továbbra is minden lehetséges alkalmat megragadjunk arra, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésére felhívjuk az uniós döntéshozók figyelmét és ezt rendszerint meg is tesszük.
– Hogyan fogalmazná meg az államtitkárság legfontosabb feladatait a Kárpát-medencei magyarság számára?
– A nemzetpolitika legfontosabb feladata, hogy segítse a külhoni magyarság szülőföldön való megmaradását és gyarapodását. A mi dolgunk, hogy segítsük megteremteni azokat a feltételeket a külhoni magyarok számára, amelyek lehetővé teszik, hogy szülőföldjükön tudjanak boldogulni, családot alapítani, mindezt úgy, hogy közben megőrzik identitásukat és szabadon használják anyanyelvüket, megélik magyarságukat. Ehhez azonban az kell, hogy adottak legyenek a feltételek, például legyen a közelben magyar óvoda és iskola, magyar nyelvű felsőoktatás. A magyar intézményrendszer megléte tehát nélkülözhetetlen a határon túl. Ennek működéséhez nyújt folyamatos és kiszámítható támogatást a Nemzetpolitikai Államtitkárság.
– Melyek azok a kihívások, amelyekkel a mai nemzetpolitika leginkább szembesül?
– Az utóbbi hónapokban azt látjuk, hogy újra felerősödtek a nemzetellenes hangok a magyar politikában. A Demokratikus Koalíció (DK) ismét gőzerővel a határon túliak szavazati joga ellen kampányol, de a Tisza Párt is számtalanszor belerúgott az elmúlt hónapok során külhoni nemzettársainkba. Hol épp a kárpátaljai magyarok ukrán nyelvtanulásán aggódik a Tisza Párt EP-képviselője, ahelyett, hogy az elvett jogaikról kérdezné az ukrán kollégáit, hol épp azt kifogásolja Magyar Péter, hogy a Rákóczi Szövetség szervezésében külhoni gyerekek és fiatalok látogattak Budapestre az 1956-os megemlékezés alkalmából. Sajnos
Biztos vagyok benne, hogy ez 2026 áprilisában is így lesz.
– A Kárpát-medencei fiatalokat egyre erősebben vonzza a mobilitás és a külföldi munkalehetőség. Hogyan lehet őket bevonni a nemzetpolitikai programokba, és miként lehet számukra értelmezhetővé tenni a nemzeti összetartozás gondolatát?
– Nemrég hallottam egy jó mondást. A haza nem földrajz, hanem küldetés! Erre kiváló példa a diaszpóra magyarsága, akik több ezer kilométerre az anyaországtól épp úgy ápolják hagyományaikat és anyanyelvüket, mint anyaországi nemzettársaik. A magyar kormány őket is támogatja, hiszen minden magyar fontos számunkra, senkiről sem mondunk le. A külföldi életet fontolgató fiataloknak azonban azt üzenném, hogy miután tanultak és tapasztalatot szereztek külföldön, ha tehetik, térjenek haza és a megszerzett tudást itthon kamatoztassák, hisz ahogy Tamási Áron fogalmazott: „Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született.” Mi azon dolgozunk, hogy minél jobb és versenyképesebb legyen a magyar élet itthon.
Nacsa Lőrinc székelyföldi látogatáson: a nemzetpolitika legfontosabb feladata, hogy segítse a külhoni magyarság szülőföldön való megmaradását és gyarapodását
Fotó: László Ildikó
– Milyen szerepet tulajdonít a történelmi egyházaknak a külhoni magyar identitás megőrzésében?
– Az egyházaink a megmaradás kulcsfontosságú pillérei. Egyfelől azért, mert az egyház közösségkovácsoló erővel bír. Másfelől pedig számos olyan tevékenység kapcsolódik az egyházakhoz, amelyek mind a megmaradást szolgálják. Ilyen például az óvodák vagy iskolák fenntartása, számos esetben új intézmények építése is akár. Ezért is örülünk annak, hogy rendkívül jól működő partneri viszonyt ápolunk a külhoni történelmi egyházakkal. Közösen dolgozunk a magyar közösségekért.
– Hogyan segíti az államtitkárság az egyházak közösségmegtartó törekvéseit a diaszpórában, a szórványban?
– Pályázataink az egyházi szereplők előtt is nyitva állnak, ezzel is elismerve a külhoni egyházak nemzetmegtartó munkáját.
Az egyházak nagyon fontos szereplői a magyar közösségek egyben tartásának és megmaradásának, ezért a Nemzetpolitikai Államtitkárság részéről kiemelten támogatjuk nemzetmegtartó munkájukat.
– Melyek a legalapvetőbb, illetve a legsikeresebb programjai az államtitkárságnak?
– Ha csak néhány programot kell kiemelnem, akkor mindenekelőtt a Szülőföldön Magyarul Programot emelném ki, hiszen ez az a támogatásunk, amellyel a legtöbb külhoni magyar családot elérjük. A program keretében évi 100 ezer forint összegű anyagi támogatásban részesítjük a magyar oktatási intézményt választó tanulókat és diákokat, ezzel is felhívva a szülők figyelmét a magyar oktatás fontosságára. A másik program, amivel szintén több százezer diákhoz jutunk el, az a Határtalanul Program, melynek célja, hogy az anyaországi diákok szervezett osztálykirándulás formájában eljussanak a határon túlra és megismerjék a külhoni magyar közösségeket. De a Nemzetpolitikai Államtitkárság valamennyi többi programját is említhetném, a Kőrösi és Petőfi programtól kezdve a testvértelepülési programon át a vállalkozókat segítő programjainkig.
– A mögöttünk hagyott héten ült össze Budapesten a Diaszpóra Tanács. Milyen témák, problémák kerültek előtérbe az idei találkozón? Kik és honnan vettek részt a találkozón?
– Az idei találkozó immár a 14. volt a sorban, harmincegy országból hetven küldött volt jelen. Az idei évben ráadásul két új ország is képviseltette magát a japán és a ciprusi magyar közösség vezetőinek személyében. A központi téma természetesen a diaszpórát, illetve az összmagyarságot érintő kihívások voltak. Az ülés végén elfogadott zárónyilatkozatban a tagok többek között rögzítették: a nemzet jövőjének alapja a béke megőrzése, a családok támogatása, a nemzeti egység erősítése és identitásunk megóvása.
– Hogyan mérik egy-egy nemzetpolitikai program sikerességét? Van-e erre konkrét módszertan vagy visszacsatolási rendszer a külhoni partnerek részéről?
– Mivel szerteágazó programokról van szó, így azok mérése is másként működik. Például
Vannak programjaink, amelyeket külhoni partnereink visszajelzéseiből tudunk mérni, ilyen a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor ösztöndíjprogramok, amelyet minden évben hatalmas érdeklődés övez. De összességében, ha azt látjuk, hogy a magyar közösségek egy-egy régióban életerősek, ami nagyban köszönhető a magyar kormány által támogatott magyar intézményrendszer folyamatos és kiszámítható működésének, akkor az a mi munkánknak egyértelmű pozitív visszacsatolása.
– Várhatóak-e új nemzetpolitikai programok a következő évben?
– Jelenleg elsődleges célunk, hogy minden nemzetpolitikai programunkat folytatni tudjuk. Jövőre választások lesznek Magyarországon, így ahhoz, hogy a megkezdett munkát folytatni tudjuk, előbb társadalmi felhatalmazásra lesz szükségünk. Sajnos a mai politikai pártokat elnézve azt kell látnunk, hogy a nemzetpolitika kizárólag nekünk, a Fidesz-KDNP-nek fontos, és már most látszik, hogy ha más kerül hatalomra, akkor a külhoni magyarok ismét másodrendű polgárokká válnának.
– Van-e elegendő költségvetési keret a megkezdett és újonnan tervezett támogatásokra a gazdasági környezet ellenére?
– Az Országgyűlés elfogadta a 2026-os költségvetést, és abban ismét jelentős összeg szerepel a határon túli magyarok támogatására. A külhoni magyarság támogatása olyan stratégiai cél, amelyet a nehéz gazdasági környezet ellenére is folytatni fogunk.
– A 2026-os magyarországi választások fényében hogyan látja a nemzetpolitikai irányvonalak jövőjét? Mennyire fontos a külhoni magyarok választási részvétele?
– A választás tétje most hatalmas. Persze mondhatnánk, hogy a politikusok hajlamosak ezt minden választás előtt elmondani, azonban látnunk kell, hogy nagyon veszélyes időket élünk.
Az idei választás tehát sorsdöntő, így mindenkire szükség van ahhoz, hogy gátat szabjunk a háborús pszichózisnak. Magyarországnak józan kormányra van szüksége, ami nem hódol be a brüsszeli akaratnak, erre pedig ma egyedül a Fidesz-KDNP képes.
– Ha előretekint 5–10 évre, mit tartana legnagyobb sikernek, ami a nemzetpolitika területén elérhető lenne?
– A pesszimista válasz erre a kérdésre az lenne, hogy a magyar közösségek megmaradjanak, de ennél mi azért – okkal – optimistábbak vagyunk, így a legnagyobb siker, azt gondolom, az lenne, ha a külhoni magyarság még tovább tudna erősödni és gyarapodni. Ehhez jelenleg minden feltétel adott: minőségi anyanyelvi oktatást biztosító Kárpát-medencei intézményrendszer, számos, a megmaradást segítő program, hétvégi magyar iskolák a diaszpórában és még hosszan sorolhatnám. Elmondhatjuk tehát, hogy aki meg szeretné őrizni magyarságát, aki ápolni szeretné hagyományait és anyanyelvét, azt a magyar kormány a továbbiakban is mindenben támogatni fogja.
A Duna Napként idén nyolcadik alkalommal szervezték meg a Fehér megyei Torockón a Nemzeti Összetartozás Napját színes műsorfolyammal. A rendezvényen a magyar kormány képviseletében felszólalt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!