Hirdetés

Miért nem értik a szászok a székely zászlót?

 Nyelvi akadályok, az egymás mellett, de elkülönülten élés erdélyi modellje gátolja többek között a romániai magyarok és németek szervezeteinek intézményes közeledését. Józsa Benjámint, a Romániai Német Demokrata Fórum (RNDF) erdélyi szervezetének ügyvezető elnökét Klaus Johannis belpolitikai ambícióiról is kérdeztük.

Csinta Samu

2014. február 14., 20:532014. február 14., 20:53

2014. február 14., 23:462014. február 14., 23:46

 

– Mit jelenthet a Német Demokrata Fórum számára Klaus Johannis belügyminiszteri kinevezése?

– Elsősorban azt, hogy Nagyszebenben új polgármestert kell választani. Számunkra nem nagy újdonság, hiszen az, hogy csatlakozott a liberálisokhoz, már jelezte, hogy országos politizálásra készül. Alegfontosabb üzenet, hogy Romániában egy kisebbség képviselője eséllyel pályázhat a belügyminisztériumi tárcára.


– Polgármesteri elfoglaltságai és nagypolitikai ambíciói mellett korábban milyen mértékben volt ő jelen a fórum életében?

– Inkább csak formálisan, de szögezzük le: a Német Demokrata Fórum nem párt, tehát onnan nem lehet távozni. Johannis Románia belügyminisztereként is megmarad németnek. Amúgy a városvezetést soha nem kezelte politikai kérdésként, mindig az adminisztráció felől közelített. Ugyanakkor folyamatosan szövetségeseket keresett, alpolgármesternek például soha nem javasolt németet, hanem a városi tanács többségét adó párt jelöltjét maga mellé véve igyekezett mindenkit érdekeltté tenni a városvezetés ügyeiben. Többnyire jó politikai érzékkel nyúlt a dolgokhoz, abból sem vesztesként jött ki, amikor Băsescu visszautasította a miniszterelnöki jelöltségét. Szebent viszont olyan várossá alakította, hogy Németországban is referenciaként emlegetik. E minta országos szintre való átültetését várják most Johannistól.

– Mit és mennyire profitálhat ebből a váltásból a német fórum?

– A mi feladatunk nem a politikai profitszerzés, hanem a 36 ezer romániai német erdélyi részének összefogása. A térségünkben élő 12 ezer német igen konzervatív, identitását őrző tömeg. A még itt maradt szászok nem olvadtak be sem a románságba, sem a magyarságba, mint például a szatmári svábok. Egy román vagy cigány többségű faluban élő százfős német közösség ma is szászul él és beszél. Ezeket a kis közösségeket igyekszünk minél többször összehozni. Nem ritka például, hogy az evangélikus papok kisbusszal körbejárják a falvakat, és összeszedik a híveket közös istentiszteletre. Ez a fórum lényege, nem pedig a politizálás.

– Azért önök sem képesek teljes mértékben függetlenedni a politikától, hiszen a szervezet működését romániai közpénzekből biztosítják, míg a Németországból származó finanszírozások többnyire pályázati alapon érkeznek.

– Pontosítanék: Németországból szociális célokra, aggmenházakra például pályázat nélkül is kapunk pénzt. A rezsiszámlák kifizetésére, a mindennapi működéshez azonban nélkülözhetetlen a romániai költségvetési finanszírozás.

– Kér ezért valamit cserébe – kimondva, kimondatlanul – a román hatalom?

– Mire gondol?

– Például regionalizációs kérdésekben, állásfoglalások tekintetében autonómiaügyben ...

– Soha nem érzékeltünk ilyesmit. Autonómiaügyekben pedig mit akarhatna egy alig 36 ezres közösség? Kulturális autonómiát? Az már nagyjából megvan.

– Úgy tudjuk viszont, hogy a régióátalakítás ügyében nem egyezik Johannis és a fórum több tagjának véleménye...

– Újra pontosítanék: nincs a fórumnak úgynevezett hivatalos, egységes véleménye. Sokszor beszélünk róla, sokféle vélemény hangzik el, de ennél nem több. Én a történelmi régiók fenntartását tartom követendőnek, és nézeteimmel nem vagyok egyedül. Hogy Johannis a liberális párt régióváltozatát támogatja, az ő dolga.

– Belügyminiszterként is magánügy maradna a nézete?

– Biztosan nagyobb súlyt kap, de a romániai németek számára a jelenlegi hivatalos régióváltozatok életbe léptetése sem járna különösebb identitásbeli problémákkal. Ma már nem kell Brassóba vagy Nagyszebenbe járnia egy szászmedgyesi szásznak. A jogosítványhoz, a személyazonosságihoz is helyben hozzájuthat, az adóit is helyben fizetheti be.

– Félig magyar származású, identitású emberként milyennek ítéli a hazai német–magyar viszonyt? Vagy inkább annak a hiányát?

– Alig létező viszonyról beszélhetünk, amelynek részben történelmi gyökerei vannak. Erdélyben ugyanis egymás mellett, de egymástól többnyire függetlenül éltek a különböző nemzetek – ez volt az erdélyi modell. A kivándorlók ügyét tárgyalva a német fórumban sokszor beszéltünk erdélyi szász identitásról, s arra jutottunk, hogy az nem exportálható. Ahhoz ugyanis minimum két dolog hiányzik Németországban: a románok és a magyarok.

– Akkor miért nem tapasztalhatók az útkeresés jelei egymás felé?

– Létezik ilyen, de többnyire csak helyi szinten. Szebenben például sok közös rendezvényünk van a helyi magyar szervezetekkel. Több kellene, de míg a munka nem csökken, mi egyre kevesebben vagyunk. A székely zászló vagy egyéb szimbólumok ügye például érthetetlen az erdélyi szászok számára. Nekik ugyanis eszükbe sem jutna lobogtatni a német zászlót, mivel az nem volt soha az övék, Erdély soha nem volt a német birodalom része, ellentétben mondjuk a sziléziai németek esetével. Innen az értetlenkedés a részükről: mit akarnak a székelyek, provokálni a románokat? Többek között a hasonló akadályok leküzdését szolgálná a magyar–német kapcsolatok erősítése.

– De mi ennek az akadálya?

– A dolog onnan kezdődik, hogy nincs hely, fórum a két nemzet képviseleteinek intézményes találkozójára. Elsősorban ezt kellene megteremteni.

– Tud erre irányuló kezdeményezésről, ami egyik vagy másik fél érdektelensége miatt hiúsult meg?

– Amióta én a fórum erdélyi ügyvezetője vagyok – azaz az elmúlt nyolc évben –, nem emlékszem hasonlóra. Egyik fél részéről sem.

– Hol kellene kezdeni?

– Talán a fiataloknál. Terveink között szerepel szász ifjakat székelyföldi, székelyeket szászföldi ismerkedésre vinni. Hatalmas leküzdendő akadály azonban a nyelvtudás, hiszen elméletileg ott volna a román, mint közös nyelv, de a székelyföldiek számára ez is nagy gondot jelent. Sűrűn megfordulunk édesapám szülőfalujában, az erdővidéki Bibarcfalván, ahol a magyarul nem beszélő szász feleségemnek az is gondot jelent, hogy cukorkával kínálja a helyi gyerekeket.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés