Ösztöndíjasok a Nyilas Misi Egyesület nyári táborában Péntek János elnökkel
Fotó: Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület archívuma
Sikeres találkozási fórumot, Tehetségnapot szervezett ösztöndíjasai és támogatói számára nemrég a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület, amely lassan negyed évszázada karol fel szociálisan rászoruló, tehetséges romániai magyar tanulókat. A politikától és felekezettől független civil program nemcsak ösztöndíjat ad, hanem bizalmat és emberi kapcsolatokat is épít támogatók és tanulók között. Péntek János egyesületi elnök, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, akadémikus interjúnkban a program gyakorlati és lelki hozadékairól, a bizalom és felelősség erejéről, az idei kihívásokról és azokról a fiatalokról mesél, akik „Nyilas Misiként” indultak, mára pedig maguk is segítenek másokon.
2025. október 22., 10:462025. október 22., 10:46
– A Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület huszonharmadik támogatási évét kezdte idén ősszel. Ez azt jelenti, hogy a kolozsvári székhelyű, de tevékenysége során egész Erdélyt lefedő, sőt tíz éve Kárpátalján is jelen lévő szervezet „szárnyai alól” az elsők között kikerültek ma már bőven harmincas éveiket tapossák. Ki tudna emelni néhány korai sikertörténetet, olyan diáktehetségeket a több mint 1500 támogatott közül, akik ma befutott, példamutató felnőttként élnek, és nem felejtik el, honnan és hogyan indultak?
– Nem könnyű emlékezetből kronologikus rendbe raknom a számomra is emlékezetes sikertörténeteket. Vannak régebbiek és vannak újabbak, vannak, akik rövidebb ideig voltak ösztöndíjasaink, és vannak, akik akár 9-10 éven át. Azért említem elsőként a kászoni születésű Balázs Renátát, aki a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarának adjunktusa, mert vele együtt emlékezhetem 2023-ban elhunyt mentorára, aki programunknak is egyik leghűségesebb támogatója volt, a kolozsvári születésű Vajna Zoltán műegyetemi professzorra, akadémikusra.
Programunk indulásának éveiben volt ösztöndíjasunk a sikeres színészként országszerte jól ismert Marosán Csaba, aki több ízben beszélt nyilvánosan is arról, milyen sokat jelentett számára ez a támogatás. Folyamatosan szolidáris velünk, ma már maga is támogató.
Szintén a korai időszakban volt ösztöndíjasunk a kézdivásárhelyi születésű Máthé László festőművész, akinek egyik első tárlata akkor volt Budapesten, amikor 2013-ban az Akadémia székházában mutatkoztunk be Tehetségnapon, és őt is magunkkal vittük. 2015-ben végzett a Kolozsvári Művészeti és Formatervezési Egyetemen Kolozsváron. Most az internetről látom, hogy Németországban él, 2023-ban ő volt a berlini BBA Galéria fődíjának nyertese. Vizeli Ibolya marosvásárhelyi születésű fiatal közgazdász története jól ismert, két évvel ezelőtt portréfilmben mutatta be az ETV. Ő itt él Kolozsváron, ma már szintén támogatónk.
Az én egyetemi tanszéki környezetemben is vannak fiatal oktatók, akik valamikor ösztöndíjasaink voltak. És vannak szép számban sikeres informatikusok, orvosok, mérnökök. Közülük olyanok nevét említem, akik támogatókként is mellénk álltak: Dr. Berki Ádám József, Kapás Imola, Mali Levente, Lackó Evelin Vivien, Sándor Andrea, Vizeli Ibolya.
Ki is volt az „igazi” Nyilas Misi?
Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének főhőse, Nyilas Misi egy szegény, de tehetséges debreceni kollégiumi diák, aki tiszta lelkű, becsületes és érzékeny gyermek. Hinni akar a jóságban, de hamar szembesül a felnőttek világának igazságtalanságával és képmutatásával. Amikor hamisan megvádolják lopással, egyedül marad, mégis megőrzi emberségét és hitét. Misi alakja a tisztaság, szorgalom és lelki erő jelképe lett a magyar irodalomban – ezért viseli az ő nevét a kolozsvári székhelyű tehetségtámogató egyesület, amely hozzá hasonló sorsú, hátrányos helyzetű, de ígéretes diákokat segít abban, hogy tehetségük ne vesszen el.
– Az egyesület magánszemélyek, cégek, szervezetek, munkaközösségek, baráti társaságok által önkéntesen felajánlott támogatása révén működtet ösztöndíjprogramot, melynek kedvezményezettjei szociálisan rászoruló, tehetséges romániai magyar tanulók, fiatalok, olyanok, akiket a lemorzsolódás veszélye fenyeget. Hogyan változott az egyensúly: miként alakult az idők folyamán a támogatási kedv, illetve tapasztalataik szerint mennyire csökkent vagy éppen nőtt a tehetségek lemorzsolódásának veszélye?
– A Nyilas Misi a leghosszabb ideje folyamatosan működő magyar tehetségprogram, és az egyetlen olyan, amely teljesen civil hátterű, amelynek nincs sem politikai, sem felekezeti elkötelezettsége, és magyarnak is csak abban az értelemben magyar, hogy olyan rászoruló tanulókat támogat, akik magyar nyelven tanulnak (természetesen cigányokat, sőt román etnikumúakat is), ha pedig a támogatott eljut a felsőoktatásba, és a támogató kitart mellette, ott –a Barátság programban – már az sem feltétel, hogy magyarul tanuljon tovább.
Civil hátterű program, ami azt jelenti, hogy – amint Tehetségnapunkon is hangsúlyoztam –
Ennek a bizalmi hálónak az erejét és értékét az a közel 20 ezer euró mutatja, amit havonta juttatunk el az ösztöndíjasoknak.
A két oldalnak egyensúlyban kell lennie egymással, hiszen csak annak mértékében vállalhatjuk újabb ösztöndíjasok bevonását a programba, ahogy a támogatók köre ezt lehetővé teszi. Vannak hűséges támogatóink, akik a kezdetektől kitartottak mellettünk, vannak, akik nagyobb összegű támogatást vállalnak, vannak, akik belefáradnak a támogatásba, és mindig vannak újak.
A támogatók zöme középosztálybeli magyarországi, nagyon sokan az akadémiai szférából, Nyugaton élő magyarok és nem magyarok, amerikaiak is, és egyre többen – bár még mindig kevesen – erdélyiek, romániaiak.
Honlapunkon ott van a támogatók névsora és világtérképe. Nagyon gazdagokat nem sikerült megnyernünk. Minden támogatónkat köszönet és elismerés illeti.
A lemorzsolódás veszélyét, a program indokoltságát, azt, hogy szükség van támogatásra, a statisztikák jelzik, számunkra közvetlenül a pályázatok. A napokban olvashattuk a legfrissebb kutatási beszámolót a lemorzsolódásról, arról, hogy a magyar nyelvű oktatásban fokozottabb a lemorzsolódás, mint a román nyelvű oktatásban (miközben tudjuk, hogy Romániában európai szinten a legmagasabb). Mindez az oktatás nagyfokú szegregáltságának a következménye: a társadalmi szakadék túlsó partjáról nehéz átvergődni az innensőre. Magyar közoktatásunk is szegregált, szinte esélytelenekkel az egyik oldalon.
Péntek János: lelkileg is megviseltek a pályázó diákok bemutatkozó levelei
Fotó: MTI/Czimbal Gyula
– A 2025/2026-os tanévre szóló kiírás során 115 érvényes pályázat érkezett az egyesülethez, közülük első körben a legmagasabb pontszámú 23 tanuló csatlakozik a programba az előző években felvett 200-nál több ösztöndíjashoz. Milyen kritériumok alapján választják ki a támogatottakat?
– A pályázatok elbírálását az Egyesület kuratóriuma végzi (névsorunk ott van a honlapunkon), és egyforma arányban pontozza egyik oldalon a rászorultságot, a család jövedelmét, összetételét, árvaságot, betegséget stb., a másik oldalon a tanuló igazolható képességét, tehetségét, iskolai eredményét, figyelembe véve az osztályfőnök véleményét és a tanuló bemutatkozó levelét.
A tanuló saját kezűleg írt bemutatkozó levelét én szoktam elolvasni és értékelni, nagyon sok esetben ez árul el legtöbbet a pályázóról.
Statisztikákat látunk folyamatosan, de nem a statisztikák a fontosak, hanem az emberi sorsok, maguk a gyermekek. Ők, akik tudják, hogy most nekik gyorsan meg kell tanulniuk angolul és románul, hogy tudniuk kell kezelni a számítógépet, miközben számtalan nehézséggel kell megbirkózniuk. Néha a családdal, betegséggel, néha a család hiányával, néha az ingázással, néha a nagyon alacsony szinten működő iskolával, és folyamatosan a rendszerrel, az oktatási rendszerrel. Egy olyan rendszerrel, amelyben a nagyon tehetségesek, sőt a zsenik is elkallódhatnak.
– Az idén felvett tanulóknál jóval többen vannak olyanok, akik érdemesek a támogatásra, és rá is szorulnak, de az egyesület egyelőre nyitott listán kénytelen várakoztatni őket mindaddig, amíg nem bővül a támogatók köre. Még lehetőleg 50 idei pályázót szeretnének befogadni. Hogyan lehet csatlakozni a támogatók köréhez, mit kell tennie annak, aki segítene szeretne, milyen lehetőségek állnak az érdeklődők rendelkezésére?
– Ebben a honlapunk nyújt eligazítást (www.nyilasmisi.ro), de munkatársaink telefonon és e-mailen is elérhetők (0040-787-200690, nyilas_misi@yahoo.com).
Több tanuló támogatása is vállalható, sőt a program működtetésére bármilyen alkalmi támogatást is elfogadunk. A támogatásról az Egyesület hivatalos igazolást ad, amit a cégek adózáskor a javukra írathatnak. Cégekkel szponzori szerződést is kötünk.
Prof. dr. Székely Tamás akadémikus előadást tart a Kolozsvári Tehetségnapon
Fotó: Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület archívuma
– A támogatási rendszer része az utánkövetés és mentorálás. A pártfogó értesül támogatottja személyéről, előmeneteléről, akár személyes kapcsolatba is léphet vele, de ez nem kötelező. Az egyesület szorgalmazza az ilyen közvetlen kapcsolatot a támogató és ösztöndíjasa között. Hogyan zajlik ez a gyakorlatban, milyen hatása, haszna lehet a személyes köteléknek akár az adományozót, akár a pártfogoltat tekintve?
– A kapcsolatot mindenképpen biztosítjuk, a támogató pontosan tudja, hogy kihez jut el a támogatása. Rendszeresen beszámoló levelet is kell kapnia az ösztöndíjasától, értesül arról, hogyan alakul a tanuló előmenetele. A támogatót a vállalt támogatáson kívül a program semmire nem kötelezi, csak ajánlhatja, hogy amennyiben futja rá az idejéből, és kedve van hozzá, lépjen közvetlen kapcsolatba az ösztöndíjasával.
Ösztöndíjasaink beszámolóiból tudjuk, hogy ez a legtöbb esetben többet jelent, mint az ösztöndíj: voltak (és bizonyára most is vannak), akik folyamatosan tanácsokkal látták el a tanulót, ha lehetett, szakmailag mentorálták, voltak, akik meglátogatták a családot.
(Az említett Balázs Renátáé nem volt egyedüli.) A tanulók beszámolói szerint számukra a nem ismert támogató is ösztönzést jelent, tudják, hogy valaki – azzal, hogy támogatja – bízik benne, és ő ezért felelősséggel neki tartozik. A támogatók tekintetében mi úgy gondoljuk, hogy ezzel a civil felelősségvállalást erősítjük, azt, amivel itt Erdélyben gyenge lábakon állunk.
– Mit jelent ma Erdélyben „Nyilas Misinek” lenni?
– Erről a volt és jelenlegi ösztöndíjasaink tudnának vallani, és vallanak is a Tehetségnapokon (mint most szeptember 27-én), vallanak leveleikben, a honlapunkon is olvashatók ilyenek.
– Mi volt az a pillanat az elmúlt években, amikor úgy érezte: „ezért érdemes csinálni”?
– Ez nem pillanat volt, hanem folyamatosan ezt érzem, amióta elindult a program. Sosem gondoltam azt, hogy ezzel a szerény ösztöndíjjal megváltjuk a világot, ellensúlyozni tudjuk a rosszul működő rendszert, de abban biztos voltam és vagyok (és ebben velem vannak munkatársaim, a kuratórium tagjai, budapesti kolléganőm, É. Kiss Katalin és a támogatók mind), hogy olyan gyermekeknek jelent biztatást, hátszelet a program, akik tanácstalanul és esélytelenül indulnak neki az életnek. Legnagyobb panaszunk, hogy nagyon kevés gyermek születik, miközben azokra sem vigyázunk eléggé, akik megszülettek.
Egy szerkesztőnek nem szabad egyéni ízlésének bélyegét rányomnia az újonnan szerkesztett írásra – hangzott el a Bulgakov irodalmi kávéházban, ahol múlt hétvégén erdélyi magyar írók, költők beszélgettek az itthoni tehetséggondozásról.
Felújítást követően idén nyáron avatták fel Nagyváradon a sokak által csupán Dudek-házként ismert épületet, amelyet a katolikus egyház jóvoltából ezután a Mathias Corvinus Collegium (MCC) fog használni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!