A kolozsvári kultúrkocsmában Karácsonyi Zsolt, László Noémi, André Ferenc, Kántor Lajos és Király László
Fotó: Kádár Hanga
Egy szerkesztőnek nem szabad egyéni ízlésének bélyegét rányomnia az újonnan szerkesztett írásra – hangzott el a Bulgakov irodalmi kávéházban, ahol múlt hétvégén erdélyi magyar írók, költők beszélgettek az itthoni tehetséggondozásról.
2017. május 28., 07:432017. május 28., 07:43
A kommunista berendezkedésű Romániában még a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar szakja volt az írói, költői vénájú fiatalok keltető fészke – emlékezett vissza Kántor Lajos irodalomtörténész, szerkesztő, aki Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas író, költő padtársa volt az egyetemen. Ezt a generációt a Korunk irodalmi rovata is nevelgette, pallérozta. Király László, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja hozzáfűzte: többek közt Molnos Lajossal, Farkas Árpáddal együtt az erdélyi irodalmi élet egy olyan időszakát élték meg, amikor a szerkesztőségek nem tekintettek el az egyetemeken kialakult tehetséges fiatalok „bandájától”.
A mára klasszikussá nőtt irodalmi személyiségek sokat köszönhetnek a Forrás folyóiratnak és a köréje épült irodalmi esteknek, amelyeken akkoriban több mint százan is részt vettek. Király László szerint a vidéki szegénylegények felnéztek Kántor Lajosra, Lászlóffyra, akik erős motivációt jelentettek az ifjúság számára.
„Tizenkettedik osztályos koromban Hodor Adél megkeresett az iskolában, mert hallotta, hogy verseket írok. Az ő közvetítésével publikáltam először a Jelenlétben. A tehetséggondozás következő szakasza az irodalmi esteken zajlott, ahol eleinte giccsesnek tartották költeményeimet, és a könnyekig szétszedték” – emlékezett vissza első költői éveire László Noémi, aki többek közt Fekete Vincze és Orbán János Dénes kortársaként nevelődött szerencsés nemzedék tagjaként a forradalom utáni, hirtelen pezsegni kezdett erdélyi irodalmi életben.
Egy konkrét mentora azonban szinte senkinek nem volt. „Ott voltak a szerkesztők, akik tanítottak, igazgattak, de senki kabátjába nem kapaszkodtam. Egyetlen mesterem talán a Kossuth Rádió irodalmi műsora volt” – fűzte hozzá Karácsonyi. László Noémi számára is az egyetemesen jó irodalomként megítélt könyvek lapjai jelentették a követendő példát. A költő hangsúlyozta: mindenkinek bíznia kell saját erejében, amikor az újat kikalapálja. Király László szerint jaj annak a költőnek, aki önereje helyett mesterhez folyamodik: bár titkon mindenki követ példákat, nem születhet siker stílusmásolásból.
A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az írást nem lehet megtanulni, a tehetséggel születni kell, annak a kiművelése pedig kis segítséggel – irodalmi pályázatokkal, táborokkal – elsősorban egyéni boldogulással kell, hogy történjen. Karácsonyi Zsolt hangsúlyozta, egy irodalmi lap szerkesztőjének nem szabad elfelednie, hogy egyszer ő is volt fiatal szerző. László Noémi ugyanakkor hozzátette, a szerkesztőnek nyitott kapunak kell lennie: nem szabad egyéni ízlésének bélyegét rányomnia a megszerkesztett versre.
Az est végére a pontot Sánta Miriám fiatal szerző hozzászólása tette. Úgy fogalmazott, a szerkesztőnek empátiával kell hozzáállnia az ifjúsághoz, hiszen a tehetséggondozónak is tehetsége kell, hogy legyen a gondozáshoz mind negatív, mind pozitív kritika esetén.
Kádár Hanga
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!