A kolozsvári kultúrkocsmában Karácsonyi Zsolt, László Noémi, André Ferenc, Kántor Lajos és Király László
Fotó: Kádár Hanga
Egy szerkesztőnek nem szabad egyéni ízlésének bélyegét rányomnia az újonnan szerkesztett írásra – hangzott el a Bulgakov irodalmi kávéházban, ahol múlt hétvégén erdélyi magyar írók, költők beszélgettek az itthoni tehetséggondozásról.
2017. május 28., 07:432017. május 28., 07:43
A kommunista berendezkedésű Romániában még a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar szakja volt az írói, költői vénájú fiatalok keltető fészke – emlékezett vissza Kántor Lajos irodalomtörténész, szerkesztő, aki Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas író, költő padtársa volt az egyetemen. Ezt a generációt a Korunk irodalmi rovata is nevelgette, pallérozta. Király László, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja hozzáfűzte: többek közt Molnos Lajossal, Farkas Árpáddal együtt az erdélyi irodalmi élet egy olyan időszakát élték meg, amikor a szerkesztőségek nem tekintettek el az egyetemeken kialakult tehetséges fiatalok „bandájától”.
A mára klasszikussá nőtt irodalmi személyiségek sokat köszönhetnek a Forrás folyóiratnak és a köréje épült irodalmi esteknek, amelyeken akkoriban több mint százan is részt vettek. Király László szerint a vidéki szegénylegények felnéztek Kántor Lajosra, Lászlóffyra, akik erős motivációt jelentettek az ifjúság számára.
„Tizenkettedik osztályos koromban Hodor Adél megkeresett az iskolában, mert hallotta, hogy verseket írok. Az ő közvetítésével publikáltam először a Jelenlétben. A tehetséggondozás következő szakasza az irodalmi esteken zajlott, ahol eleinte giccsesnek tartották költeményeimet, és a könnyekig szétszedték” – emlékezett vissza első költői éveire László Noémi, aki többek közt Fekete Vincze és Orbán János Dénes kortársaként nevelődött szerencsés nemzedék tagjaként a forradalom utáni, hirtelen pezsegni kezdett erdélyi irodalmi életben.
Egy konkrét mentora azonban szinte senkinek nem volt. „Ott voltak a szerkesztők, akik tanítottak, igazgattak, de senki kabátjába nem kapaszkodtam. Egyetlen mesterem talán a Kossuth Rádió irodalmi műsora volt” – fűzte hozzá Karácsonyi. László Noémi számára is az egyetemesen jó irodalomként megítélt könyvek lapjai jelentették a követendő példát. A költő hangsúlyozta: mindenkinek bíznia kell saját erejében, amikor az újat kikalapálja. Király László szerint jaj annak a költőnek, aki önereje helyett mesterhez folyamodik: bár titkon mindenki követ példákat, nem születhet siker stílusmásolásból.
A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az írást nem lehet megtanulni, a tehetséggel születni kell, annak a kiművelése pedig kis segítséggel – irodalmi pályázatokkal, táborokkal – elsősorban egyéni boldogulással kell, hogy történjen. Karácsonyi Zsolt hangsúlyozta, egy irodalmi lap szerkesztőjének nem szabad elfelednie, hogy egyszer ő is volt fiatal szerző. László Noémi ugyanakkor hozzátette, a szerkesztőnek nyitott kapunak kell lennie: nem szabad egyéni ízlésének bélyegét rányomnia a megszerkesztett versre.
Az est végére a pontot Sánta Miriám fiatal szerző hozzászólása tette. Úgy fogalmazott, a szerkesztőnek empátiával kell hozzáállnia az ifjúsághoz, hiszen a tehetséggondozónak is tehetsége kell, hogy legyen a gondozáshoz mind negatív, mind pozitív kritika esetén.
Kádár Hanga
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!