Derzsi Ákos a kereszténydemokrata mozgalom új alelnöke
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártot (RMKDP) 1990-ben hozták létre, ez később mozgalommá alakult. A kereszténydemokrácia történetéről, célkitűzéseiről, ideológiájáról Derzsi Ákossal, az RMDSZ Bihar megyei szenátorával, az RMKDM új alelnökével beszélgettünk.
2019. április 19., 09:112019. április 19., 09:11
2019. április 19., 09:132019. április 19., 09:13
Mikor csatlakozott a kereszténydemokrata mozgalomhoz?
A Bihar megyei Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 2018-ban alakult, ennek én vagyok az elnöke. Megalakulásunkat követően csatlakoztunk a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomhoz (RMKDM). Az országos szervezet idén tartotta XII. kongresszusát, ahol a tisztújítás során a testület alelnöknek választott. Ezt sikerként könyveljük el, mert a legfiatalabb szervezet, a bihari mozgalom munkáját ismerték el ezzel.
Milyen múltra tekint vissza a platform, és milyen értékek mentén gondolták el működését?
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt 1990 márciusában jött létre, majd 1999 júniusában mozgalommá alakult. Keresztény elvek szerint élni, és azok mentén politizálni – kezdetektől ez volt és napjainkra is ez maradt az alapelve. Hiszünk a személyközpontúságban, a parlamentáris rendszerben, a szubszidiaritás elvében, a család meghatározó szerepében, valamint az emberi méltóságban.
Mekkora a súlya a kereszténydemokrata mozgalomnak az RMDSZ-en belül?
A kereszténydemokrata mozgalom az RMDSZ legrégebbi platformja, alapjában véve egyidősek. Önállóan dolgozunk és döntünk, de céljaink közösek, a közjót szeretnénk szolgálni.
Mennyien csatlakoztak a mozgalomhoz?
A mozgalom több száz tagot számlál, de mivel tagdíjat nem gyűjtünk, ezért nehéz a csatlakozók számát pontosan meghatározni. A politikai irányzathoz vonzódók száma azonban ennél jóval nagyobb.
Európában mennyire népszerű a kereszténydemokrácia?
Az európai egység megálmodói és megvalósítói kereszténydemokraták voltak. Jelen pillanatban a legnagyobb európai párt az Európai Néppárt, amelyet kereszténydemokrata pártok hoztak létre 1976-ban.
Az érdekvédelmi szövetségen belül nem okoz ideológia feszültséget az, hogy az RMDSZ inkább baloldali nézeteket hangoztat, míg a kereszténydemokrácia jobboldali elveket feltételez?
Függetlenül attól, hogy ki milyen ideológia szerint politizál, vagy milyen nézeteket hangoztat, mindkét alakulat tevékenységének fő célja az erdélyi magyarság politikai érdekképviselete. Ugyanakkor nemcsak anyagi feltételeket kell biztosítani, hanem lelket is kell adni egy közösségnek.
Milyen külföldi kereszténydemokrata mozgalmakkal, pártokkal vannak kapcsolatban?
A Centrista Demokrata Internacionálé tagja vagyunk, ez világszerte több mint 90 szervezetet tömörít.
A család fogalmát alkotmányos szinten határozzák meg, ennek megváltoztatására (sikertelen) népszavazást is kiírtak Romániában. A mozgalom mit képvisel ezzel kapcsolatban?
Mi a házasság intézményében hiszünk, amely férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség. A család a nemzet fennmaradásának alapja.
Szenátorként mennyire tudja érvényesíteni a román parlamentben a kereszténydemokrata értékeket?
Az emberjogi, egyház- és kisebbségjogi bizottság titkáraként, valamint a munkaügyi és szociális bizottság tagjaként sokszor kerülök olyan helyzetbe, hogy kereszténydemokrata értékeket kell képviselnem. Természetesen minden olyan törvénytervezetet, javaslatot támogatok, amely a közjó érdekében születik.
A Nemzeti Parasztpárt, amely kereszténydemokratának vallja magát, gyakorlatilag jelentéktelenné vált. Ez hogyan fordulhat elő olyan országban, ahol a többség erősen vallásosnak vallja magát?
Azt hiszem, erre a legérthetőbb választ Daniel Barbu volt kulturális miniszter adja a Kereszténydemokrácia és ortodoxia című cikkében. Ebben azt állítja: az ortodox vallás társadalmi konzisztenciája inkább jogi természetű, mint vallási. Vagyis a románok – legyenek akár egyháziak, akár világiak – a kereszténységet nem személyes vagy közösségi összefüggésben fogják fel, hanem nemzeti fogalma szerint. Így aztán egy olyan román párt, amely azt vallja, hogy a szubszidiaritás elve az az eszköz, amellyel a társadalom megszabadulhat az állam gyámsága alól, nem igazán juthat célba.
Egy változó világban, ahol a keresztény értékeknek egyre kevesebb súlyuk van, milyen jövővel rendelkezik a kereszténydemokrácia?
A közgondolkozásban és közerkölcsben egyre fontosabbá válnak a keresztény értékek. Ebben a változó világban, ahol tudatosan és felelősséggel kell irányítanunk életünket, egyre többen veszik komolyan az európai integráció szülőatyja, Robert Schumann aggodalmas figyelmeztetését: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz”.
Derzsi Ákos
A Hargita megyei Csíkrákoson született 1962-ben. A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumban érettségizett. A Petrozsényi Bányászati Intézetben bányamérnöki diplomát szerezett, később a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen közigazgatási tudományokból mesterizett. Nyolc évet dolgozott bányamérnökként, majd Bihar megyében a Területi Munkaügyi Felügyelőségnél töltött be felügyelői, majd főfelügyelői és főfelügyelő-helyettesi állást. 2007–2008 között munkaügyi államtitkár majd 2008–2012 között parlamenti képviselő volt. Korábban a nagyváradi Caritas Catolica ügyvezető igazgatói teendőit látta el. Jelenleg Románia szenátusában a Munkaügyi és szociális bizottság tagja, az Emberjogi, egyház- és kisebbségjogi bizottság titkára, valamint az Interparlamentáris Unió kincstárnoka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!