Simon Károly informatikus: humánerőforrás szempontjából óriási problémáink vannak
Az IT-szektor Romániában évente kétszámjegyű gyorsasággal bővül lekörözve minden más gazdasági ágat. Az informatika gyors fejlődésének azonban sok a hátulütője: nem tud lépést tartani ezzel a képzés és a szakember-utánpótlás. Simon Károly informatikussal, (portrénkon) a Babeş-Bolyai Tudományegyetem adjunktusával jártuk körül a témát.
2018. szeptember 07., 15:072018. szeptember 07., 15:07
2018. szeptember 07., 15:092018. szeptember 07., 15:09
– Egyre több egyetem kínál informatikai képzést. Mi a különbség ezek között?
– Elsősorban a tudomány- és a műszaki egyetemeken hirdetnek meg informatikaszakot. A tudományegyetemeken a szoftverrészhez áll közelebb a képzés, a műszaki egyetemek inkább a hardver irányába szakosodnak. Vannak persze átfedések: mindkét képzésben foglalkoznak az informatika másik ágával, így például a műszaki egyetemet végzett informatikus is el tud helyezkedni programozóként, vagy fordítva.
– A munkáltatók szerint a végzősök kevés gyakorlati tudással rendelkeznek. Milyen az informatikusképzés?
– Felsőoktatás szintjén a romániai informatikusképzés nagyon jónak mondható. Nem véletlen, hogy sok a befektető. Az ágazat annak ellenére dinamikusan fejlődik, hogy az órabérek szempontjából Románia már nem számít olcsó helynek, ha az informatikusok javadalmazását nézzük. Jó egyensúly alakult ki a tudásszint, a képzés minősége és a bérek között. Az egyetemnek elsősorban az a feladata, hogy megfelelő módon lefektesse a szakmai alapokat, amelyre később könnyen rá lehet építeni a konkrét technológiai tudást. Tudományegyetemek esetében a hároméves alapképzés ennél többre nem is tud vállalkozni. Az már sokszínű történet, hogy az egyetemről kikerült végzősök milyen céghez, milyen területre, milyen projekthez kerülnek, és konkrétan milyen technológiákkal fognak dolgozni.
– A magánszférában elhelyezkedő informatikusok egy kezdő egyetemi oktatói fizetés többszörösét keresik meg. Ha a legtöbb jó szakember a termelésben dolgozik, ki tanít az egyetemeken?
– Ez az egyik legnagyobb gondunk, és a jelenség néhány év óta súlyosbodik.
Ha valaki a magánszférában helyezkedik el, a kezdő oktatói bér három-négyszeresét is megkeresheti. A bajokat fokozza, hogy nem történtek lépések az egyetemi oktatókkal szembeni elvárások ésszerűsítésére. Sok fiatalt azért sem vonz a tanári pálya, mert karrier szempontjából nehéz előrehaladni az oktatói ranglétrán. Összességében a felsőoktatásban kemény és folyamatosan nehezített kritériumrendszer működik, másrészt a bérek meg sem közelítik a magánszektort. Humánerőforrás szempontjából óriási problémáink vannak: a munkaerőpiac egyre több szakembert kér az egyetemektől, miközben a mostani tanári gárdával a már meglévő diáklétszám is nehezen kezelhető.
– Kolozsváron rengeteg a jó szakember. Miért nem lehet a cégektől akár részmunkaidős rendszerben bevonni oktatókat?
– Nálunk ez inkább fordítva működik: sok oktató dolgozik cégeknél, erre sok tanár anyagilag is rá van kényszerülve. Kérdés, persze, hogy ez így mennyire jó. A szigorú kritériumrendszerek miatt nehéz olyan szakembert behozni oktatni, akinek nincs doktorátusa. A Babeş-Bolyain tavaly elindult kezdeményezés szerint ezen némileg lazítanak, így óraadóként betaníthatnak doktorival nem rendelkező, de mesterit végzett elismert szakemberek. Arra is vannak példák, hogy főállásban tevékenykedő egyetemi oktató néhány előadásra meghív nagy tapasztalattal rendelkező informatikusokat.
– Hogyan jellemezné a romániai IT-szektor fejlődését?
– Románia ilyen szempontból világszinten is jól áll. Ha van olyan területe a romániai gazdaságnak, ami igazán sikeresnek mondható, akkor az az informatika. Évente 10–20 százalékos növekedést ér el, és egyre nagyobb arányban járul hozzá a bruttó nemzeti össztermék (GDP) fejlődéséhez.
Az IT-szakemberek nagyon keresettek, megbecsültek, óriási a harc értük a munkaerőpiacon. Azt is tudni kell, hogy ennek a mintegy százezer embernek a hetven százaléka négy központban dolgozik: Kolozsvár, Bukarest, Temesvár és Jászvásár. Bizonyos szempontból Kolozsvár a legjelentősebb, még akkor is, ha az összforgalmat tekintve valamivel elmarad Bukarest mögött. Kolozsvárra jellemző, hogy exportra dolgozik, az IT-cégek több mint 90 százaléka nagy nemzetközi szoftverprojekteket fejleszt. A kolozsvári IT-cégek több mint kilencven százaléka nagy nemzetközi szoftverprojekteket fejleszt, míg Bukarestben hangsúlyosabb az állami szektor megrendelése, és kevesebb az export. Kolozsvár gazdasági fejlődésében szemmel látható az IT-szektor szerepe.
– Kelet-európai megítélésben hol található a romániai IT-szektor?
– A romániai informatikai ágazat mindenféle európai topban előkelő helyen szerepel. Környékünkön igen erős Magyarország is. A magyar IT-szektor valamivel kisebbnek mondható, mint a romániai, de erőteljesen, dinamikusan fejlődik.
– A növekvő szakemberhiány sok céget arra ösztönöz, hogy informatikai képzettség nélküli embereket is alkalmazzon, és betanítsa. Ez mennyire járható út?
– Mivel nagy a szakemberhiány, és az egyetemek ezt nem tudják fedezni,
A programozás mindenképpen felsőfokú végzettséget igényel. Vannak persze kivételek, akik magánúton is meg tudják tanulni a szakmát, de nem ez a jellemző. A számítástechnikában ugyanakkor sok olyan munkakör van, amely nem csak a programozásról szól. Más területről is sok szakemberre van szükség. Keresik például a marketingeseket, a dizájnereket, gazdasági szakembereket és másokat is.
– A kolozsvári informatikai ágazat fejlődésével kapcsolatban új Szilícium-völgyet emlegetnek. Milyen piacra termelnek az itteni cégek?
– Elsősorban német, ausztriai, holland és egyesült államokbeli megrendelőknek dolgoznak. Ez a nemzetközi piac sokszínű. A mi cégünk például több különböző szektornak fejleszt szoftvereket: van logisztikai szoftver, amit az autóiparban használnak, van tervező szoftver az építkezéshez, banki- és pénzügyi programok, különböző automatizálási rendszerek, de más területen is kapunk megrendeléseket. A projekttípusok és a technológiák szempontjából eléggé különbözőek a megrendelések.
– Az informatikusokkal szemben van egy előítélet: kockafejűeknek, magányosoknak, bogarasoknak tartják őket. Mennyi köze van ennek a valósághoz?
– Az informatikusokról valóban kialakultak előítéletek. Ezek szerint furcsa kockák, akik magányos munkát folytatnak egész nap a számítógép billentyűzete fölé görnyedve egy iroda sarkában. A szoftverfejlesztés azonban nem erről szól. Ez egyrészt tipikusan kreatív terület, másrészt jellemzően csapatmunka. Emberek közötti kapcsolatot, kommunikációt igényel éppen azért, mert a tervek sokszínűek. Mindenképpen megterhelő szellemi munka, ami összpontosítást és igen komoly felkészültséget igényel. Ilyen szempontból nem könnyű, viszont szép szakma.
Simon Károly
Székelyudvarhelyen született 1980-ban. A Tamási Áron Gimnázium után a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen tanult, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végezte magiszteri és doktori tanulmányait. 2003-tól tevékenykedik a felsőoktatásban, 2008-tól a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatika Karának adjunktusa. A kilencvenes évektől tevékenykedik szoftverfejlesztésben, 2004-ben alapította kollégáival közösen a CID szoftvercéget, amely főként komplex optimalizálási problémák megoldására készített rendszereket, és IT-tanácsadást biztosított nagyobb fejlesztési projektekben. 2014-től a Codespring brandet működtető Softech cég csapatában dolgozik projektvezetőként. Több szoftverfejlesztési projekt mellett legfontosabb megvalósítása a Codespring Mentorprogam, amely révén a cég az elmúlt négy évben több mint száz egyetemi hallgatóval foglalkozott. 2016-tól a Székelyudvarhelyi IT Park Projekt szakmai koordinátora. A székelyudvarhelyi városvezetés által kezdeményezett projekt célja az IT-szektor fejlesztése a régióban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem csak a román társadalom, hanem az erdélyi magyarság egy része is elégedetlen az RMDSZ támogatását is élvező kormány munkájával, egyre többen bírálják a megszorító intézkedéseket. Zakariás Zoltánt, az Erdélyi Magyar Szövetség elnökét kérdeztük.
A Grönland kapcsán megkötendő keretmegállapodás bejelentése nyomán egyelőre úgy tűnik, fellélegezhetnek a NATO-szövetségesek, mivel most úgy néz ki, nem robban szét a szövetség a sziget miatti nézetkülönbségek nyomán.
Csapadékban gazdag, enyhébb időre számíthatunk az előttünk álló hét napban. Csütörtök hajnalban még –11 fok lesz a legalacsonyabb hőmérséklet, de az időjárás-előrejelzés szerint a hétvégére azonban napközben eső, zápor váltja fel a korábbi havazásokat.
Jelentős visszhangra találtak a Prut mindkét oldalán, sőt nemzetközi vonalon is Maia Sandunak, a Moldovai Köztársaság elnökének az esetleges moldovai–román egyesülésről mondott szavai.
Az európai nemzetek lélekszáma évről évre csökken, a népességfogyás jelensége alól nem kivétel a magyarság sem. Lengyelné Püsök Sarolta református lelkésszel, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docensével készült interjúnkban a kiváltó okokat vettük számba.
Országszerte feltűnést keltett Bánffyhunyad polgármesterének a döntése, miszerint több mint másfél évtizedes közigazgatási tevékenység után lemond tisztségéről a kormány által kilátásba helyezett átszervezés jelentette népszerűtlen intézkedések miatt.
Heves belpolitikai vita alakult ki a román kormánykoalícióban az EU–Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény támogatása miatt. A Mercosur-egyezmény kockázatairól Nicu Vasile, a LAPAR elnöke nyilatkozott a Krónikának.
A hét közepére mérséklődik az előző éjszakák és nappalok hideg időjárása, ám a néhány napos enyhülést újabb hideghullám követi: a hétvégétől ismét –10 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, kemény fagy várható.
Azúrkék víz, csipkézett part menti sziklák, népszerű bulizóhelyek, elegáns szállodák. A legtöbbeknek ez jut eszébe Ciprusról, a Földközi-tenger több mint 9 ezer négyzetkilométeres szigetéről.
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!