
Zilahi Nono grafi kusművész és reklámgrafi kus az 1990 után született művészgeneráció tehetséges alkotója
Fotó: Essig József
Az 1990 után született fiatal művészgeneráció tagja. Londonban kiválósági diplomát szerzett, alkotásai egyéni látásmódról árulkodnak. Grafikusi tevékenysége mellett Zilahi Nono egyesületet vezet, verseket ír és a magyar népviseletet tanulmányozza.
2019. szeptember 29., 15:002019. szeptember 29., 15:00
2019. szeptember 29., 15:122019. szeptember 29., 15:12
– Családi vonás a művészetek szeretete?
– Léleksimogató lenne azt mondani, hogy nálunk családi vonás a művészetek szeretete, de ez a kijelentés részben ferdítené a valóságot. Szüleim realista gondolkodású és racionalista beállítottságú emberek. Édesanyám magasra ívelő jogászi karriert futott be, míg édesapám a világtengereket járta hivatásos fedélzeti tengerésztisztként. Azonban
Nem sokkal később, még születésem előtt, betegség vetett véget művészi képességének, így tudását nem tudta átadni, viszont tőle örököltem a művészi vénát. Ő a motivációm egyik alanya és elsőként vele osztom meg sikerélményeimet.
– Mikor és kinek a biztatására határoztad el, hogy erre a pályára lépsz?
– Anyai nagyszüleim már kis korom óta támogatták képzőművészeti érdeklődésemet. Egy gyerekkori baleset ágyhoz kötött, annak eredményeként kezdtem el kibontakoztatni rajztudásom. Akkor kezdtem elmélyülni a művészeti anatómiában.
Ma is őrzöm a tőle kapott első állványomat és rajztáblámat. Valójában külső és belső tényezők tömkelege vezetett a művészet „művelésének” feladatára. Rendületlenül hiszem és vallom, hogy minden sorsszerű.
– Szeretsz írni is, verseidet több kiadvány közölte. Mi volt előbb: a toll vagy az ecset?
– Azonos idősíkban jelentkezett érdeklődésem az ecset és a toll iránt. A ceruza szinte állandó használata, valamint a rímelő szavak, rövid, dallamos, limerick-szerű mondókák kitalálása már kisgyerekkorom óta művészi hajlamomról árulkodtak. Szüleim minden igyekezete ellenére művésszé fejlődtem.
– Az 1990 után született művészgeneráció tagja vagy. Mennyire tudjátok értékelni elődeitek munkáit, akik rengeteg megszorítás között alkottak annak idején? Mennyit lehet az idősebb generációktól tanulni?
– A új művészgeneráció sarjaként tisztelem és nagyra értékelem elődeim munkásságát. Elődeink, akik rengeteg megszorítás között alkottak, megalapozták számunkra azt a képzőművészetet, amelyre a mi művészgenerációnk egy újabb nemzedék képzőművészetének alapköveit rakhatja le biztos támpontot képezve az utókor művészei számára.
– Kik a példaképeid a képzőművészetben, az irodalomban?
– A költészetben példaképeim a magyar, illetve francia impresszionizmus és szimbolizmus kimagasló alakjai: Ady Endre, Paul Verlaine, Arthur Rimbaud, valamint Charles Baudelaire. A képzőművészet terén mintaképem a szecesszió és szimbolizmus művésze, Gustav Klimt, valamint az absztrakt expresszionista művész, Jackson Pollock és a magyar hiperrealizmus mestere, Sándorfi István.
– Létezik „művészi szabadság”?
– Lényegében a művészet az esztétikum keresésének, felismerésének van alárendelve. A művészeti alkotás születésének, megvalósításának folyamatában megnyilvánul a tökéletességre való törekvés. A művész mindenben illetékes, aki az információs szféra és társadalmi technikák minden lehetséges elemét is alkotó módon használhatja.
A szabadság érzékelhető a hagyományos művészeti technikák ötvözésében vagy az ezektől való elrugaszkodásban, de jelen van a műfajok közötti átjárásokban is. A klasszikus művészeti ágak skálája elképesztő ütemben szélesedett. A technikai fejlődés számtalan, eddig ismeretlen felületen ad lehetőség új irányzatok kibontakozására a képzőművészek számára.
– „Grafikusművészként egyéni képzőművészeti tárlataimmal szeretném a néprajzi értékek felé terelni a figyelmet, főként Erdély tájegységeinek különböző népviseleteire” – nyilatkoztad. Kolozsváriként honnan az érdeklődés a népi értékek iránt?
– Nemzeti identitástudatunk erősítéséhez számos értékünk hozzájárul, így az erdélyi népművészet is részét képezi az összmagyarság értékeinek. A népviselet különleges színgazdagságában, díszességében felismertem az esztétikumot. Ezért sajátos módon igyekszem megörökíteni régi fényképek feldolgozása, majd festménnyé vagy grafikává alakítása által.
Anyai ágon elődöm, Vince Zsebe Kata, a legismertebb kalotaszegi íróasszony a kalotaszegi hímzés motívumvilágát örökítette meg. Én pedig a képzőművészet terén igyekszem alkotásaimmal visszahozni a köztudatba és népszerűsíteni a magyar cifrát, hiszen nemcsak nyelvében él a nemzet, hanem hagyományaiban is!
– Hungarikum című kiállításod egyéni látásmódról árulkodik. Hogyan találtál rá erre, illetve milyen technikákat használsz?
– Grafikusművészként vallom, egy sikerült alkotás elkészítéséhez több tényezőt szükséges figyelembe venni: a téma és a különböző technikák közötti összhangot, a téma kifejező megjelenítését. De igazán jelentős szereppel a képi összhatás bír. A Hungarikum, illetve a Magyar Folkpanoráma című tárlataimra munkáimat nem csupán hagyományos grafikai technikákban készítettem el. A linóleummetszetek, tusrajzok, pasztellek és szénrajzok mellett fellelhetőek akril-, olaj- és vízfestékkel készült alkotások is.
– A kolozsvári Klikk Art Centrum Egyesület alapító tagja vagy. Hogyan született meg az egyesület és melyek a céljai?
– Megfogant bennem a vágy, hogy az erdélyi művészeti életben aktívan részt vegyek. Ezért célommá vált olyan kulturális tevékenység ellátása, amely a társadalom és az egyén közös igényeinek kielégítésére irányul.
Az egyesület elsőként a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet június 19–21. között megrendezett Erdélyi Művészeti Karaván Kárpátalján 2019 című rendezvénysorozatán csoportos kiállítással debütált. Majd részt vettünk alkotásainkkal a Zsilvásárhelyen szervezett V. Desenul post Brâncuşi Országos Kiállításon. Augusztus 12–16. között Kézműves alkotóhetet szerveztünk a gyerekek számára, illetve a 10. Kolozsvári Magyar Napok keretében Ady Endrére emlékeztünk az In memoriam Ady Endre nemzetközi képzőművészeti kiállítással. A tárlat kurátoraként az Erdélyi Református Egyházkerület Észak-Erdélyi Régiós Nőszövetségi konferenciáján Újtordán Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából ismét bemutattam a nemzetközi képzőművészeti tárlaton résztvevő művészek alkotásait. Meghívást kaptam a Kalotaszentkirályon megszervezésre kerülő Ady Endre Emléknapokra, ahol a közönség szintén megtekintheti a nemzetközi tárlat kimagasló alkotásait. Ezt követően Marosvásárhelyre várják az Ady Endre emlékére szervezett nemzetközi kiállítást.
– Milyen lehetőségei vannak manapság egy fiatal művésznek arra, hogy ismertté tegye alkotásait?
– A számítástechnika kínálta multimédiás lehetőségeket megragadva a kortárs képzőművészek népszerűsíthetik alkotásaikat, menedzselhetik művészeti karrierjüket.
– Melyek a terveid az egyesülettel, illetve saját művészi tevékenységedben?
– Az egyesülettel további célom a művészeti tevékenység kiteljesítése, művészeti szellemiség, arculat kialakítása, művészeti értékek, hagyományok teremtése, átadása, valamint a kortárs művészekkel az emberi és szakmai kapcsolatot fenntartása. Tervünk olyan műhelyház vagy művésztelep működtetése és fejlesztése, amelyben az egyesület tagjai vagy meghívottai, vendégei is lehetőséget kapnak elképzeléseik megvalósítására. Ugyanakkor szeretnénk művészeti (tanfolyamok, szakkörök) alkotótáborokat szervezni a művészetre nevelés érdekében. Művészeti karrieremmel kapcsolatban azt gondolom, hogy aki alkotóerővel lett megajándékozva, az teremteni fog az általa képviselt művészeti ágazat sokrétűségével. Engem az a tudat, hogy kiválasztott vagyok, rendületlenül hajt a feladatom, küldetésem teljesítésére.
Zilahi Nono
A grafikusművész és reklámgrafikus 1992. november 12-én született Kolozsváron. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban érettségizett, majd a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem Képzőművészeti karának grafika szakán szerzett diplomát vizuális művészetekben és reklámgrafikában 2016-ban. A londoni Drawing Academyt 2019-ben Diploma of Excellence-el végezte. A Klikk Art Centrum Egyesület alapító tagja és elnöke. 2018-tól reklámgrafikusként a kolozsvári Bánffy Palotakoncert arculattervezője. Lírai munkáit több antológiában, helyi lapban és internetes felületen közölték.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!