Hirdetés

Az Erdélyben kapott magyarságtudat – beszélgetés a Budapesten élő Óss Enikő színművésszel

Kolozsváron született, Amerikában élt, Budapesten lakik, Nagyvárad második otthona volt

Kolozsváron született, Amerikában élt, Budapesten lakik, Nagyvárad második otthona volt

Erdélyben kezdte pályáját, majd az Egyesült Államokban telepedett le és magyar színházat alapított. A diaszpórában élő magyarság megmaradását a magyar színházi hagyományok továbbadásával szolgáló művészi tevékenysége elismeréseként a magyar állam a Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki. Óss Enikő színésznővel beszélgettünk regénybe illő életéről.

Nánó Csaba

2021. szeptember 17., 17:542021. szeptember 17., 17:54

– Kolozsváron született, majd a marosvásárhelyi színi egyetem elvégzése után Nagyváradon volt színésznő. Hogyan emlékszik az Erdélyben töltött évekre?
– Születésem helye, Kolozsvár meghatározó volt, ott jártam az akkori 3-as iskolába, ahol minden románosítás ellenére megkaptuk a magyarságtudatot. Így hát olyan útravalóval indultam, amely később sokat jelentett. Elmentem Marosvásárhelyre, ahol alig lehetett román szót hallani. Két évet ott jártam a színi főiskolára, de édesapám Budapesten élt, és anyuka előrelátóan kiküldött Magyarországra. Elvégeztem ott is egy évet, de szerelmes voltam, és férjhez mentem. Szüleim összes velem kapcsolatos terve füstbe szállt, amikor hozzámentem egy román fiúhoz.

– Nem lett a házasságból családi probléma?
– Édesapám kitagadott. Megmondta, ő nem hisz a vegyesházasságokban. Férjem Erdélyben élt, íróember volt, megtanult a kedvemért magyarul, magyarságszerető ember volt, kijelentette, nem érdekli a karrier, velem akar élni. Kijött volna Magyarországra, de egy év után ott kellett hagynom a főiskolát, megmondták, vagy hazajövök a férjemhez, vagy bizonyítsam be, ki és hogyan tart el. Apám megmondta, tőle ne várjak semmit, óriási családi botrány volt. Leszerződtem a Kis Színpadhoz, onnan Kecskemétre mentem. Végül behívtak a rendőrségre és felszólítottak: vagy elválok, vagy hazamegyek Erdélybe. Úgy döntöttem, hazajövök Vásárhelyre és befejezem a főiskolát. Miután végeztem, sajnos nem kerültem Kolozsvárra.

Hirdetés

– Végül Nagyváradon kapott állást. Az ott töltött időszak milyen volt?
– Nagyváradon erős társulat volt, anyósomék ott laktak, lakást és sok szerepet kaptam. A közönség is szeretett. A várost második otthonomnak tekintem, Kolozsvárról 18 éves koromban eljöttem, de Nagyvárad a felnőtt életemben adott egy boldogságot, megelégedést, sikerélményt. Közben elváltam, találkoztam második férjemmel, Varga Tibor színésszel. Filmekben játszottam, szép lakásunk, autónk volt, semmi bajom nem volt. Mégsem volt kiút.

Idézet
Hívtak filmezni Magyarországra, a Szekuritáté főnöke behívatott, és azt mondta, csak akkor kapok útlevelet, ha visszajövök, és jelentek mindenről. Végül nem kaptam útlevelet,

be voltunk szorítva, az ember félt beszélni, még a színház öltözőjében is.

– Ekkor határozták el, hogy kitelepednek?
– A férjem bátyja Los Angelesben élt, és miután apámhoz Magyarországra nem tudtunk menni, elhatároztuk, hogy családegyesítési alapon kimegyünk az Egyesült Államokba. 1978. január 28-án Amerika földjére léptünk.

– Gondolom, hatalmas bátorság kellett nekivágni az ismeretlennek, hiszen Amerika nem a szomszédban van…
– Messze van, és azt is tudtam, ezzel vége a színházi karrieremnek. Szerencsémre édesanyám kozmetikusnő volt, és kitanított engem is. Sosem hittem, hogy egyszer hasznát veszem. Anyukám adott nekem egy iparlevelet, ezzel Amerikában levizsgáztam, megspóroltam időt és pénzt.

– Új szakmájából meg tudtak élni?
– Januárban mentünk, februárban már dolgoztam. Tudtam angolul – illetve tudtam, én mit mondok, csak nem értettem, amit ők mondanak. Előbb Beverly Hillsben kaptam állást egy elegáns szalonban. A férjem csak franciául beszélt, ő elment pincérnek. Megélhetésünket a férjem állása és az én kozmetikai szalonom biztosította. 1984-től kezdve önállósítottam magam és saját szalont nyitottam.

– Magyar közösséget találtak ott? Fellépésre volt lehetőség?
– Sógornőnk elvitt a Budapest Bálra, amelynek Fényes Mária volt a szervezője. Az ottani magyarok szereztek állást a férjemnek is, meghívták, hogy szolgáljon fel a Magyar Házban. Nehéz volt, a férjemnek például három évig nem volt szabadnapja. A magyar közösség hívott minket szavalni. Előfordult, hogy két különböző szervezet egyidőben hívta a férjemet fellépésre.

– Hogyan kerültek ismét kapcsolatba a színházzal?
– Próbáltunk beilleszkedni, közben szültem két gyereket. Egyszer felhívott Borvető János, az Operettszínház egykori bonvivánja, aki 1970-től élt Amerikában. Elmondta, szeretné megrendezni a Bánk Bánt, és rám gondolt, hogy eljátsszam Melinda szerepét. Emlékszem, éppen főztem, és megállt a főzőkanál a kezemben. Mondtam a férjemnek, ezt nem hagyhatom ki, ezt nekem el kell játszanom! 1983-at írtunk, Magyarországról nemigen jöttek művészek, Amerikában csak az volt, amit mi adtunk a közönségnek.

Idézet
Egy 1200 férőhelyes színház tömve volt magyarokkal. A sikeren felbuzdulva elhatároztuk, alapítunk egy színházat.

– Azelőtt nem létezett állandó magyar társulat Los Angelesben?
– Addig nem és profi színész sem. Borvető János már belefáradt, készült haza. Férjem állandóan dolgozott, tanult, nem vett részt ilyesmiben. Viszont sikerült vele a főszerepben színpadra állítani a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabot, és ezzel 1987-ben elkezdődött a Thália története. Az alapítók mi ketten, valamint a Szemethy házaspár, Mária és Péter voltunk. Később ők kiváltak, maradtunk ketten. Elhatároztuk, minden évben két önálló előadást hozunk létre. Tibor rendezett a legtöbbet, én feleltem a kosztümökért, a díszletért és a műsorért. A Nagyváradi Színháztól és a Színháztudományi Intézettől kaptam példányokat, és elkezdtük a munkát. Sok darabot adtunk elő, olyan előadásokat hoztunk létre, ami akkor nagy újdonság volt. Huszonöt évig folyamatosan működött a Thália Stúdió. A bevételek felét elvitte a színházbérlés, s akkor még nem említettem a kosztümöket, díszleteket.

Idézet
A műsorfüzetben árultam hirdetéseknek helyet, és onnan még bejött valamennyi összeg. Szó nem volt arról, hogy mi ebből pénzt keressünk. Annyi hasznunk volt, hogy beindítsuk a következő előadást.

– Akik játszottak az előadásokban, ingyen léptek fel?
– Minden fellépő kapott 70 dollár költségtérítést benzinre. Hat óráig mindenki dolgozott, akkor beült az autójába, lementünk a Magyar Házba vagy a református egyházhoz próbálni. Este 11-ig próbáltunk, másnap ment mindenki dolgozni. Bevezettük a közönségtalálkozókat, előadások után banketteket szerveztünk, ennek a bevételét a Magyar Ház vagy az egyház kapta, ahol megengedték a próbát. Általában két hónapig dolgoztunk egy előadáson. 2000-ben a honfoglalás megünneplésére készítettünk egy ünnepi előadást És mégis élünk címmel, amelyen minden magyar részt vett, a végén 150-en voltunk a színpadon.

– A gyerekei hogyan élik meg az „amerikai álmot”?
– A fiaimat, Árpádot és Zoltánt, Magyarországra küldtem egyetemre. Amikor Los Angelesben gimnáziumba mentek, azt mondták, nem akarják ezt a nevet, mert mindenki csúfolja őket. Józsefnek és Istvánnak is elkereszteltem annak idején őket, hogy választhassanak. Így váltak a barátok számára Steve és Joe. Ám Budapesten azt mondták, ide akarnak jönni, mert itt szeretik őket. Amikor Árpád átment az azonos nevű hídon, kijelentette, kezdi érezni, hogy ő valaki.

Idézet
Elvégezték Magyarországon az egyetemet, a nagyobbik fiam visszament Amerikába, a kisebbik Budapesten él.

A férjem 2006-ban elhunyt, egyedül maradtam, három évig még Amerikában rendeztem előadásokat. Próbáltam túlélni, de Tibi nélkül nem ment. Végül elhatároztam, Magyarországra jövök. Innen még rendeztem két előadást, vittem ki díszleteket, kosztümöket. 2012-ben volt a 25. évadunk. Utolsó amerikai évemben írtam a Zárszámadás című könyvemet, ezzel lezártam egy fejezetet. Az Életem, Thália már Budapesten íródott a Los Angelesben alapított színházról és előadásokról.

– Budapesten is tevékenyen részt vesz a kulturális életben.
– Tíz éve a marosvécsi Kemény Alapítványnak rendezem az előadásait. A marosvécsi erdélyi Helikon összes íróját feltérképeztük, és úgy osztotta el tíz évre Kemény Endre, hogy mindegyiket bemutassuk. Ne csak Tamásit vagy Dsidát, hanem mindenkit! Idén novemberben lesz az utolsó előadás. Minden évre megvan a programom, egyáltalán nem unatkozom.

– Mit jelent önnek a magyar állami kitüntetés?
– Nagy megtiszteltetésnek tartom, de soha nem ezért tettem semmit. Meg vagyok hatva, hogy a magyar haza elfogadott és megtisztelt ezzel, és igyekszem továbbra is megfelelni az elvárásoknak.

Óss Enikő színművésznő
Kolozsváron született, Marosvásárhelyen kezdte tanulmányait, Budapesten folytatta, majd a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán szerzett oklevelet. 1965-től 1977-ig a Nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának a tagja. A Nagyváradról az Egyesült Államokba emigrált színésznő férjével, Varga Tiborral együtt hozta létre és működtette a Thália Stúdiót. A társulat történetét 2019-ben könyvben is megírta. Jelenleg Budapesten él.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés