Egyed Apollónia szerint bizonyos értelemben sokak álma a szabadúszás
Fotó: Facebook/Egyed Apollónia
Zsúfolt programja ellenére is szakított időt a beszélgetésre. Határozott véleménye van mindenről, ami hivatásába vágó, de a szakmai alázat nála nem elcsépelt szólam. Egyed Apollónia a kolozsvári magyar opera egyik legígéretesebb énekművésze.
2019. december 08., 16:052019. december 08., 16:05
– Az Apollónia szép, de ritka név. Hogyan kapta ezt a keresztnevet?
– Édesanyám Kovács Apollónia-kedvelő és innen ihletődött.
– Kislányként éneklős, dalolós volt?
– Már kiskoromban felfedezték, hogy van zenei érzékem és támogattak, hogy erre a pályára lépjek.
– Marosvásárhely nem az operajátszásról híres. Találkozott valahol e műfajjal?
– Nem.
– Másodévesként már a Kolozsvári Magyar Opera tagja volt. Miként történt?
– Sorsszerűen. Munkahelyre volt szükségem, az akadémia falán megláttam az Operaház hirdetését, és a sikeres versenyvizsga után elkezdtem a zenei munkásságomat. Szólista karrieremnek hatéves előzménye a kórus, ami sokat segített megismerni a szakmát, a színpadot, a hozzáállást és a magatartást.
– Hogyan lehet kilépni az énekkari tagi státusból?
– Hagyományszerű, hogy az énekkarban kezdi mindenki, és innen lehetőség nyílik a továbblépésre.
– Ha egy énekest másik intézménytől keresnek meg, leszerződhet egy szerepre oda is?
– Igen, az intézménynek is büszkesége, ha az énekeseit vendégszerepelni hívják.
– Ma már nagy az átjárás az operák között. Ezt a művész hogyan éli meg?
– Bizonyos értelemben sokak álma a szabadúszás. Személy szerint kedvelem a változatosságot mind intézményi szinten, mind műfaji szempontból.
A kolozsvári szprán mindig frissességgel tud hozzáállni az új feladatokhoz
Fotó: Biró István
– Noha elért már bizonyos státust az operában, sok versenyen is részt vett. Mi ösztönözte ebben?
– Számos díjat kapott, melyiket tartja a legértékesebbnek?
– Az EMKE részéről kapott Poór Lili-díj hatalmas elismerés, annak eszmei értéke van. Az operától kapott Albert Annamária-díj is fontos, ezek visszaigazolások számomra, ugyanakkor megbecsülés értékűek. Az énekversenyek díjait másképp élem meg, értékelem. Azok inkább azt jelentik, hogy az ember valamivel kiválik a többiek közül. Nyilván mind különbözünk egymástól, két egyforma hang nincs, két tehetség nem összehasonlítható.
– Van példaképe a hivatásában?
– A régi énekesek közül több szempontból is tudnék neveket említeni. Ott van például Maria Callas, aki megmutatta, hogyan lehet meg minden egy énekesben: muzikalitás, színészi érzék, hangban és zenében való önkifejezés, megjelenés, az odaadás és elhivatottság, ahogyan a szakmának élt.
– Operában énekel, szimfonikus műveket, oratóriumokat ad elő, kamarakoncerteken lép fel. Nem okoz gondot a műfajok közti átjárás?
– Számomra kihívás, és szeretem, hogy ennyire színes a szakmám.
Régebben nehezebben váltottam, most már úgy vagyok vele, hogy amikor az egyikkel foglalkozom, próbálom kizárni a másikat. Ha ma például a Denevért próbálom, akkor megszűnik a többi…
– Egyik este Verdit énekel, aztán Wagnert, ami közismerten másabb, majd esetleg Kodályt. Hogyan lehet ezekkel megbirkózni, főleg hangilag?
– Több énektanárnál megfordultam, illetve mindenkitől megpróbálom a nekem megfelelő legjobbat eltanulni, még mindig járok énekórákra. Szerintem egy igényes énekes, amíg pályán van, segítséget igényel. Igyekszem mindig formálható állapotban tartani magam.
– Egyre gyakoribb nálunk is, hogy az operákat eredeti nyelven adják elő. Mennyire kell ismernie az énekesnek az adott nyelvet?
– A szövegkönyv ismerete elengedhetetlen a magát tisztelő előadóművész számára. Amióta jobban elsajátítottam az olasz nyelvet és tudom, hogy nyelvtanilag mi a mondatszerkezet, azóta teljesen másképp építkezem.
– Ha a színházi előadó belesül a szerepbe, azt azonnal észreveszi a néző. De mi történik, ha az énekesnek van kihagyása? Hiszen egy opera szövegét kevesebben értik, mint egy színházi előadásét…
– Az operában is előfordul a szöveges tévedés. De mivel az operának a zene az elsődleges kifejezési eszköze, mi könnyebben megússzuk, ha a szerep zeneileg a helyén van. Akkor kínosabb, ha az énekes hangjegyet téveszt. De hát emberek vagyunk, ez is elő szokott velünk fordulni…
– Rengeteg elfoglaltsága mellett sok mesterkurzuson is részt vett. Ezek mennyire fejlesztik a művészetét?
– Mesterkurzusokra gyakrabban lenne szükségünk. Romániában kevés rá a lehetőség. Szeretnék még eljutni néhányra...
– Hogyan lehet felkészülni egy szerepre?
– Könnyebb eset az, ha van róla irodalom, színmű, regény és így tovább. Minden megnézett felvétel vagy leírt sor segít, szóljon az a zeneszerzőről vagy a mű keletkezéséről. Minden információ értékes, ami kötődik a témához, a szerephez.
– Egy interjúban említette, hogy Selmeczi György Bizánc című operája nagy kihívás volt. Miért érezte így?
– Mert kortárs mű, és nem vagyunk annyira hozzászokva ahhoz a gondolkodásmódhoz, amit a kortárs zene megkíván. Bár Selmeczi „szép és emészthető” kortárs zeneszerző. A színészi feladat sem volt könnyű, viszont tetszett, hogy végre negatív szerepet alakíthattam a kis lírai, szinte festményszerű női alakok után.
– Fiatal még, karrierje most kezd felfelé ívelni. Mikor érzi majd úgy, hogy elérte a csúcsot?
Hálás vagyok azért, ami az elmúlt években történt velem, és remélem, mindig frissességgel tudok hozzáállni az új feladatokhoz. Számomra a csúcsot az jelentené, ha elénekelhetném az operairodalom nagy női szerepeit…
Egyed Apollónia
Marosvásárhelyen született 1985. szeptember 16-án. A vásárhelyi Művészeti Líceum énekszakának elvégzése után Kolozsváron a Gheorghe Dima Zeneakadémián diplomázott 2009-ben, majd itt szerezte meg a mesteri fokozatot 2011-ben. A Kolozsvári Magyar Opera magánénekese, szoprán, több opera, filharmónia, fesztivál állandó vendége.
Díjak, elismerések:
2013: Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíja fiatal tehetségek számára;
2015: Hariclea Darclée Nemzetközi Énekverseny – a zsűri különdíja, Bartók Plusz Operafesztivál különdíja; Magyar Állami Operaház különdíja;
2016: Simándy József Nemzetközi Énekverseny – II. díj, Kolozsvári Magyar Opera – Albert Annamária-emlékgyűrű;
2018: EMKE – Poór Lili-trófea
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!