
Reneszánszát éli a Szatmár megyei Krasznabélteken a bortermelés, amelynek egyik markáns képviselője a Nachbil borászat. A tulajdonos Brutler János kockáztatni is hajlandó a kárpát-medencei borok felfuttatása érdekében.
2013. július 05., 11:142013. július 05., 11:14
Több száz hektár szőlő és pincesorok árulkodnak Krasznabélteken arról, hogy itt az évszázadok folyamán komolyan foglalkoztak szőlőműveléssel és borkészítéssel. A szőlőtermesztést a Károlyi grófok által telepített svábok honosították meg az 1700-as évek közepén, a leszármazottak nagy része azonban a szocializmus idején kivándorolt Németországba. Brutler János is ezt tette, de 26 év után, 2008-ban végleg visszatért szülőföldjére. Közben 1999-ben társával megalapította a Brutler és Lieb borászatot, amely 25 hektáron termeszt szőlőt. Ebből húsz hektárt vissza nem térítendő uniós pályázatból telepítettek, ötöt saját költségen ültettek. A borászat tulajdonosai nem készülnek növelni a területet, szerintük ennyin lehet igazán jó minőséget elérni. Jövőre huszonöt hektárból százezer üveg bort palackoz majd a Nachbil.
Brutlert a szőlő és a bor iránti szenvedély késztette hazatérésre. Eleinte nemzetközi fajtákat telepített, chardonnay-t, szürkebarátot, rizlinget, pinot noirt, kékfrankost. Aztán következtek a kissé háttérbe szorult őshonos erdélyi fajták, a grünspitz, magyar nevén szerémi zöld, amely Romániában csak Béltekre jellemző, de a bakator vagy a furmint is felbukkant a dombokon. Ma huszonöt fajta szőlője van. „Azért kezdtük a nemzetköziekkel, mert nem láttuk eléggé piacképesnek az egyszerű erdélyi fajtákat, ez azonban nagy tévedés volt. A királyleányka például, ha ki tudjuk használni az adottságait, nagy fajta szőlő lesz. Az utóbbi időben sajnos Romániában elhanyagolták, pedig nagy potenciállal rendelkezik” – tartja Brutler János.
A tőkék egy ausztriai szőlőiskolából származnak. A borász a természetesség elkötelezettje, ezért is tért át két éve a bioszőlészetre és borászatra. Ezzel ősei hagyományait tiszteli – állítja. A bioborászat azonban bizonyos kockázatokkal is jár. „Mindenképpen nehezebb, rizikósabb. Amikor sok az eső, be kell vállalni, hogy 10–20 százaléka a termésnek odalesz, mert megrothad. Ha az ember tudja egy kicsit irányítani, meg lehet védeni a szőlőt. 2010-ben például egész nyáron esett az eső, tudomásul kellett venni, hogy abban az évben nem működik a dolog” – meséli a borász.
Krasznabélteken vörösagyagos föld van, sokáig kizárólag fehér szőlőt termesztettek itt, de a föld különösen kedvez a vörös fajtáknak is. A bélteki domboldalon például beérik a Toszkánára jellemző, későn érő sangiovese kékszőlő is. A Nachbil borok abban a 40 méteres pincében nemesednek, amelyet hajdanán a Károlyi grófok építettek. Az időközben romhalmazzá vált pincét Brutler János megvette és eredeti arculatát visszaállította. Itt sorakoznak a barique hordók, amelyeket a borász Franciaországból hozat. A vörösbort kizárólag barique-ban érleli. Igaz, ezáltal a bor veszít egy kicsit a gyümölcsösségéből, ám ez a fajta hordó füstös, pörkölt karaktert kölcsönöz neki – vélekedik Brutler. Ragaszkodik a barique-hoz, mert náluk a „fafilozófia” hozzátartozik a vörösbor filozófiához.
Romániában az egyszerű édes boroknak van keletjük, egyszerűbb azokat eladni – mondja Brutler. Magyarázatként talán az szolgál, hogy a szocializmus ideje alatt a fogyasztók nem férhettek hozzá igazán jó minőségű borokhoz. Ezért nekik most a fogyasztók nevelése is fontos, saját pincészetükben és számos más helyen tartanak borkóstolókat, borbemutatókat. Német nyelvterületen és itthon is forgalmazzák a nemes italt, elsősorban éttermekben és szállodákban. Brutler János egyik fő célkitűzése Magyarországon is ismertté tenni minőségi borait: kárpát-medencei borként népszerűsítené a Nachbilt.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!