Hirdetés

Sváb hagyományok francia hordókban

Reneszánszát éli a Szatmár megyei Krasznabélteken a bortermelés, amelynek egyik markáns képviselője a Nachbil borászat. A tulajdonos Brutler János kockáztatni is hajlandó a kárpát-medencei borok felfuttatása érdekében.

Zahoránszki Brigitta

2013. július 05., 11:142013. július 05., 11:14

Több száz hektár szőlő és pincesorok árulkodnak Krasznabélteken arról, hogy itt az évszázadok folyamán komolyan foglalkoztak szőlőműveléssel és borkészítéssel. A szőlőtermesztést a Károlyi grófok által telepített svábok honosították meg az 1700-as évek közepén, a leszármazottak nagy része azonban a szocializmus idején kivándorolt Németországba. Brutler János is ezt tette, de 26 év után, 2008-ban végleg visszatért szülőföldjére. Közben 1999-ben társával megalapította a Brutler és Lieb borászatot, amely 25 hektáron termeszt szőlőt. Ebből húsz hektárt vissza nem térítendő uniós pályázatból telepítettek, ötöt saját költségen ültettek. A borászat tulajdonosai nem készülnek növelni a területet, szerintük ennyin lehet igazán jó minőséget elérni. Jövőre huszonöt hektárból százezer üveg bort palackoz majd a Nachbil.

Brutlert a szőlő és a bor iránti szenvedély késztette hazatérésre. Eleinte nemzetközi fajtákat telepített, chardonnay-t, szürkebarátot, rizlinget, pinot noirt, kékfrankost. Aztán következtek a kissé háttérbe szorult őshonos erdélyi fajták, a grünspitz, magyar nevén szerémi zöld, amely Romániában csak Béltekre jellemző, de a bakator vagy a furmint is felbukkant a dombokon. Ma huszonöt fajta szőlője van. „Azért kezdtük a nemzetköziekkel, mert nem láttuk eléggé piacképesnek az egyszerű erdélyi fajtákat, ez azonban nagy tévedés volt. A  királyleányka például, ha ki tudjuk használni az adottságait, nagy fajta szőlő lesz. Az utóbbi időben sajnos Romániában elhanyagolták, pedig nagy potenciállal rendelkezik” – tartja Brutler János.

A tőkék egy ausztriai szőlőiskolából származnak. A borász a természetesség elkötelezettje, ezért is tért át két éve a bioszőlészetre és borászatra. Ezzel ősei hagyományait tiszteli – állítja. A bioborászat azonban bizonyos kockázatokkal is jár. „Mindenképpen nehezebb, rizikósabb. Amikor sok az eső, be kell vállalni, hogy 10–20 százaléka a termésnek odalesz, mert megrothad. Ha az ember tudja egy kicsit irányítani, meg lehet védeni a szőlőt. 2010-ben például  egész nyáron esett az eső, tudomásul kellett venni, hogy abban az évben nem működik a dolog” – meséli a borász.

Krasznabélteken vörösagyagos föld van, sokáig kizárólag fehér szőlőt termesztettek itt, de a föld különösen kedvez a vörös fajtáknak is. A bélteki domboldalon például beérik a Toszkánára jellemző, későn érő sangiovese kékszőlő is. A Nachbil borok abban a 40 méteres pincében nemesednek, amelyet hajdanán a Károlyi grófok építettek. Az időközben romhalmazzá vált pincét Brutler János megvette és eredeti arculatát visszaállította. Itt sorakoznak a barique hordók, amelyeket a borász Franciaországból hozat. A vörösbort kizárólag barique-ban érleli. Igaz, ezáltal a bor veszít egy kicsit a gyümölcsösségéből, ám ez a fajta hordó füstös, pörkölt karaktert kölcsönöz neki – vélekedik Brutler. Ragaszkodik a barique-hoz, mert náluk a „fafilozófia” hozzátartozik a vörösbor filozófiához.

Romániában az egyszerű édes boroknak van keletjük, egyszerűbb azokat eladni – mondja Brutler. Magyarázatként talán az szolgál, hogy a szocializmus ideje alatt a fogyasztók nem férhettek hozzá igazán jó minőségű borokhoz. Ezért nekik most a fogyasztók nevelése is fontos, saját pincészetükben és számos más helyen tartanak borkóstolókat, borbemutatókat. Német nyelvterületen és itthon is forgalmazzák a nemes italt, elsősorban éttermekben és szállodákban. Brutler János egyik fő célkitűzése Magyarországon is ismertté tenni minőségi borait: kárpát-medencei borként népszerűsítené a Nachbilt.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés