Schweighofer-ügy: melyik kémény füstöl?

A különleges ügyeknek járó csinnadrattával, hatalmi felvonulással és jelentős médiajelenlét kíséretében hozták nyilvánosságra március 28-án a romániai fafeldolgozó szakma egyik óriása, a Holzindustrie Schweighofer Háromszékre települését. Az utóbbi, beruházási szempontból igencsak szűknek mondható esztendők után valóban bárki felkaphatta a fejét a hírre, hiszen a 650 létrehozandó munkahely, Réty község költségvetésének várható megduplázódása korántsem elhanyagolandó szempont. Úgy tűnik azonban, hogy az előkészítés során a beruházásban szerepet vállaló felek átugrottak néhány fontos lépcsőfokot, a mulasztás pedig most tengerikígyóvá dagaszthatja a jobb sorsra érdemes ügyet.

Az előzetes környezetvédelmi, gazdaságkörnyezeti felmérések elkészítésének – vagy ha elkészültek, azok nyilvánosságra hozatalának – elmulasztása ugyanis egy sor többé-kevésbé megalapozott gyanakvást keltett, illetve muníciót szolgáltatott a különböző ellen-lobbik számára. A Schweighofer-beruházás ellen felszólalt már Korodi Attila RMDSZ-es képviselő, volt környezetvédelmi miniszter, az Arbor faipari érdekvédelmi szervezet, több városban szerveztek gyertyás felvonulást a székelyföldi erdőkért. Legutóbb pedig a Kovászna megyei Faiparosok Szövetsége (KOFA) tett nyilatkozatot az ügyben, illetve hívta megbeszélésre az osztrák cég képviselőit. „Tájékozódni szeretnénk arról, hogy mit és hogyan akar a Schweighofer, mivel hiába vagyunk a környék egyetlen szakmai szövetsége, mi is csak a bejelentés pillanatában értesültünk a szándékról” – fogalmazott Kádár Rezső, a KOFA ügyvezetője.

Réty prés alatt

Úgy tűnik azonban, így van ezzel valamennyi helyi érdekelt. Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is tárgyalásokat kezdeményezett az osztrákokkal, ő elsősorban azt tartja fontosnak, hogy minél több információ birtokában lehessen végre nyugvópontra hozni az ügyet. „Ha valóban bebizonyosodik, hogy környezetkárosodással jár a beruházás, én leszek az első, aki ellenzem. A jelenlegi állapotban azonban úgy tűnik, mintha egyfajta boszorkányüldözést folytatnánk, pedig egyetlen jó szándékú befektető elriasztását sem engedhetjük meg magunknak” – mondta a kamaraelnök.

Az osztrák cég azonban egyelőre nem tartja fontosnak a kérdések mihamarabbi tisztázását. Az első számú döntéshozó, az urbanisztikai engedélyt kibocsátó rétyi önkormányzat tagjai részt vettek egy szászsebesi kiránduláson, illetve rövid reklámfilmecske révén kaphattak bepillantást a Schweighofer tevékenységébe.

A környezetvédők kifogásait elsősorban a Kronospan nevű cég potenciális megjelenése táplálja. A préselt farostlemezeket előállító vállalat ugyanis eddig rövid időn belül több romániai Schweighofer-egység mellett is megjelent, az ott alkalmazott gyártási folyamat pedig vegyianyag-szennyeződés kibocsátásával jár. Márpedig az Erdélyi Napló információi szerint a brassói Kronospannál máris „melegítenek” a rétyi kitelepedésre.

A romániai faexportot egyértelműen a külföldi, elsősorban osztrák és török vállalatok uralják, a hazai zöld aranyból olyan cégek húznak hasznot, mint a Holzindustrie Schweighofer, Kronospan Romania, Egger Romania és a Kastamonu Romania. Az első négy osztrák tulajdonban lévő vállalat összesített forgalma 2011-ben elérte a 3,65 milliárd lejt, miközben a tíz legnagyobb faexportőr bevétele 4,14 milliárd lej volt – derül ki a pénzügyminisztérium legfrissebb adataiból. A hatalmas forgalom ellenére mindössze a vállalatok fele jelentett összesen alig több, mint 337 millió lej nyereséget, a többi cég vesztesége közel 86 millió lej volt. Az adatok azonban arról árulkodnak, hogy a fabiznisz hosszútávon minden bizonnyal jövedelmező, 2007-ben ugyanis ugyanazon tíz cég forgalma még alig 1,5 milliárd lej volt.

Osztrák uralom

A legnagyobb romániai faipari cég éppen a 360 éves múltra visszatekintő osztrák családi vállalkozás, a Holzindustrie Schweighofer. A pénzügyminisztérium adatai szerint a Romániában 2002 óta jelen lévő vállalat 2011-ben 1,58 milliárd lejes forgalom mellett 312,8 millió lejes nettó profitot termelt, négy üzemében mintegy 1300 személyt foglalkoztatott. A Kronospan Sebes SA szintén osztrák tulajdonban van, szászsebesi és brassói gyára mellett egy konstancai logisztikai központot is üzemeltet, a legfrissebb pénzügyi adatok szerint két éve – 972 milliós bevétel ellenére – még 31,6 millió lejes veszteséget termelt. Azonban a dolgok hirtelen jobbra fordultak, hiszen a vállalat nemrég jelentette be, hogy mintegy 40 millió euróból megduplázza a gyártókapacitást brassói üzemében. Az Egger Romania Kft. az osztrák Egger Holdinghoz tartozik, amelynek 17 gyára van Európa-szerte. A román leányvállalat nyeresége 2011-ben 9 millió lej volt 591 millió lejes forgalom mellett.

A törökök 1998-ban vették át a szászrégeni Prolemn vállalatot, ahol ma két gyártóegységben mintegy 600 személyt foglalkoztatnak. A Kastamonu Romania Kft. árbevétele 2011-ben 170 millió lej volt, ám a vállalat ennek ellenére 1,2 millió lejes veszteséggel zárta az évet.

Az elmúlt 11 évben hivatalosan több mint 33 millió tonna fa és faipari termék hagyta el az országot, 2011 és 2012 rekordévnek számított, amikor az exportált fa mennyisége éves szinten megközelítette az 5 millió tonnát. Összehasonlításképpen: 2002-ben a fakivitel még mindössze 1,9 millió tonnát összesített, noha a romániai bútorokat és faipari termékeket már akkor is nagy becsben tartották világszerte.

A fa jelentős részét azok az országok vásárolják fel, ahol kevés vagy rossz minőségű, bútorgyártásra alkalmatlan fa terem. Egyiptomba például az elmúlt években 3,14 millió tonnát exportáltak nyersanyag, építőanyag és bútorok formájában. Törökországba 2002 óta 2,8 millió tonna fát szállítottak, Olaszország 2,7 millió tonna román eredetű faipari terméket vásárolt, de 2 millió tonnát meghaladó mennyiség került Szíriába is. Az exportőr cégek listáját végignézve nem meglepő, hogy Ausztria is a felvásárlók élén áll, 2 millió tonnát meghaladó importtal.

Az Országos Statisztikai Hivatal (ISN) szerint ugyanakkor a romániai fákból készült termékekkel Bahreintől Haitiig és Indonéziától Trinidad-Tobagóig bárhol találkozhatunk. A legkeresettebb faipari termék továbbra is a hosszában hasított rönk, a csiszolt, ragasztott deszkaanyag, amelyből csak tavaly 1,9 millió tonnát exportáltak. Érdekes módon évről évre egyre nagyobb mennyiségű „fahulladék” hagyja el az országot: csak tavaly mintegy egymillió tonna tüzelő, forgács és más faipari hulladékszállítmány indult Magyarország, Ausztria, Olaszország és más nyugat-európai ország felé.

 Lábon mennek el

A faipar tehát a román gazdaság egyik húzóágazata is lehetne, ha Bukarest hosszútávon is fenntartható jogszabályi, környezetvédelmi és gazdasági stratégiával rendelkezne. Jelenleg ugyanis az erdők jelentős részét „lábon” vásárolják fel a külföldi cégek, a termékek és a nyers fa 70-80 százalékát kiviszik az országból. Sokkal aggasztóbb ugyanakkor, hogy a fák pótlásáról senki sem gondoskodik: az INS szerint 2002 óta 135,3 millió köbméter fát termeltek ki a romániai erdőkből, ami a jelenlegi 70 eurós köbméterenkénti árral számolva legkevesebb 9,4 milliárd eurós bevételt hozott az érdekelt faipari vállalatoknak. A valós profit vélhetően ennél jelentősen magasabb, hiszen a minőségi faanyag ára elérheti a 100-150 eurót is köbméterenként. Ennek ellenére az említett időszakban mindössze 129 769 hektár erdőt telepítettek a kivágott erdők helyére, illetve olyan területekre, ahol korábban nem volt vegetáció. Sokat ront a helyzeten, hogy a hivatalos statisztikák mellett jelentős területek esnek áldozatul a fekete fakitermelésnek, hatalmas erdők tűnnek el egyik napról a másikra, minden következmény nélkül.

A Greenpeace egy tavaly nyáron közzétett tanulmánya szerint óránként három hektárnyi erdőt tarolnak le Romániában, és ami még súlyosabb, hogy ennek 48 százaléka természetvédelmi övezetben található. Egyes becslések szerint a rendszerváltás óta eltelt időszakban 80 millió köbméter fát termeltek ki illegálisan – elsősorban Hargita megyéből és Háromszékről – mintegy 5 milliárd eurós kárt okozva ezzel a nemzetgazdaságnak.

Hivatalosan 2002 óta Suceava megyében vágták ki a legtöbb fát, 18 millió köbmétert, a listán következő Neamþ és Bákó megyékben 8,3 illetve 6,6 millió köbméter fát termeltek ki. Nem meglepő hát, hogy régiós szinten Moldova adta a legtöbb fát, tíz év alatt mintegy 38 millió köbmétert. Az erdélyi és székelyföldi megyékben – Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben – hivatalosan 27,1 millió köbmétert vágtak.

 Kozmetikázott statisztika?

Nem kis meglepetésre a statisztikai adatok mégis azt mutatják, hogy Romániában az elmúlt években nőtt az erdős területek aránya. Az INS szerint 2011-ben 6,36 millió hektárt borított erdő, 123 hektárral többet, mint 2002-ben. Sőt, az erdészeti alap (Inventarul Forestier Naþional – IFN) leltárában még ennél is több, 6,73 millió hektárnyi erdő szerepel, azaz 371 663 hektárral több, mint amit a hivatalos statisztika állít. A különbség a két intézmény szerint a számolási módszertanban keresendő, egy dologra azonban mérget vehetünk: mindkét adat valószínűtlenül optimista.