Málnaszörppel hódítanák meg a piacot

Tusnádfaluban Darvas Róbert fakitermelő vállalkozó mintegy kéthektárnyi területet ültetett be málnával és vörös ribizlivel. Mielőtt a bogyós gyümölcsűek termesztése mellett döntött, szétnézett, mibe kezdhetne a környéken. Székelyföldön a pityókatermesztésből egyre nehezebb megélni, így esett a választása a környéken újdonságnak számító gyümölcscserjék termesztésére. A történet 2013-ban kezdődött, amikor Darvas Róbert egy felszabadult parcellára 10 ár málnát ültetett. Azután következett a vörös ribizli és a földieper telepítése.

Málna, földieper és ribizli

Az utóbbi években sikerült kitapasztalni, milyen terméket hogyan lehet értékesíteni. Darvas megpróbálkozott málnaborral és szörppel egyaránt. A bornak kellemes az íze, viszont piaca nincs, így maradt a jóval nagyobb keresletnek örvendő málnaszörp, amire nagy tételekben is igény van. A tusnádfalui üzletember leendő agrárvállalkozását ebbe az irányba akarja fejleszteni: kisüzemi feldolgozót tervez, ahol a málnát és a ribizlit nyersanyagként használná fel. A málnásban az átlagosnál később, júliusban érő fajtákat honosított meg, amelyek virágzása nem esik egybe a tavaszi fagyok időszakával. A székelyföldi tavaszi fagyokat nem minden bogyós gyümölcsű cserje viseli el: volt olyan esztendő, hogy a lefagyott virágok miatt a vörös ribizli kilencven százalékának termése veszett oda. A málnatermesztés azért szerencsésebb, mert szélesebb az a fajtaválaszték, amely a jellegzetes székelyföldi klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodik. Egyes angol és lengyel fajtáknak éppen az a sajátossága, hogy a júliusban kezdődő termésidény késő őszig nyúlik ki, szemben a megszokott magyarországi fajtákkal, ahol már júniusban elkezdődik a málnaszüret.

A földieper termesztése szintén ígéretes kertészeti ág lehet a Székelyföld kevésbé hűvös részein, még akkor is, ha vendéglátóm szerint az itteni hozamokat nem lehet összehasonlítani a szatmári eperrel. Egyelőre a kísérletezés fázisában keresi azokat a fajtákat, amelyek Tusnádfalu éghajlati körülményei között is jó termést ígérnek.

Székelyföldi munkaerőhiány

Darvas Róbert a székelyföldi vállalkozások nagy gondját-baját az egyre súlyosbodó munkaerőhiányban látja. Ez egyaránt megmutatkozik fakitermelő vállalkozásában és a kertészetben is. „A fiatalok elmennek külföldre dolgozni, vagy nem akarják már ezeket a szakmákat megtanulni. Az idősebb korosztály pedig azt várja, hogy minél hamarabb nyugdíjba menjen, vagy már nem olyan teherbírású, mint amit a mostani rendszer megkövetel” – fogalmaz Darvas. Jövőt ígérő agrárvállalkozásába is olyan embereket szeretne alkalmazni, akiket képezni tud, és akikre hosszabb távon számíthat. Kéthektáros intenzív kertészete már most megbírna két főállású alkalmazottat, ha viszont bővíti, további munkásokat kell alkalmaznia. A következő évekre betervezett málnafeldolgozó kisüzeme óhatatlanul együtt jár majd a telepítések bővítésével. Darvas szerint a mai területeket legalább ötszörösére kellene növelni ahhoz, hogy vállalkozása megfelelő mennyiségű szörppel lehessen jelen a piacon.

Mentőöv lehetne a gazdaszövetkezet

„Bármit is termeljenek, a kisgazdák szervezetlenül nem tudnak piacon maradni. Erre egyetlen megoldás van, a szövetkezet” – fogalmaz a vállalkozó, aki viszont azzal is tisztában van, hogy Székelyföldön a szövetkezés egyelőre inkább vágyálom, mint valóság. A kollektívektől megcsömörlött idősebb korosztályt nem lehet meggyőzni az összefogás szükségességéről. De még a középkorú és fiatalabb gazdák sem bíznak ebben az együttműködési formában. Darvas a tíz évvel ezelőtt nagy reményekkel létrehozott krumpliértékesítő szövetkezetről beszél, amely éppen a bizalom hiánya miatt számolódott fel. A mai kezdeményezések annyival vannak előnyösebb helyzetben, hogy a rendszerváltás óta eltelt 26 év piaci viszonyai egyre több gazda számára teszi világossá: összefogás nélkül nem lehet jó árban mezőgazdasági termékeket nagybani felvásárlóknak eladni. Darvas szerint egy gazdaszövetkezet boldogulását leginkább az befolyásolja, hogy találnak-e erre alkalmas vezetőt, aki gazdasági partnereket tud szerezni, és képes jól elosztani a jövedelmeket.