
Vízzel locsolják meg a mérai juhméréskor a felvonulókat és a juhokat
Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd
Egyre csökken a kereslet a bárányhús iránt Romániában, ugyanis nagyon magas lett az ára, immár luxuscikknek számít. A gazdák ezért értelemszerűen inkább az arab országokba adják el a bárányt. Horváth Csaba, a Kolozs megyei Mérában lakó állatorvos, a kalotaszegi falvak falugazdásza megkeresésünkre elmondta, ugyanakkor lehetetlen embert találni legeltetni, a híres mérai juhmérést is már csak azért tartják meg, hogy életben maradjon a régi hagyomány.
2024. április 25., 09:202024. április 25., 09:20
Erősödik az a tendencia, hogy Románia egyre több bárányhúst ad el az arab országoknak, és egyre kevesebbet értékesít itthon. Jó példa erre, hogy Buzău megyéből a tavasszal több mint 45 000 bárányt adtak el és exportáltak arab országokba, 7000-rel többet, mint az előző év azonos időszakában, miközben kevesebb állatot vágtak le a megyében. Mindennek az az oka, hogy a gazdák azt tapasztalják, a bárányhús iránti kereslet visszaesett más termékek, például a pulykahús javára. A Buzău Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) adatai szerint tavaly tavasszal mintegy 10 000 bárányt vágtak le a megyében, míg az idei év eleje óta 2000-et. A vágások számának csökkenését a húsvét környékén bárányhúst értékesítő kereskedelmi cégek kisebb keresletének tulajdonítják – írta az Agerpres.
– mondta Iulian Moca, az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság ( DSVSA) szóvivője. Az exportszerződések száma azonban nőtt.
A hagyomány szerint gazdák megfejik saját juhaikat és a tejmennyiség alapján határozzák meg, hogy milyen sorrendben kapja egy-egy gazda a nyár folyamán az összes juh tejét
Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd
A bárányhús iránti alacsony keresletet az állattenyésztők azzal is magyarázzák, hogy a bérek, adók és a takarmányárak emelkedése által generált kiadások közepette magasabbak az árak, és a vásárlók egy része az utóbbi években inkább pulykahúst vásárolt.
Ha a gazdák megkapják az élősúlyért a 23 lejt, nem fognak a levágással és nyúzással kínlódni
Horváth Csaba, a Kolozs megyei Mérában lakó állatorvos, a kalotaszegi falvak falugazdásza megkeresésünkre azt mondta, nem csodálkozik a jelenségen, hiszen annyira megdrágult a bárányhús, hogy egyre kevesebben engedhetik meg maguknak.
A fiatal generáció is bekapcsolódik a juhmérési mulatságba
Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd
A rusztikus, curkán fajta bárányból az élősúly fele marad levágva, tehát a 20 kilós bárányból 10 kiló marad. Ha a gazdák megkapják élősúly-kilogrammonként a 23 lejt, akkor nem fognak kínlódni a levágással, nyúzással és az értékesítéssel ” – fogalmazott az Erdélyi Naplónak Horváth Csaba. Az állatorvos-falugazdász arról is beszélt portálunknak, hogy a vásárlók szempontjából gond a magas ár, a gazdáknak viszont jól jön, hogy jó a felvásárlási ár.
Énekszó, zeneszó is kíséri a juhmérés eseményét
Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd
„Ezért fogyasztanak egyre kevesebben bárányt. Egyébként a pulykahús Kalotaszegen nem annyira népszerű, talán karácsony környékén valamivel kelendőbb. A Méra környéki magyar falvakban dolgozom, és itt húsvét környékén még akadnak, akik számára fontos, hogy bárányt egyenek” – fejtette ki Horváth Csaba. Hozzátette, annyira magas lett a bárányhús ára, hogy a közösségi médiában egyik ismerőse azzal viccelődött, hogy felajánl egy bárányt, hogy az emberek tudjanak fényképezkedni vele húsvétkor.
Juhmérés a Kolozs megyei Mérában április
Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd
Mára már csak a hagyomány életben tartása miatt vállalják a híres mérai juhmérést
Szent György napja környékén tartják egyébként a híres mérai juhmérést, a mára inkább csak mókának, hagyományőrzésnek tekintett eseményt a múlt hétvégén tartották.
miközben a kapukban tele vizes vedrekkel várják őket és meglocsolják a juhot, a pásztort, a gazdákat és a zenészeket is. A juhmérés tulajdonképpen a tej bemérése. A hagyomány szerint gazdák megfejik saját juhaikat és a tejmennyiség alapján határozzák meg, hogy milyen sorrendben kapja egy-egy gazda a nyár folyamán az összes juh tejét.
A mérai kapukban tele vizes vedrekkel várják a felvonulókat, meglocsolják a juhot, a pásztort, a gazdákat és a zenészeket is
Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd
A mérés előtt a fiatal gazdák kinn a legelőn őrzik a nyájat, ezt nevezik Mérában kihálásnak. Eredetileg azért mentek ki a juhokkal, hogy elejét vegyék az esetleges csalásoknak, például nehogy valaki megfejje a más juhát, s így az másnap, a mérésben kevesebb tejet adjon. A juhokat beterelik az egyik gazda udvarára és egy elkerített részen fejik meg őket. A méréskor fejt tej azt illeti, aki megvásárolta. Ilyenkor a mérést követően „elkísérték”: ekkor mentek végig zeneszóval a falun és időnként megálltak táncolni.
Horváth Csaba mérai állatorvos, a kalotaszegi falvak falugazdásza
Fotó: Makkay József
Horváth Csaba arról is beszélt, hogy mára a juhmérésnek nincsen igazi tétje, ezért csak hagyományápolássá, látványos mókává vált, a mulatság kedvéért tartják meg, valamint azért, hogy megmaradjon a tradíció.
Nekem is voltak hagyományos juhaim, március 6-án túladtam rajtuk, mert nem került ember, aki gondozza, óriási a munkaerőhiány. Most átálltam a francia tejelőfajtára, a lacaune juh tartására: ezt a fajtát benn tartani télen-nyáron, száraz takarmánnyal lehet etetni, és sokat tejel. Mindez azért alakul így, mert nincs ember, aki legeltessen” – fejtette ki a kalotaszegi falugazdász.
Szent György napja környékén tartják a híres mérai juhmérést, amely mára hagyományt életető rendezvénnyé vált, hiszen nincs közös nyája a falunak
Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd
Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd
Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

A nyugati kereszténység március végére eső húsvétja miatt az üzletek „aranyárban” kínálják a bárányhúst Erdélyben. A magas ár fő oka a megélénkülő közel-keleti exportpiac, amely immár két éve ,,kiszippantja” az országból a hizlalt bárányokat.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!