Hirdetés

Luxussá vált a bárányhús, már csak hagyományőrző látványosság a híres mérai juhmérés Kalotaszegen

Vízzel locsolják meg a mérai juhméréskor a felvonulókat és a juhokat •  Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

Vízzel locsolják meg a mérai juhméréskor a felvonulókat és a juhokat

Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

Egyre csökken a kereslet a bárányhús iránt Romániában, ugyanis nagyon magas lett az ára, immár luxuscikknek számít. A gazdák ezért értelemszerűen inkább az arab országokba adják el a bárányt. Horváth Csaba, a Kolozs megyei Mérában lakó állatorvos, a kalotaszegi falvak falugazdásza megkeresésünkre elmondta, ugyanakkor lehetetlen embert találni legeltetni, a híres mérai juhmérést is már csak azért tartják meg, hogy életben maradjon a régi hagyomány.

Kiss Judit

2024. április 25., 09:202024. április 25., 09:20

Erősödik az a tendencia, hogy Románia egyre több bárányhúst ad el az arab országoknak, és egyre kevesebbet értékesít itthon. Jó példa erre, hogy Buzău megyéből a tavasszal több mint 45 000 bárányt adtak el és exportáltak arab országokba, 7000-rel többet, mint az előző év azonos időszakában, miközben kevesebb állatot vágtak le a megyében. Mindennek az az oka, hogy a gazdák azt tapasztalják, a bárányhús iránti kereslet visszaesett más termékek, például a pulykahús javára. A Buzău Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) adatai szerint tavaly tavasszal mintegy 10 000 bárányt vágtak le a megyében, míg az idei év eleje óta 2000-et. A vágások számának csökkenését a húsvét környékén bárányhúst értékesítő kereskedelmi cégek kisebb keresletének tulajdonítják – írta az Agerpres.

„Eddig több mint 45 000 bárány került a megyéből arab országok, különösen Jordánia, Marokkó és Szaúd-Arábia gyűjtőközpontjaiba. Az előző évhez képest ez a szám 7000-rel nőtt. Buzău megyében mintegy 2000 bárányt vágtak le, kevesebbet, mint 2023-ban”

Hirdetés

– mondta Iulian Moca, az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság ( DSVSA) szóvivője. Az exportszerződések száma azonban nőtt.

A hagyomány szerint gazdák megfejik saját juhaikat és a tejmennyiség alapján határozzák meg, hogy milyen sorrendben kapja egy-egy gazda a nyár folyamán az összes juh tejét •  Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd Galéria

A hagyomány szerint gazdák megfejik saját juhaikat és a tejmennyiség alapján határozzák meg, hogy milyen sorrendben kapja egy-egy gazda a nyár folyamán az összes juh tejét

Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

A bárányhús iránti alacsony keresletet az állattenyésztők azzal is magyarázzák, hogy a bérek, adók és a takarmányárak emelkedése által generált kiadások közepette magasabbak az árak, és a vásárlók egy része az utóbbi években inkább pulykahúst vásárolt.

Ha a gazdák megkapják az élősúlyért a 23 lejt, nem fognak a levágással és nyúzással kínlódni

Horváth Csaba, a Kolozs megyei Mérában lakó állatorvos, a kalotaszegi falvak falugazdásza megkeresésünkre azt mondta, nem csodálkozik a jelenségen, hiszen annyira megdrágult a bárányhús, hogy egyre kevesebben engedhetik meg maguknak.

A fiatal generáció is bekapcsolódik a juhmérési mulatságba •  Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd Galéria

A fiatal generáció is bekapcsolódik a juhmérési mulatságba

Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

„Mindez a felvásárlási ár emelkedése miatt van, tehát ha egy tíz kilós bárányért ki kell adni 500 lejt, az nyilván nagyon drágának számít a legtöbb embernek, ez már luxus. A gazdák nem rosszindulatból ragaszkodnak a magas értékesítési árhoz, de nem bolondok, hogy kínlódjanak a levágással, elszállítással, stb., amikor 23 lejt megkapnak élősúlyban.

A rusztikus, curkán fajta bárányból az élősúly fele marad levágva, tehát a 20 kilós bárányból 10 kiló marad. Ha a gazdák megkapják élősúly-kilogrammonként a 23 lejt, akkor nem fognak kínlódni a levágással, nyúzással és az értékesítéssel ” – fogalmazott az Erdélyi Naplónak Horváth Csaba. Az állatorvos-falugazdász arról is beszélt portálunknak, hogy a vásárlók szempontjából gond a magas ár, a gazdáknak viszont jól jön, hogy jó a felvásárlási ár.

Énekszó, zeneszó is kíséri a juhmérés eseményét •  Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd Galéria

Énekszó, zeneszó is kíséri a juhmérés eseményét

Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

„Ezért fogyasztanak egyre kevesebben bárányt. Egyébként a pulykahús Kalotaszegen nem annyira népszerű, talán karácsony környékén valamivel kelendőbb. A Méra környéki magyar falvakban dolgozom, és itt húsvét környékén még akadnak, akik számára fontos, hogy bárányt egyenek” – fejtette ki Horváth Csaba. Hozzátette, annyira magas lett a bárányhús ára, hogy a közösségi médiában egyik ismerőse azzal viccelődött, hogy felajánl egy bárányt, hogy az emberek tudjanak fényképezkedni vele húsvétkor.

Juhmérés a Kolozs megyei Mérában április •  Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd Galéria

Juhmérés a Kolozs megyei Mérában április

Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

Mára már csak a hagyomány életben tartása miatt vállalják a híres mérai juhmérést

Szent György napja környékén tartják egyébként a híres mérai juhmérést, a mára inkább csak mókának, hagyományőrzésnek tekintett eseményt a múlt hétvégén tartották.

Erdély-szerte hagyomány volt a juhmérés szokása, amelynek egyik leglátványosabb, leghíresebb példája a kalotaszegi Mérában tartott esemény. Ilyenkor énekszóval, zeneszóval kísérik végig a juhokat a falun,

miközben a kapukban tele vizes vedrekkel várják őket és meglocsolják a juhot, a pásztort, a gazdákat és a zenészeket is. A juhmérés tulajdonképpen a tej bemérése. A hagyomány szerint gazdák megfejik saját juhaikat és a tejmennyiség alapján határozzák meg, hogy milyen sorrendben kapja egy-egy gazda a nyár folyamán az összes juh tejét.

A mérai kapukban tele vizes vedrekkel várják a felvonulókat, meglocsolják a juhot, a pásztort, a gazdákat és a zenészeket is •  Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd Galéria

A mérai kapukban tele vizes vedrekkel várják a felvonulókat, meglocsolják a juhot, a pásztort, a gazdákat és a zenészeket is

Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

A mérés előtt a fiatal gazdák kinn a legelőn őrzik a nyájat, ezt nevezik Mérában kihálásnak. Eredetileg azért mentek ki a juhokkal, hogy elejét vegyék az esetleges csalásoknak, például nehogy valaki megfejje a más juhát, s így az másnap, a mérésben kevesebb tejet adjon. A juhokat beterelik az egyik gazda udvarára és egy elkerített részen fejik meg őket. A méréskor fejt tej azt illeti, aki megvásárolta. Ilyenkor a mérést követően „elkísérték”: ekkor mentek végig zeneszóval a falun és időnként megálltak táncolni.

Horváth Csaba mérai állatorvos, a kalotaszegi falvak falugazdásza •  Fotó: Makkay József Galéria

Horváth Csaba mérai állatorvos, a kalotaszegi falvak falugazdásza

Fotó: Makkay József

Horváth Csaba arról is beszélt, hogy mára a juhmérésnek nincsen igazi tétje, ezért csak hagyományápolássá, látványos mókává vált, a mulatság kedvéért tartják meg, valamint azért, hogy megmaradjon a tradíció.

„Ez a hagyomány eredeti formájában már nem létezik, hiszen a falunak már nincs közös nyája. Van ugyan két embernek nagyobb nyája Mérában, és ők vállalták el, hogy a falu juhait legeltetik.

Nekem is voltak hagyományos juhaim, március 6-án túladtam rajtuk, mert nem került ember, aki gondozza, óriási a munkaerőhiány. Most átálltam a francia tejelőfajtára, a lacaune juh tartására: ezt a fajtát benn tartani télen-nyáron, száraz takarmánnyal lehet etetni, és sokat tejel. Mindez azért alakul így, mert nincs ember, aki legeltessen” – fejtette ki a kalotaszegi falugazdász.

Szent György napja környékén tartják a híres mérai juhmérést, amely mára hagyományt életető rendezvénnyé vált, hiszen nincs közös nyája a falunak •  Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd Galéria

Szent György napja környékén tartják a híres mérai juhmérést, amely mára hagyományt életető rendezvénnyé vált, hiszen nincs közös nyája a falunak

Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

•  Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd Galéria

Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

•  Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd Galéria

Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

korábban írtuk

A megélénkült export és a munkaerőhiány miatt értékesítik „aranyárban” a húsvéti bárányhúst a kereskedők
A megélénkült export és a munkaerőhiány miatt értékesítik „aranyárban” a húsvéti bárányhúst a kereskedők

A nyugati kereszténység március végére eső húsvétja miatt az üzletek „aranyárban” kínálják a bárányhúst Erdélyben. A magas ár fő oka a megélénkülő közel-keleti exportpiac, amely immár két éve ,,kiszippantja” az országból a hizlalt bárányokat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 30., kedd

Tanítónőportré: a kút lett a tábla, a játékból pedig hivatás

Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.

Tanítónőportré: a kút lett a tábla, a játékból pedig hivatás
Hirdetés
2026. június 29., hétfő

Cápák, repülőgéproncsok és búvárélmények a Vörös-tengertől Erdélyig – Búvároktató a „víz alatti moziról”

Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.

Cápák, repülőgéproncsok és búvárélmények a Vörös-tengertől Erdélyig – Búvároktató a „víz alatti moziról”
2026. június 27., szombat

Korzika megosztja Franciaországot: autonómia vagy egységes nemzetállam?

A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.

Korzika megosztja Franciaországot: autonómia vagy egységes nemzetállam?
2026. június 23., kedd

Rövid enyhülés után újra erősödik a hőség

A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.

Rövid enyhülés után újra erősödik a hőség
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez

Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez
2026. június 15., hétfő

Terroristagyanús futballvilág?

Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.

Terroristagyanús futballvilág?
Terroristagyanús futballvilág?
2026. június 15., hétfő

Terroristagyanús futballvilág?

2026. június 13., szombat

Svájc: Chaplin világába csöppentünk a Riviérán

Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.

Svájc: Chaplin világába csöppentünk a Riviérán
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Premontrei botrány: senki ne az áldozatot hibáztassa, még az RMDSZ se!

Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.

Premontrei botrány: senki ne az áldozatot hibáztassa, még az RMDSZ se!
2026. június 11., csütörtök

Brüsszeli tanácskozás az iszlamizmus kihívásáról: az európai muszlimok is áldozatokká válnak

Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.

Brüsszeli tanácskozás az iszlamizmus kihívásáról: az európai muszlimok is áldozatokká válnak
2026. június 09., kedd

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól

Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól
Hirdetés
Hirdetés