Hirdetés

Luxussá vált a bárányhús, már csak hagyományőrző látványosság a híres mérai juhmérés Kalotaszegen

Vízzel locsolják meg a mérai juhméréskor a felvonulókat és a juhokat •  Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

Vízzel locsolják meg a mérai juhméréskor a felvonulókat és a juhokat

Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

Egyre csökken a kereslet a bárányhús iránt Romániában, ugyanis nagyon magas lett az ára, immár luxuscikknek számít. A gazdák ezért értelemszerűen inkább az arab országokba adják el a bárányt. Horváth Csaba, a Kolozs megyei Mérában lakó állatorvos, a kalotaszegi falvak falugazdásza megkeresésünkre elmondta, ugyanakkor lehetetlen embert találni legeltetni, a híres mérai juhmérést is már csak azért tartják meg, hogy életben maradjon a régi hagyomány.

Kiss Judit

2024. április 25., 09:202024. április 25., 09:20

Erősödik az a tendencia, hogy Románia egyre több bárányhúst ad el az arab országoknak, és egyre kevesebbet értékesít itthon. Jó példa erre, hogy Buzău megyéből a tavasszal több mint 45 000 bárányt adtak el és exportáltak arab országokba, 7000-rel többet, mint az előző év azonos időszakában, miközben kevesebb állatot vágtak le a megyében. Mindennek az az oka, hogy a gazdák azt tapasztalják, a bárányhús iránti kereslet visszaesett más termékek, például a pulykahús javára. A Buzău Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) adatai szerint tavaly tavasszal mintegy 10 000 bárányt vágtak le a megyében, míg az idei év eleje óta 2000-et. A vágások számának csökkenését a húsvét környékén bárányhúst értékesítő kereskedelmi cégek kisebb keresletének tulajdonítják – írta az Agerpres.

„Eddig több mint 45 000 bárány került a megyéből arab országok, különösen Jordánia, Marokkó és Szaúd-Arábia gyűjtőközpontjaiba. Az előző évhez képest ez a szám 7000-rel nőtt. Buzău megyében mintegy 2000 bárányt vágtak le, kevesebbet, mint 2023-ban”

Hirdetés

– mondta Iulian Moca, az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság ( DSVSA) szóvivője. Az exportszerződések száma azonban nőtt.

A hagyomány szerint gazdák megfejik saját juhaikat és a tejmennyiség alapján határozzák meg, hogy milyen sorrendben kapja egy-egy gazda a nyár folyamán az összes juh tejét •  Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd Galéria

A hagyomány szerint gazdák megfejik saját juhaikat és a tejmennyiség alapján határozzák meg, hogy milyen sorrendben kapja egy-egy gazda a nyár folyamán az összes juh tejét

Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

A bárányhús iránti alacsony keresletet az állattenyésztők azzal is magyarázzák, hogy a bérek, adók és a takarmányárak emelkedése által generált kiadások közepette magasabbak az árak, és a vásárlók egy része az utóbbi években inkább pulykahúst vásárolt.

Ha a gazdák megkapják az élősúlyért a 23 lejt, nem fognak a levágással és nyúzással kínlódni

Horváth Csaba, a Kolozs megyei Mérában lakó állatorvos, a kalotaszegi falvak falugazdásza megkeresésünkre azt mondta, nem csodálkozik a jelenségen, hiszen annyira megdrágult a bárányhús, hogy egyre kevesebben engedhetik meg maguknak.

A fiatal generáció is bekapcsolódik a juhmérési mulatságba •  Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd Galéria

A fiatal generáció is bekapcsolódik a juhmérési mulatságba

Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

„Mindez a felvásárlási ár emelkedése miatt van, tehát ha egy tíz kilós bárányért ki kell adni 500 lejt, az nyilván nagyon drágának számít a legtöbb embernek, ez már luxus. A gazdák nem rosszindulatból ragaszkodnak a magas értékesítési árhoz, de nem bolondok, hogy kínlódjanak a levágással, elszállítással, stb., amikor 23 lejt megkapnak élősúlyban.

A rusztikus, curkán fajta bárányból az élősúly fele marad levágva, tehát a 20 kilós bárányból 10 kiló marad. Ha a gazdák megkapják élősúly-kilogrammonként a 23 lejt, akkor nem fognak kínlódni a levágással, nyúzással és az értékesítéssel ” – fogalmazott az Erdélyi Naplónak Horváth Csaba. Az állatorvos-falugazdász arról is beszélt portálunknak, hogy a vásárlók szempontjából gond a magas ár, a gazdáknak viszont jól jön, hogy jó a felvásárlási ár.

Énekszó, zeneszó is kíséri a juhmérés eseményét •  Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd Galéria

Énekszó, zeneszó is kíséri a juhmérés eseményét

Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

„Ezért fogyasztanak egyre kevesebben bárányt. Egyébként a pulykahús Kalotaszegen nem annyira népszerű, talán karácsony környékén valamivel kelendőbb. A Méra környéki magyar falvakban dolgozom, és itt húsvét környékén még akadnak, akik számára fontos, hogy bárányt egyenek” – fejtette ki Horváth Csaba. Hozzátette, annyira magas lett a bárányhús ára, hogy a közösségi médiában egyik ismerőse azzal viccelődött, hogy felajánl egy bárányt, hogy az emberek tudjanak fényképezkedni vele húsvétkor.

Juhmérés a Kolozs megyei Mérában április •  Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd Galéria

Juhmérés a Kolozs megyei Mérában április

Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

Mára már csak a hagyomány életben tartása miatt vállalják a híres mérai juhmérést

Szent György napja környékén tartják egyébként a híres mérai juhmérést, a mára inkább csak mókának, hagyományőrzésnek tekintett eseményt a múlt hétvégén tartották.

Erdély-szerte hagyomány volt a juhmérés szokása, amelynek egyik leglátványosabb, leghíresebb példája a kalotaszegi Mérában tartott esemény. Ilyenkor énekszóval, zeneszóval kísérik végig a juhokat a falun,

miközben a kapukban tele vizes vedrekkel várják őket és meglocsolják a juhot, a pásztort, a gazdákat és a zenészeket is. A juhmérés tulajdonképpen a tej bemérése. A hagyomány szerint gazdák megfejik saját juhaikat és a tejmennyiség alapján határozzák meg, hogy milyen sorrendben kapja egy-egy gazda a nyár folyamán az összes juh tejét.

A mérai kapukban tele vizes vedrekkel várják a felvonulókat, meglocsolják a juhot, a pásztort, a gazdákat és a zenészeket is •  Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd Galéria

A mérai kapukban tele vizes vedrekkel várják a felvonulókat, meglocsolják a juhot, a pásztort, a gazdákat és a zenészeket is

Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

A mérés előtt a fiatal gazdák kinn a legelőn őrzik a nyájat, ezt nevezik Mérában kihálásnak. Eredetileg azért mentek ki a juhokkal, hogy elejét vegyék az esetleges csalásoknak, például nehogy valaki megfejje a más juhát, s így az másnap, a mérésben kevesebb tejet adjon. A juhokat beterelik az egyik gazda udvarára és egy elkerített részen fejik meg őket. A méréskor fejt tej azt illeti, aki megvásárolta. Ilyenkor a mérést követően „elkísérték”: ekkor mentek végig zeneszóval a falun és időnként megálltak táncolni.

Horváth Csaba mérai állatorvos, a kalotaszegi falvak falugazdásza •  Fotó: Makkay József Galéria

Horváth Csaba mérai állatorvos, a kalotaszegi falvak falugazdásza

Fotó: Makkay József

Horváth Csaba arról is beszélt, hogy mára a juhmérésnek nincsen igazi tétje, ezért csak hagyományápolássá, látványos mókává vált, a mulatság kedvéért tartják meg, valamint azért, hogy megmaradjon a tradíció.

„Ez a hagyomány eredeti formájában már nem létezik, hiszen a falunak már nincs közös nyája. Van ugyan két embernek nagyobb nyája Mérában, és ők vállalták el, hogy a falu juhait legeltetik.

Nekem is voltak hagyományos juhaim, március 6-án túladtam rajtuk, mert nem került ember, aki gondozza, óriási a munkaerőhiány. Most átálltam a francia tejelőfajtára, a lacaune juh tartására: ezt a fajtát benn tartani télen-nyáron, száraz takarmánnyal lehet etetni, és sokat tejel. Mindez azért alakul így, mert nincs ember, aki legeltessen” – fejtette ki a kalotaszegi falugazdász.

Szent György napja környékén tartják a híres mérai juhmérést, amely mára hagyományt életető rendezvénnyé vált, hiszen nincs közös nyája a falunak •  Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd Galéria

Szent György napja környékén tartják a híres mérai juhmérést, amely mára hagyományt életető rendezvénnyé vált, hiszen nincs közös nyája a falunak

Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

•  Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd Galéria

Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

•  Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd Galéria

Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

korábban írtuk

A megélénkült export és a munkaerőhiány miatt értékesítik „aranyárban” a húsvéti bárányhúst a kereskedők
A megélénkült export és a munkaerőhiány miatt értékesítik „aranyárban” a húsvéti bárányhúst a kereskedők

A nyugati kereszténység március végére eső húsvétja miatt az üzletek „aranyárban” kínálják a bárányhúst Erdélyben. A magas ár fő oka a megélénkülő közel-keleti exportpiac, amely immár két éve ,,kiszippantja” az országból a hizlalt bárányokat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 13., péntek

Labdarúgó-mérkőzések: magyar továbbjutás, román sereghajtás?

Megkezdődtek csütörtökön a Nemzetek Ligája csoportköreinek utolsó mérkőzései. A magyar labdarúgó-válogatott az első két hely egyikéért száll harcba a grúzok és északírek ellen, a románok a becsületpontokért lépnek pályára a lengyelek és bosnyákok ellen.

Labdarúgó-mérkőzések: magyar továbbjutás, román sereghajtás?
Hirdetés
2026. november 10., kedd

Erdélyi magyar önállóság a bukaresti radírgumi alatt

Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.

Erdélyi magyar önállóság a bukaresti radírgumi alatt
2026. november 04., szerda

Trump saját maga által előidézett kudarca

Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.

Trump saját maga által előidézett kudarca
2026. november 03., kedd

Mínuszokkal érkeznek a novemberi hajnalok, de napközben kisüt a nap Erdélyben

Az előttünk álló napokban többnyire száraz, napos, hűvös időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egyhetes előrejelzése szerint a hét második felében és a hétvégén többfelé mínusz fokok érkeznek.

Mínuszokkal érkeznek a novemberi hajnalok, de napközben kisüt a nap Erdélyben
Hirdetés
2026. október 31., szombat

Miért drágul megint a villanyáram?

Miközben Románia jelentős energiatermelő kapacitásokkal rendelkezik, a lakosság magas villanyszámlákkal szembesül. A magyarországi árakkal való összehasonlítás különösen fájó, hiszen nálunk az olcsó energiatermelés előnyeiből alig érzékelünk valamit.

Miért drágul megint a villanyáram?
Miért drágul megint a villanyáram?
2026. október 31., szombat

Miért drágul megint a villanyáram?

2026. október 21., szerda

Kárpátok fővárosa: ilyen lesz a te multikulti erdélyi barátod

Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.

Kárpátok fővárosa: ilyen lesz a te multikulti erdélyi barátod
2026. október 20., kedd

Lehűlés és eső érkezik Erdélybe, de mutatjuk, mikor tér vissza a napsütés

A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.

Lehűlés és eső érkezik Erdélybe, de mutatjuk, mikor tér vissza a napsütés
Hirdetés
2026. október 19., hétfő

Kapituláció esetén Zelenszkij húszmillió menekültre figyelmeztet, az Európai Bizottság nem árulta el, felkészült-e

Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.

Kapituláció esetén Zelenszkij húszmillió menekültre figyelmeztet, az Európai Bizottság nem árulta el, felkészült-e
2026. október 19., hétfő

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja
2026. október 19., hétfő

Dekrétumnemzedék: sorsközösség, kétmillió nyugdíjas. Horváth István szociológus Ceaușescu rendeletének következményeiről

A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.

Dekrétumnemzedék: sorsközösség, kétmillió nyugdíjas. Horváth István szociológus Ceaușescu rendeletének következményeiről
Hirdetés
Hirdetés