
2016. november 01., 21:482016. november 01., 21:48
2016. november 01., 21:492016. november 01., 21:49
Jakab Ernő
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének Szövetsége hiánypótló céllal alakult. Az EMGESZ-t egész Erdély területéről 21 gazdaegyesület összefogásával hoztuk létre, működését idén januárban hagyta jóvá a Kolozsvári Táblabíróság. A szakmai szövetség létrehozásával olyan területeket és kérdéseket szeretnénk felkarolni, amelyeket a helyi adminisztratív szervek elhanyagolnak, illetve ahol nem működik mezőgazdasági mozgalom. Egyesületi tagjaink a Partiumból, Máramarosból, Közép-Erdélyből (Aranyoszékről és Kalotaszegről), illetve a Székelyföldről (Maros, Hargita és Kovászna megyéből) származnak. A szövetségnek jelenleg 1800 gazdálkodó, mezőgazdász tagja van a tagszervezetek révén.
Egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük a tagság létszámának növelését. Megyénként gazdakatasztert akarunk összeállítani. Fontos tudnunk, hogy földrajzi területenként ki mivel foglalkozik, mekkora mezőgazdasági és erdőterülettel rendelkezik, és mekkora az állatállománya.
A szövetségen belül folyamatban van a különböző szakbizottságok létrehozása: nagykultúrás növények, állattenyésztés, a gyümölcsfák és a bogyós növények termesztése, a zárt és a szabadföldi zöldségtermesztés és más területek. A munkához mezőgazdasági szakemberekre van szükség, nemcsak a szövetségen belülről, hanem kívülről is. Akik bármivel segíteni tudják az erdélyi magyar gazdák előrehaladását.
Most van folyamatban a falugazdász-hálózat kiépítése. A budapesti Földművelésügyi Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap összefogásában több erdélyi egyesületünk 9 hónapos próbaidőre hozzájutott egy-egy ilyen fizetett álláshoz. A falugazdász feladata sokrétű: gazdalajstrom összeállítása; szaktanácsadás a mezőgazdasági támogatások és pályázatok terén; a tej, hús, tojás, élőállat, gabona, gyümölcs és egyéb termelvények értékesítéséhez szükséges napi árak ismertetése; tanfolyamok, gazdafórumok, gazdanapok és tanulmányutak megszervezése, valamint a helyi termelők adatbázisba vétele és az információk eljuttatása a fogyasztókhoz.
Az EMGESZ alapfeladatának tekinti a különböző szakmai és civil szervezetekkel, valamint az állami intézményekkel történő együttműködést, hogy minden területen elősegítse a gazdaérdekvédelmet. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete tagja a román gazdaszövetségnek, a LAPAR-nak. E kapcsolat révén szövetségünk folyamatosan kap híreket a romániai mezőgazdasági termelők helyzetéről.
Rövid és hosszú távú programjaink között szerepel olyan mezőgazdasági szövetkezetek vagy kereskedelmi társaságok létrehozása, amelyek révén tagjaink elsődleges vagy a már kész, feldolgozott termékeit értékesíteni lehet. Fontos szerepet tulajdonítunk a szakmai továbbképzőknek. Az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás, a méhészet csupán néhány olyan szakterület, ahol más gazdaszervezetekkel karöltve rendszeresen szeretnénk képzéseket és továbbképzőket tartani. Ilyen társszervezet a Maros megyei RMGE, a Pro Agricultura Hargitae, a Caritas Gyulafehérvár és mások, amelyek már rendelkeznek a képzésekhez szükséges jogosítványokkal.
Az EMGESZ tevékenységében fontos szerepet tölt be a magyar kormány határon túli gazdasági fejlesztési terveiben való részvétel, és a vajdasági, valamint a kárpátaljai kezdeményezésekhez hasonló együttműködés kialakítása.
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem akarunk más szakmai szervezetekkel versenyezni: az együttműködést tartjuk a legfontosabb vezényszónak annak érdekében, hogy az erdélyi magyar gazdatársadalom megtalálja a helyét a nemzeti és a nemzetközi piacokon.
A szerző az EMGESZ elnöke
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!