
2016. november 01., 21:482016. november 01., 21:48
2016. november 01., 21:492016. november 01., 21:49
Jakab Ernő
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének Szövetsége hiánypótló céllal alakult. Az EMGESZ-t egész Erdély területéről 21 gazdaegyesület összefogásával hoztuk létre, működését idén januárban hagyta jóvá a Kolozsvári Táblabíróság. A szakmai szövetség létrehozásával olyan területeket és kérdéseket szeretnénk felkarolni, amelyeket a helyi adminisztratív szervek elhanyagolnak, illetve ahol nem működik mezőgazdasági mozgalom. Egyesületi tagjaink a Partiumból, Máramarosból, Közép-Erdélyből (Aranyoszékről és Kalotaszegről), illetve a Székelyföldről (Maros, Hargita és Kovászna megyéből) származnak. A szövetségnek jelenleg 1800 gazdálkodó, mezőgazdász tagja van a tagszervezetek révén.
Egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük a tagság létszámának növelését. Megyénként gazdakatasztert akarunk összeállítani. Fontos tudnunk, hogy földrajzi területenként ki mivel foglalkozik, mekkora mezőgazdasági és erdőterülettel rendelkezik, és mekkora az állatállománya.
A szövetségen belül folyamatban van a különböző szakbizottságok létrehozása: nagykultúrás növények, állattenyésztés, a gyümölcsfák és a bogyós növények termesztése, a zárt és a szabadföldi zöldségtermesztés és más területek. A munkához mezőgazdasági szakemberekre van szükség, nemcsak a szövetségen belülről, hanem kívülről is. Akik bármivel segíteni tudják az erdélyi magyar gazdák előrehaladását.
Most van folyamatban a falugazdász-hálózat kiépítése. A budapesti Földművelésügyi Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap összefogásában több erdélyi egyesületünk 9 hónapos próbaidőre hozzájutott egy-egy ilyen fizetett álláshoz. A falugazdász feladata sokrétű: gazdalajstrom összeállítása; szaktanácsadás a mezőgazdasági támogatások és pályázatok terén; a tej, hús, tojás, élőállat, gabona, gyümölcs és egyéb termelvények értékesítéséhez szükséges napi árak ismertetése; tanfolyamok, gazdafórumok, gazdanapok és tanulmányutak megszervezése, valamint a helyi termelők adatbázisba vétele és az információk eljuttatása a fogyasztókhoz.
Az EMGESZ alapfeladatának tekinti a különböző szakmai és civil szervezetekkel, valamint az állami intézményekkel történő együttműködést, hogy minden területen elősegítse a gazdaérdekvédelmet. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete tagja a román gazdaszövetségnek, a LAPAR-nak. E kapcsolat révén szövetségünk folyamatosan kap híreket a romániai mezőgazdasági termelők helyzetéről.
Rövid és hosszú távú programjaink között szerepel olyan mezőgazdasági szövetkezetek vagy kereskedelmi társaságok létrehozása, amelyek révén tagjaink elsődleges vagy a már kész, feldolgozott termékeit értékesíteni lehet. Fontos szerepet tulajdonítunk a szakmai továbbképzőknek. Az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás, a méhészet csupán néhány olyan szakterület, ahol más gazdaszervezetekkel karöltve rendszeresen szeretnénk képzéseket és továbbképzőket tartani. Ilyen társszervezet a Maros megyei RMGE, a Pro Agricultura Hargitae, a Caritas Gyulafehérvár és mások, amelyek már rendelkeznek a képzésekhez szükséges jogosítványokkal.
Az EMGESZ tevékenységében fontos szerepet tölt be a magyar kormány határon túli gazdasági fejlesztési terveiben való részvétel, és a vajdasági, valamint a kárpátaljai kezdeményezésekhez hasonló együttműködés kialakítása.
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem akarunk más szakmai szervezetekkel versenyezni: az együttműködést tartjuk a legfontosabb vezényszónak annak érdekében, hogy az erdélyi magyar gazdatársadalom megtalálja a helyét a nemzeti és a nemzetközi piacokon.
A szerző az EMGESZ elnöke
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!