
2016. november 01., 21:482016. november 01., 21:48
2016. november 01., 21:492016. november 01., 21:49
Jakab Ernő
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének Szövetsége hiánypótló céllal alakult. Az EMGESZ-t egész Erdély területéről 21 gazdaegyesület összefogásával hoztuk létre, működését idén januárban hagyta jóvá a Kolozsvári Táblabíróság. A szakmai szövetség létrehozásával olyan területeket és kérdéseket szeretnénk felkarolni, amelyeket a helyi adminisztratív szervek elhanyagolnak, illetve ahol nem működik mezőgazdasági mozgalom. Egyesületi tagjaink a Partiumból, Máramarosból, Közép-Erdélyből (Aranyoszékről és Kalotaszegről), illetve a Székelyföldről (Maros, Hargita és Kovászna megyéből) származnak. A szövetségnek jelenleg 1800 gazdálkodó, mezőgazdász tagja van a tagszervezetek révén.
Egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük a tagság létszámának növelését. Megyénként gazdakatasztert akarunk összeállítani. Fontos tudnunk, hogy földrajzi területenként ki mivel foglalkozik, mekkora mezőgazdasági és erdőterülettel rendelkezik, és mekkora az állatállománya.
A szövetségen belül folyamatban van a különböző szakbizottságok létrehozása: nagykultúrás növények, állattenyésztés, a gyümölcsfák és a bogyós növények termesztése, a zárt és a szabadföldi zöldségtermesztés és más területek. A munkához mezőgazdasági szakemberekre van szükség, nemcsak a szövetségen belülről, hanem kívülről is. Akik bármivel segíteni tudják az erdélyi magyar gazdák előrehaladását.
Most van folyamatban a falugazdász-hálózat kiépítése. A budapesti Földművelésügyi Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap összefogásában több erdélyi egyesületünk 9 hónapos próbaidőre hozzájutott egy-egy ilyen fizetett álláshoz. A falugazdász feladata sokrétű: gazdalajstrom összeállítása; szaktanácsadás a mezőgazdasági támogatások és pályázatok terén; a tej, hús, tojás, élőállat, gabona, gyümölcs és egyéb termelvények értékesítéséhez szükséges napi árak ismertetése; tanfolyamok, gazdafórumok, gazdanapok és tanulmányutak megszervezése, valamint a helyi termelők adatbázisba vétele és az információk eljuttatása a fogyasztókhoz.
Az EMGESZ alapfeladatának tekinti a különböző szakmai és civil szervezetekkel, valamint az állami intézményekkel történő együttműködést, hogy minden területen elősegítse a gazdaérdekvédelmet. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete tagja a román gazdaszövetségnek, a LAPAR-nak. E kapcsolat révén szövetségünk folyamatosan kap híreket a romániai mezőgazdasági termelők helyzetéről.
Rövid és hosszú távú programjaink között szerepel olyan mezőgazdasági szövetkezetek vagy kereskedelmi társaságok létrehozása, amelyek révén tagjaink elsődleges vagy a már kész, feldolgozott termékeit értékesíteni lehet. Fontos szerepet tulajdonítunk a szakmai továbbképzőknek. Az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás, a méhészet csupán néhány olyan szakterület, ahol más gazdaszervezetekkel karöltve rendszeresen szeretnénk képzéseket és továbbképzőket tartani. Ilyen társszervezet a Maros megyei RMGE, a Pro Agricultura Hargitae, a Caritas Gyulafehérvár és mások, amelyek már rendelkeznek a képzésekhez szükséges jogosítványokkal.
Az EMGESZ tevékenységében fontos szerepet tölt be a magyar kormány határon túli gazdasági fejlesztési terveiben való részvétel, és a vajdasági, valamint a kárpátaljai kezdeményezésekhez hasonló együttműködés kialakítása.
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem akarunk más szakmai szervezetekkel versenyezni: az együttműködést tartjuk a legfontosabb vezényszónak annak érdekében, hogy az erdélyi magyar gazdatársadalom megtalálja a helyét a nemzeti és a nemzetközi piacokon.
A szerző az EMGESZ elnöke
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!