Génmódosítás: csírájában fojtanák el

Aggasztja a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét (RMGE), hogy az ET március 2-i határozata, miszerint valamennyi uniós tagállam önálló döntést hozhat a genetikailag módosított növények (GMO) termesztésének engedélyezésének ügyében. Az RMGE közleményben adott hangot aggodalmának, és arra is rámutat, hogy „a hazai nagytermelők érdekeit védő Romániai Mezőgazdasági Termelők Ligája (LAPAR) már közleményt adott ki, amelyben kifejezi: azonnal megkezdik a nyomásgyakorlást a kormányra, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy Románia az elsők között engedélyezze a GMO-k termesztését az egész ország területén.” Az erdélyi gazdák képviselete azonban roppant veszélyesnek tartja a génmódosított növények termesztését, nemcsak a fogyasztókra nézve, hanem a biodiverzitás szempontjából is. Az egyesület arra kér valamennyi, a saját és a közösség egészségéről, az erdélyi vidék jövőjéről felelősen gondolkodó érdekeltet, hogy gátolja meg a génszennyezés mindenféle formáját.

Az ökogazdálkodás vége?

Egészségkárosító hatásuk ugyan nem bizonyított, a génmódosítás következtében azonban a növények olyan méreganyagokat termelnek, amelyek megölik a gombákat és az élősködőket. Így mindenkiben felmerülhet a kérdés: ártalmas-e a GMO-ból készült termékek fogyasztása? A génmódosított növényekkel kapcsolatos fő aggályok egyikét Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke vetette fel. Romániában jelenleg engedélyezett a génmanipulált növényekből készült termékek behozatala, ám a gazdaszervezet vezetője jóval nagyobb veszélyt lát abban, hogy a termesztés engedélyezésével a génmódosított növények kiszorítanák az őshonos, illetve hagyományosan használt fajtákat, ami különösen negatív hatással lenne a székelyföldi régióra, ahol a gazdák többsége hagyományos termesztést folytat. „Nagyon sok ember ökogazdálkodásba kezdett, ők lehetetlen helyzetbe kerülnek, ha ezek a zónák nem lesznek jól elkülönítve a GMO-t termelő térségektől – tartja Sebestyén Csaba. – Rengeteg olyan veszély leselkedik a vidék gazdálkodására, amelyek elsőre talán fel sem tűnnek. Például az, hogy a génmódosított növények megjelenésének pillanatától már nem lehet versenyképesen hagyományos növényeket termeszteni.” Nem beszélve arról, hogy a GMO-k esetében a vetőmag és a termesztés is olcsóbb, így hátrányba kerülnének a hagyományos vetőmagokat használó gazdák a GMO-termelőkkel szemben.

Génmódosítási ábécé
A GMO olyan szervezet, amelynek genetikaiállományát mesterséges módon változtatják meg, így új tulajdonsággal ruházzák fel. A nemesítés és a génmódosítás között az a leglényegesebb különbség, hogy a nemesítés során általában azonos vagy rokon fajokat kereszteznek, ami gyakorlatilag természetes folyamat, míg a génmódosítás mesterséges folyamat. A kék eper példája: a lepényhal hidegtűrésért felelős génjét beültették az eperbe, hogy fagyállóvá tegyék, a gyümölcs pedig mellesleg kékszínű lett.
Rövidítések:
• GMO: genetikailag módosított szervezet/ génmódosított szervezet
• GM: genetikailag módosított/ génmódosított
A leggyakoribb génmódosítások:
• rovarellenálló: a GM növény minden egyes sejtje rovarölőszert (mérget) termel, így a kártevő rovart elpusztítja
• gyomirtószer-ellenálló: amikor totális gyomirtószerrel (vegyszer) kezelik a növényeket, akkor a GM növény nem pusztul el
A leginkább termesztett GM-növények: kukorica, szója, rizs, gyapot, burgonya, repce 

Kenyértörés a GMO-k miatt

A LAPAR a GMO-k termesztéséért lobbizik, miután a nagy mezőgazdasági termelők érdekeit képviseli, ahol csak a profit számít – tartja az RMGE elnöke. Az egyesület a liga alapító tagja volt, elnöke pedig aképviselet alelnöke, ám öt évvel ezelőtt kiléptek, miután a LAPAR az Európai Unióhoz fordult a GMO-k termesztésének engedélyezését kérve. Sebestyén Csaba szerint az EU-nak engedélyeznie kellene GMO-mentes szigetek létrehozását, és – függetlenül a termesztés esetleges romániai engedélyezésétől – ilyen sziget lehetne a Kárpát-medence, miután Magyarország és Ausztria is elutasítja a génmódosított növények termesztését. „Összefogással erősebb lobbizást lehetne folytatni az uniós törvényhozásban az országhatárokon átnyúló GMO-mentes övezet létrehozása érdekében, és az erdélyi termőföldeket is csak így lehetne megvédeni a GMO-k romániai beáramlása esetén” – véli Sebestyén Csaba. Ha létrejönne a génmódosítottnövény-mentes övezet, meg lehetne védeni a költségesebb, de hagyományos, illetve ökogazdálkodást folytató gazdák érdekeit és piacát is, mivel továbbra is élénk a kereslet a GMO-mentes térségekből származó termékek iránt.

Vegyszermentes föld, gazdag biodiverzitás

Székelyföld, különösképpen Hargita megye esetében a génmódosított növények megjelenése azért is kockázatos lenne, mert az adottságok – például a domborzati viszonyok – miatt az öko-, illetve biogazdálkodás jelentheti a jövőt az ott élő gazdák számára. „A nagyüzemi gazdálkodáshoz képest elmaradott a vidék mezőgazdasága, ám a gazdálkodás jelenlegi formája valószínűleg még így is fenntarthatóbb hosszú távon, mint a nagy gazdaságok, amelyek ugyan sokat termelnek, de sok műtrágyát és vegyszert is használnak, amivel sokkal hamarabb tönkreteszik a talajt és a vizeket” – jelentette ki korábban Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője.

Hargita megyében a mezőgazdasági területek 88 százalékát az elmúlt több mint tizenöt évben egyetlen cseppnyi vegyszer sem érte. Ennek köszönhetően nagy a biodiverzitás, egy négyzetméteren akár 50–100-féle növényfaj is előfordulhat, miközben a nagyüzemi gazdálkodást folytató, sok vegyszert használó országokban olyan területek is vannak, ahol négyzetméterenként mindössze két-három növényfaj él. A megye épp gazdag biodiverzitása miatt tud jelentős uniós agrár-környezetgazdálkodási támogatást lehívni.