Energiaforradalom vagy apokalipszis?

Első látásra úgy tűnhet, hogy a nagyobb haszon érdekében a román kormány képes akár a lakosság egészségét és a környezetet is veszélybe sodorni. Az ördög azonban nem a palagáz néven ismert márgagázban lakozik.

„A lakosságnak pragmatikusabban kell kezelnie a palagáz kérdését, jelenleg ugyanis a gazdaság egyik legnagyobb gondját a magas energiaárak jelentik, emellett stratégiailag is fontos lenne függetleníteni az országot az orosz gázimporttól\" – jelentette ki nemrég Liviu Dragnea román miniszterelnök-helyettes, aki szerint minderre olcsó megoldást jelenthet a palagáz. A zöld energia szubvencionálása évi 500 millió euróba kerül a román költségvetésnek, miközben alig van gazdaságélénkítő hatása – állítja Dragnea. A nyilatkozat egyértelműen arra utal, hogy a kormány a megújuló energia felől egyre inkább a nem hagyományos gázkészletek felé fordul. A hátraarc a piaci szereplőket is meglepte, miután Victor Ponta miniszterelnök a 2012. márciusi kormányalakítása után első lépésként moratóriumot hirdetett a vitatott technológiájú palagázkutatásra.

Csökkenő támogatások

A cseh CEZ felhagy romániai terjeszkedési terveivel és a lengyelországi energiapiacra koncentrál – mondta el a Bloomberg gazdasági portálnak Ladislav Kriz, a vállalat szóvivője, miután kiderült, hogy Bukarest 2014-től legkevesebb 50 százalékkal csökkenti a zöld energia támogatását. Piaci szereplők szerint a támogatások csökkentése véget vet az elmúlt három évben 3 milliárd eurónyi befektetést vonzó boomnak, hiszen a 8 ezer megawatt összkapacitású tervek minden bizonnyal meghiúsulnak.

A pálfordulás az energetikai cégek erős lobbitevékenységének tudható be, vélik a piacon, a múlt hónapban ugyanis egy környezetvédelmi és energiaügyi szakemberekből álló kormánydelegáció a Halliburton, az ExxonMobil és a Chevron meghívására az Egyesült Államokba utazott a palagáz-kitermelés folyamatának vizsgálatára. A román kormány még időben változtatott hozzáállásán, hiszen az ország hagyományos földgázkészletei 10-15 éven belül kimerülnek, a palagáz viszont valós alternatíva lehet a külső energiafüggőség ellen – nyilatkozta a Natural Gas Europe szakkiadványnak Tom Holst, a Chevron Romania igazgatója. Az amerikai óriásvállalat kapott elsőként koncessziót palagázkutatásra Romániában, bár a heves lakossági tiltakozás nyomására az engedélyeket – környezetvédelmi okokra hivatkozva – a hatóságok egyelőre nem bocsátották ki. A palagáz nem csak a romániai befektetőket csábítja el a zöld energiától, a Bloomberg New Energy Finance tanulmánya rávilágít, hogy a megújuló energiába irányuló befektetések március végén világszerte 40,6 milliárd dollárt összesítettek, ami 22 százalékkal kevesebb a 2012 első negyedéves szinthez képest.

Drága és kiszámíthatatlan

Az energiaügyi hatóság (ANRE) nemrég közvitára bocsátott javaslata szerint a 2014-től a rendszerhez csatlakozó új fotovoltaikus erőművekből származó energiát megawattóránként 6 helyett mindössze 3 zöld-bizonyítvánnyal támogatnák, a szélenergiáért pedig 2 helyett 1,5 egység járna, míg a 10 megawatt alatti vízerőművek 3 helyett 2,3 egységet kapnának. Forráshiányra hivatkozva a hatóság azt is szorgalmazza, hogy a támogatást júliustól három évre részben függesszék fel, ez idő alatt csak egy részét kapják meg az energiatermelők, a különbözetet pedig 2017-től kezdődően kompenzálnák.

A romániai szélerőműparkok összkapacitása eléri a 2100 megawattot, a fotovoltaikus erőművek teljesítménye 85 MW. Tavaly az országba érkező külföldi tőke közel 80 százaléka a megújuló energiaiparba irányult, elsősorban a bőkezű támogatásnak köszönhetően: a zöld tanúsítványok 28,8, illetve 58,8 eurót érnek a piacon, az év eleje óta több mint 347 ezer „papír\" cserélt gazdát. A támogatás csökkentésével idén a tervezett 590 millió euró helyett 200 millió euróval kevesebb pénz folyna be az energiacégek számlájára. A drasztikus megszorítás nem véletlen, a szélerőművek ugyanis elsősorban a befektető vállalatokat gazdagítják, Bukarest érdekeit egyre kevésbé szolgálják. Ha minden maradna a régiben, a kormány a költségvetés terhére 2020-ig 10 milliárd eurót fizetne ki támogatásként az energetikai cégeknek, miközben az óriási beruházásból alig 1,5 milliárd euró jönne vissza.

Tudatos félelemkeltés?

Miközben a olajvállalatoknak sikerült meggyőzniük Bukarestet a palagáz előnyeiről, a lakosság többsége továbbra is ellenzi a kutatást, attól tartva, hogy a nem-hagyományos módszerek súlyosan szennyezik a környezetet. Ebben a hitben erősíti a zöldeket az Európai Parlament egyik tanulmánya is, miszerint a kitermelés során szennyeződhet a talajvíz, a kibocsátott gázok számos betegséget, köztük rákot is okozhatnak.

A palagáz kitermeléséhez a hagyományostól eltérő módszereket használnak, a függőleges fúrás mellett a kőzetrétegek mentén vízszintesen is kutatnak, a gázt víz, homok és különböző vegyszerek keverékének befecskendezésével nyerik ki. A kőzet megrepesztésével azonban megtörténhet, hogy elérik a vízréteget, amelyet így beszennyeznek – olvasható egyes szakértői cikkekben. A médiában nem ritkán a kitermelésnél alkalmazott sorozatos robbantásokról is szó esik, mint ahogy arról is, hogy a rétegrepesztési folyamat kisebb-nagyobb földrengéseket okozhat. A Bihar megyei elöljárók azzal riogatnak, hogy a palagázkutatások Félixfürdő és a környék termálvizeit is fenyegetik és ezáltal a község és a megye turizmusát is ellehetetlenítik. Növeli az ellenzők táborát az a hír is, miszerint az Egyesült Államokban – ahol a palagáz a teljes gázfogyasztás mintegy 25-30 százalékát adja – a kitermelés közeli településeken gáz szivárgott az ivóvízcsapokból. Összeesküvés-elméletek is bőven születnek e témában, egyesek szerint Moszkva pénzeli a palagázt ellenző „szakembereket\", és hajtja utcára az embereket, hogy megakadályozza a kelet-európai országok energetikai függetlenedését. Szakértők szerint a zöldek és a lakosság nincs tisztában a palagáz kitermelésének módszerével, az emberek többsége a súlyos szakmai ferdítésektől és pontatlanságoktól hemzsegő sajtóhírekből von le elhamarkodott következtetéseket.

Nincs megállás

Miután a kutatási moratórium 2012 végén lejárt, a kormány pedig támogatja a vállalatok olcsó energiahordozók kitermelésére irányuló erőfeszítéseit, a Chevron várhatóan még idén három Vaslui megyei helyszínen megkezdheti a próbafúrásokat 35, illetve 73 ezer négyzetméteres területen. A vállalat további három koncesszióval is rendelkezik a fekete-tengeri Adamclisi, Costineºti és Vama Veche környékén. Ha egyszer beindulnak a Chevron fúrótornyai, nem lesz megállás, több olajcég is rendelkezik romániai koncesszióval, és ugrásra készen várja a jogszabályi fejleményeket. A kanadai Midia Resources Craiova mellett szerzett kutatási engedélyeket, de az East West Petroleum Corp., az Universal Premium SA és a Clara Petroleum Ltd. is tervez idén próbafúrásokat. Bár az energiahivatal szerint az utóbbi cégek engedélye hagyományos energiahordozók felkutatására szól, az East West Petroleum Bihar megyében két, koncesszióba kapott területen jelentős mennyiségű palagázt sejt, amit aligha hagyna veszni.

A Mol az Expert Petroleum Srl.-vel közösen az ország nyugati részén szerzett kőolaj és földgáz kutatási engedélyt, piaci források szerint a koncesszió palagáz-kutatási jogokra is kiterjed, a magyar olajcég azonban nem szolgált egyértelmű válasszal az Erdélyi Napló további terveket célzó megkeresésére. „AMol a hagyományos energiára koncentrál, számunkra egyelőre nem releváns a nem konvencionális energiára vonatkozó bármilyen témafelvetés\" – fogalmazott válaszában Daradics Kinga, a Mol Románia ügyvezető igazgatója.

A palagázkérdés akkor válhat időszerűvé, ha előbb több feltétel is teljesül: tisztázódnak a romániai és az uniós jogszabályok és kiderül, hogy az adott blokkok milyen altalajkincseket rejtenek. Ezek kiaknázása előtt megvalósíthatósági tanulmány is készül, amelyek alapján megállapítható az energiahordozók kereskedelmi értéke is.

Palagáz vagy micsoda?

A palagáz nem-hagyományos szénhidrogén, de nem minden nem-hagyományos földgáz egyúttal palagáz – írja blogjában Holoda Attila, a magyar kormány egykori, energetikáért felelős helyettes államtitkára, aki korábban 23 éven át dolgozott a Mol-nál, és a Magyar Bányászati Szövetség elnöki pozícióját is betöltötte. A szakértő szerint a lakosság palagáztól való félelme alaptalan. Már a palagáz kifejezés is egy helytelen fordítás eredménye, tartja Holoda, hiszen ezek a nem-hagyományos szénhidrogének keletkezésük helyén, azaz az anyagmárga kőzetekben találhatók, ezért inkább agyagmárga-gáznak vagy márgagáznak kellene hívni. A márgagáz mellett azonban sok más nem konvencionális szénhidrogén is létezik, mint például szénben megkötött metán, a tömött homokkő rétegekben felhalmozódott úgynevezett „tömött gáz\" vagy a „medence-közepi gázelőfordulás\".

A szakember szerint a hagyományos földgáz és a palagáz, azaz a márgagázkutatásnál és kitermelésnél alkalmazott fúrási technológia semmiben sem különbözik egymástól, a rétegek repesztése sem mai találmány, a módszert ugyanis már több évtizede alkalmazzák a kőolaj-és földgázbányászatban. A repesztés során az a acél, hogy a rossz áteresztőképességű kőzetek pórusai között mesterséges csatornákat hozzanak létre, amihez vízbázisú folyadékot használnak egy zárt rendszerben, így a repesztő folyadék sem a kútban lévő vízrétegeket, sem a felszíni környezetet nem szennyezi. A folyadék 99,51 százaléka víz és homok, a maradék 0,49 százalék olyan vegyszereket tartalmaz, amelyekkel nap mint nap találkozunk, esszük meg vagy kenjük magunkra – állítja Holoda. Ezeket a vegyszereket egyébként a hagyományos olaj vagy gázkutaknál is alkalmazzák. Az ivóvíz sincs veszélyben, az európai kontinensen a márgagázt tartalmazó rétegek és a vízadó rétegek közötti távolság több ezer méter, és miután egy-egy rétegrepesztés hossza 100-200 méter, nincs olyan technológia, mely a két réteg között csatornát tudna nyitni. A palagáz-márgagáz sem nem jobb, sem nem rosszabb, mint a földgáz – ugyanaz. Európának pedig szüksége van újabb gázforrásokra, amire megoldást jelenthet a felelősen, klíma-és környezetvédelmi szempontból fenntartható módon kitermelhető márgagáz – vonja le a következtetést a szakértő.