Bejön a vidék Kolozsvárra: ahol a zöldségnek zöldségíze van

„Nyilván előttünk is működtek ilyen vásárok Erdélyben – elsősorban székelyföldi városi önkormányzatok szervezésében –, de ezek választéka túl széles körhöz szólt, hiszen az élelmiszerektől a különböző kézműves, kisipari termékekig mindent felvonultattak.

A trend ugyanakkor jótékony hatással van a gazdák mentalitásváltására is. Egyre többen látják be, hogy a piacra történő bekerüléshez és az ott maradáshoz nagy előnyt jelent a terményfeldolgozás. Fancsali szerint az utóbbi három-négy évben jelentősen bővült azoknak a gazdáknak a köre, akik portájukon kis feldolgozó egységet hoztak létre – elsősorban lekvár-, szörp-, befőtt- és savanyúságkészítő konyhákat –, amelyekhez a szükséges hatósági engedélyeket is megszerezték. Másrészt hosszú azok sora is, akik már elkezdték a terményfeldolgozást, de tevékenységüket még nem hivatalosították. Ők a viszonylag nagy, 20–30 ezer eurós befektetéstől tartanak. Ha meg is lenne rá a pénzük, illetve adott a lehetőség banki vagy egyéb hitel formájában fedezni a kiadásokat, attól tartanak, nem sikerül kigazdálkodni a beruházott összeget és belebuknak az üzletbe.

Tény, hogy a gazdának a háztáji élelmiszer-feldolgozást előbb-utóbb legalizálnia kell, ha azt szeretné, hogy megfelelő piaci lehetőségei nyíljanak nemcsak vásárokban, hanem boltokban is. Éppen az ilyen kézműves termékek iránti növekvő kereslet lehet a garancia arra, hogy az élelmiszer-feldolgozásba fektetett pénz akár egy-két éven belül is megtérül.

Házi élelmiszer-feldolgozás

A vállalkozó szellemű kolozsvári gazdaszervezeti vezető továbblépett, amikor rájött, hogy a kistermelő gazdáknak hosszabb távon többre van szükségük a havi egyszeri alkalommal megrendezett vásárnál. Fél évvel ezelőtt jött létre a gazdabolt, ahol elsősorban gazdák által előállított élelmiszeripari termékeket lehet vásárolni Kolozs megyéből, de a választék bővítése céljából a Partium, illetve Erdély más részeiben élő termelők felé is nyitottak. Jelenleg mintegy 70 gazdával áll szerződéses kapcsolatban a kolozsvári üzlet, és akárcsak a vásárokra beszokott közönség, egyre többen fedezik fel a belváros szomszédságában található gazdaboltot is. Amely még nem termel nyereséget, de Fancsali szerint nem is ez a céljuk. Azt szeretnék, hogy minél több gazda terméke kerüljön fel a polcokra.

A beszerzés persze nem megy olyan könnyen, mint egy szokványos üzlet vagy éppen nagyáruház esetében.

Az üzlet abban is különbözik a vásárok felhozatalától, hogy ide csak hivatalos kisvállalkozói engedéllyel lehet bekerülni, ami a szükséges szakhivatali bevizsgálásokat is tartalmazza. Az engedélyek beszerzése – azaz a házi vagy a kisüzemi élelmiszer-feldolgozás hivatalosítása – legtöbb esetben megoldható. Az üzletvezető szerint ez elsősorban akarat és kitartás kérdése. Szörpök, ízek, savanyúságok, zakuszkák esetében az engedélyeztetés könnyebb eljárást feltételez. A tejfeldolgozás egy másik lépcsőfokot jelent, a húsfeldolgozás hivatalossá tétele pedig a legnehezebb és a legköltségesebb feladat. De mindhárom tevékenységi kör „lepapírozására” vannak jól körülírt szabályok, amit a gazdának vállalnia kell, ha élelmiszer-feldolgozással akar foglalkozni” – összegzi Fancsali Ernő az engedélyek beszerzésének lehetőségét.

Nem minden esetben szükséges azonban sok tízezer eurós befektetés. Ahogyan vágóhidat sem nyithat mindenki – az engedélyezett vágóhídon, vágópontokon levágott állat húsát a szakhatóság által jóváhagyott otthoni, házi kisüzemben is feldolgozhatja a termelő –, ugyanígy a zöldség- és gyümölcstermesztő gazda bérfőzésben is elkészítheti piacra szánt termékeit. Fancsali szerint ez Kolozs megyében még nem annyira elterjedt, de Székelyföldön már több ilyen kínálat is akad gyümölcs- vagy zöldségfeldolgozásra. Hosszabb távon egyértelműen sok gazda számára ez lesz a járható út.

Bolthálózat kell

„Ha az erdélyi magyar gazdákon segíteni akarunk, akkor egyértelműen termelői bolthálózatban kell gondolkodni. Ma a nagyobb településeken próbálkoznak bioboltokkal, de igazából olyan, közös logisztikával fenntartható bolthálózatot kell kiépíteni, amely piacra tudná juttatni a saját termékeiket feldolgozó gazdákat” – magyarázza Fancsali, aki szerint a terv nem új keletű, de eddig különböző okok miatt nem valósulhatott meg. Ma már Erdély minden régiójában működnek gazdaszervezetek, de nem mindenik egyesület számára prioritás a boltnyitás.