Hirdetés

Bejön a vidék Kolozsvárra: ahol a zöldségnek zöldségíze van

Vásári forgatag. A Bejön a vidékre százak látogatnak el •  Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete

Vásári forgatag. A Bejön a vidékre százak látogatnak el

Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete

Makkay József

2019. december 06., 15:222019. december 06., 15:22

A Bejön a vidék elnevezésű mezőgazdasági és élelmiszeripari kézművesvásár kolozsvári sikertörténete jól mutatja, mekkora az igény a gazdák részéről az értékesítési lehetőségekre. A 2016-ban indult és két éve havonta jelentkező kétnapos, hétvégi vásár ötletgazdája, Fancsali Ernő szerint minden felmérésük azt mutatta, hogy az erdélyi gazdák legnagyobb gondja az értékesítés. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) holdudvarába tartozó gazdaegyesületek keretében létrehozott megyei gazdalajstromok, illetve a különböző mezőgazdasági szaktanfolyamok és konferenciák részvevői legnagyobb gondként a piacolási lehetőségek hiányát említették.

A hagyományos zöldség- és gyümölcspiacokon ma már több a viszonteladó, mint az őstermelő, másrészt a nagy bevásárlóközpontok elcsábították a vásárlóközönséget.

Hirdetés

A bajt tetőzi, hogy a gazdáktól felvásárolt termékekért a viszonteladók olyan alacsony árat kínálnak, ami teljesen ráfizetésessé teszi a gazdálkodást. Ebből az ördögi körből a gazdaszervezetek által kitalált új értékesítési lehetőségekkel lehet kilépni, és erre jó példa a kolozsvári kezdeményezés.

Tavasszal a primőrök a legkeresettebbek •  Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete Galéria

Tavasszal a primőrök a legkeresettebbek

Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete

„Nyilván előttünk is működtek ilyen vásárok Erdélyben – elsősorban székelyföldi városi önkormányzatok szervezésében –, de ezek választéka túl széles körhöz szólt, hiszen az élelmiszerektől a különböző kézműves, kisipari termékekig mindent felvonultattak.

Idézet
Mi kimondottan mezőgazdasági termékekre szorítkozunk”

– magyarázza a vásáralapítás előzményeit Fancsali Ernő, az Aranyosszéki Gazdák Egyesületének ügyvezetője, aki a vásárt szervező Bejön a vidék nevű Kft. vezetője is egyben.

Amikor a kínálat és a kereslet találkozik

Két okból is népszerű a kolozsvári magyar kézművesvásár: egyrészt a Bethlen Gábor Alap által elnyert támogatásnak köszönhetően a gazdák részvétele ingyenes, másrészt az itt kínált természetes – sok esetben bio minőségű – áru olcsóbb, mint ha szakboltokban vásárolná meg az érdeklődő. A friss zöldségtől, gyümölcstől a legkülönfélébb szörpökön, gyümölcsízeken, befőtteken, savanyúságokon, mézeken át a hidegen préselt olajokig, feldolgozott tejtermékekig (sajt, túró) és húsáruig igen széles a választék. A felhozatal bővülésével arányosan évről évre növekszik a piacra kilátogató vásárlók száma is.

Fancsali egyféle fogyasztói trendváltást lát abban, hogy Kolozsváron számottevően bővül a nagyüzemi élelmiszerek fogyasztása helyett a gazdák kínálatát választó vásárlóközönség.

„Tapasztalatom szerint egyre többen fordítanak hátat a nagyáruházakban megvásárolható élelmiszereknek és tudatosan keresik a gazdák termékeit. Mi azért vagyunk szerencsés helyzetben, mert a kereslet és a kínálat találkozik, így mindkét fél elégedett” – fogalmaz a kolozsvári vásárok főszervezője.

Aranyosszéki vásári választék: ősszel a zakuszka mindent visz •  Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete Galéria

Aranyosszéki vásári választék: ősszel a zakuszka mindent visz

Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete

A trend ugyanakkor jótékony hatással van a gazdák mentalitásváltására is. Egyre többen látják be, hogy a piacra történő bekerüléshez és az ott maradáshoz nagy előnyt jelent a terményfeldolgozás. Fancsali szerint az utóbbi három-négy évben jelentősen bővült azoknak a gazdáknak a köre, akik portájukon kis feldolgozó egységet hoztak létre – elsősorban lekvár-, szörp-, befőtt- és savanyúságkészítő konyhákat –, amelyekhez a szükséges hatósági engedélyeket is megszerezték. Másrészt hosszú azok sora is, akik már elkezdték a terményfeldolgozást, de tevékenységüket még nem hivatalosították. Ők a viszonylag nagy, 20–30 ezer eurós befektetéstől tartanak. Ha meg is lenne rá a pénzük, illetve adott a lehetőség banki vagy egyéb hitel formájában fedezni a kiadásokat, attól tartanak, nem sikerül kigazdálkodni a beruházott összeget és belebuknak az üzletbe.

Tény, hogy a gazdának a háztáji élelmiszer-feldolgozást előbb-utóbb legalizálnia kell, ha azt szeretné, hogy megfelelő piaci lehetőségei nyíljanak nemcsak vásárokban, hanem boltokban is. Éppen az ilyen kézműves termékek iránti növekvő kereslet lehet a garancia arra, hogy az élelmiszer-feldolgozásba fektetett pénz akár egy-két éven belül is megtérül.

A harasztosi gazdák elsősorban szörpökkel, lekvárokkal és savanyúsággal készülnek a vásárra •  Fotó: Makkay József Galéria

A harasztosi gazdák elsősorban szörpökkel, lekvárokkal és savanyúsággal készülnek a vásárra

Fotó: Makkay József

Házi élelmiszer-feldolgozás

A vállalkozó szellemű kolozsvári gazdaszervezeti vezető továbblépett, amikor rájött, hogy a kistermelő gazdáknak hosszabb távon többre van szükségük a havi egyszeri alkalommal megrendezett vásárnál. Fél évvel ezelőtt jött létre a gazdabolt, ahol elsősorban gazdák által előállított élelmiszeripari termékeket lehet vásárolni Kolozs megyéből, de a választék bővítése céljából a Partium, illetve Erdély más részeiben élő termelők felé is nyitottak. Jelenleg mintegy 70 gazdával áll szerződéses kapcsolatban a kolozsvári üzlet, és akárcsak a vásárokra beszokott közönség, egyre többen fedezik fel a belváros szomszédságában található gazdaboltot is. Amely még nem termel nyereséget, de Fancsali szerint nem is ez a céljuk. Azt szeretnék, hogy minél több gazda terméke kerüljön fel a polcokra.

A beszerzés persze nem megy olyan könnyen, mint egy szokványos üzlet vagy éppen nagyáruház esetében.

A beszállító gazdák most tanulják az üzleti áruellátás írott és íratlan szabályait, így előfordul, hogy bizonyos termékekből vagy terményekből az utánpótlás akár egy-két hetet is késik.

A választék folyamatos bővülésével azonban mindig érdemes befordulni a boltba, hiszen zöldségtől, gyümölcstől házi laskáig és hidegen préselt olajokig, hústermékekig, mézig vagy friss tojásig szinte mindent meg lehet itt vásárolni.

Fancsali Ernő, a kolozsvári gazdabolt létrehozója •  Fotó: Makkay József Galéria

Fancsali Ernő, a kolozsvári gazdabolt létrehozója

Fotó: Makkay József

Az üzlet abban is különbözik a vásárok felhozatalától, hogy ide csak hivatalos kisvállalkozói engedéllyel lehet bekerülni, ami a szükséges szakhivatali bevizsgálásokat is tartalmazza. Az engedélyek beszerzése – azaz a házi vagy a kisüzemi élelmiszer-feldolgozás hivatalosítása – legtöbb esetben megoldható. Az üzletvezető szerint ez elsősorban akarat és kitartás kérdése. Szörpök, ízek, savanyúságok, zakuszkák esetében az engedélyeztetés könnyebb eljárást feltételez. A tejfeldolgozás egy másik lépcsőfokot jelent, a húsfeldolgozás hivatalossá tétele pedig a legnehezebb és a legköltségesebb feladat. De mindhárom tevékenységi kör „lepapírozására” vannak jól körülírt szabályok, amit a gazdának vállalnia kell, ha élelmiszer-feldolgozással akar foglalkozni” – összegzi Fancsali Ernő az engedélyek beszerzésének lehetőségét.

Nem minden esetben szükséges azonban sok tízezer eurós befektetés. Ahogyan vágóhidat sem nyithat mindenki – az engedélyezett vágóhídon, vágópontokon levágott állat húsát a szakhatóság által jóváhagyott otthoni, házi kisüzemben is feldolgozhatja a termelő –, ugyanígy a zöldség- és gyümölcstermesztő gazda bérfőzésben is elkészítheti piacra szánt termékeit. Fancsali szerint ez Kolozs megyében még nem annyira elterjedt, de Székelyföldön már több ilyen kínálat is akad gyümölcs- vagy zöldségfeldolgozásra. Hosszabb távon egyértelműen sok gazda számára ez lesz a járható út.

Bolthálózat kell

„Ha az erdélyi magyar gazdákon segíteni akarunk, akkor egyértelműen termelői bolthálózatban kell gondolkodni. Ma a nagyobb településeken próbálkoznak bioboltokkal, de igazából olyan, közös logisztikával fenntartható bolthálózatot kell kiépíteni, amely piacra tudná juttatni a saját termékeiket feldolgozó gazdákat” – magyarázza Fancsali, aki szerint a terv nem új keletű, de eddig különböző okok miatt nem valósulhatott meg. Ma már Erdély minden régiójában működnek gazdaszervezetek, de nem mindenik egyesület számára prioritás a boltnyitás.

A gazdabolt egyre több termelőt szólít meg a környékről •  Fotó: Makkay József Galéria

A gazdabolt egyre több termelőt szólít meg a környékről

Fotó: Makkay József

Van, aki vásárok szervezésében lát kitörési lehetőséget, mások a gazdaképzésre alapoznak, mert azt tartják, hogy a megfelelő szaktudás hiánya okozza a legnagyobb gondot.

Nem mellékes az sem, hogy egy gazdabolt létrehozásához nem kevés tőke kell. Ha egy szervezet hálózatban és ennélfogva szakszerű logisztikában gondolkodik, az más lépcsőfok, ami szélesebb körű összefogást feltételez. Annyi bizonyos, hogy gazdabolt nyitására Nagyváradon, Szatmárnémetiben és máshol is igény mutatkozik. Éppen a sikeres kolozsvári kezdeményezés a példa rá, hogy egy ilyen közösségi vállalkozás mennyire megmozgatja a beszállítóként szóba jöhető gazdákat. Akik magabiztosabbakká válnak, fejlesztenek, beruháznak kisvállalkozásukba. Fancsali annak örülne, ha például az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége vagy a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete vállalná fel magyarországi segítséggel egy ilyen gazdabolthálózat létrehozását.

Fontos ennek a történetnek az emberi vetülete is, hiszen a kezdeményezéshez olyan lelkes ember kell, mint Fancsali Ernő.

Aki a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen nemzetközi kapcsolatokat végzett ugyan, de más területen találta meg boldogulását. Elkezdett keresgélni, amíg ráakadt a személyiségéhez leginkább illő feladatokra. Először pályázatírással foglalkozott az EMNT holdudvarában, majd a gazda-érdekvédelem területén kötött ki és mezőgazdasági rendezvényeket hozott tető alá. A gazdákkal folytatott kapcsolatépítés során vált egyértelművé számára, hogy melyek a legfontosabb teendők.

A 28 éves fiatalember tapasztalatból mondja, hogy a gazdák maguktól nem kezdenek ilyen projektekbe, mint ahogyan szövetkezetet sem fognak önerőből bejegyezni.
 

Ezt is egyesületi szakembereknek kell kezdeményezniük, miként a termelői vásárokat vagy a szakboltokat is. A gazda elsősorban a termeléssel van elfoglalva, az veszi el minden idejét, így külső segítség nélkül elvész a marketing labirintusaiban.

Fancsali szerint még nagyon sok lemaradást kell behoznia az erdélyi magyar gazdaközösségnek, hogy a nagyüzemek uralta élelmiszerpiacon megtalálja a maga helyét.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot december 4-én.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 21., kedd

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása

Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása
Hirdetés
2026. július 21., kedd

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem

Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem
2026. július 19., vasárnap

A számik azt követelik Brüsszeltől, hogy a zöld átmenet árát ne a sarkvidéki őslakosok fizessék meg

„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.

A számik azt követelik Brüsszeltől, hogy a zöld átmenet árát ne a sarkvidéki őslakosok fizessék meg
2026. július 16., csütörtök

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe

Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe
Hirdetés
2026. július 12., vasárnap

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)

Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)
2026. július 08., szerda

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené

Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené
2026. július 05., vasárnap

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)

Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)
Hirdetés
2026. július 04., szombat

Kanári-szigetek: utazás az őslakosok nyomában Gran Canarián (1. rész)

Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.

Kanári-szigetek: utazás az őslakosok nyomában Gran Canarián (1. rész)
2026. június 30., kedd

Tanítónőportré: a kút lett a tábla, a játékból pedig hivatás

Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.

Tanítónőportré: a kút lett a tábla, a játékból pedig hivatás
2026. június 29., hétfő

Cápák, repülőgéproncsok és búvárélmények a Vörös-tengertől Erdélyig – Búvároktató a „víz alatti moziról”

Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.

Cápák, repülőgéproncsok és búvárélmények a Vörös-tengertől Erdélyig – Búvároktató a „víz alatti moziról”
Hirdetés
Hirdetés