
2016. november 01., 21:552016. november 01., 21:55
Tiboldi László
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének Szövetsége keretében működő egyesületek célja az érdekvédelem, az érdekérvényesítés, a közös útkeresés, az agráriumon belüli közös gondolkodás és cselekvés. Így lehetne tömören összefoglalni az erdélyi magyar gazdaszövetség szerepét és legfontosabb célkitűzéseit.
Tudjuk, hogy az együttműködés, a pozitív példák, a tapasztalatok megosztása ma már kulcsszavaknak számítanak a mezőgazdaság terén is. Ezek nélkül kicsik, gyengék és kiszolgáltatottak vagyunk. A jó példákból tanulnunk kell, a tudást át kell vennünk egymástól. Csak így lesz járható út a hagyományok ötvözése a modern technológiákkal. Önmagunkban, házunk táján kell felleltározznunk eszköztárunkat, erőforrásainkat, őseinktől örökölt tudásunkat, amelyhez szerencsénkre még rendelkezésre áll az egészséges környezet.
A gazdatársadalom számára igen fontos szakmai találkozókat, konferenciákat, fórumokat szerveznénk, hiszen ezek az együttlétek sikertörténetek elindítói lehetnek. A kistérségek önszervező képességének köszönhetően a pozitív példákból új gazdaságfejlesztések szökkennek szárba, ami hosszabb távon a gazdatársadalom megszilárdulását és a gazdák boldogulását segíti elő. Ez szövetségünk stratégiája.
Az EMGESZ erdélyi hálózatához 21 mezőgazdasági tevékenységet végző egyesület tartozik, amelyből tíz székelyföldi. Területi megoszlás révén ezek több kistérségi régiót, széket is lefednek: Szentegyházi Gazdák Egyesülete, Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete, Homoródmenti Mezőgazdászok Egyesülete, Sóvidéki Mezőgazdászok Egyesülete, Keresztúrtérségi Mezőgazdászok Egyesülete, Csíkszéki Mezőgazdászok Egyesülete, Gyergyószéki Mezőgazdászok Egyesülete, Sepsiszéki Mezőgazdászok Egyesülete, Agrokézdiszék Mezőgazdászok Egyesülete és az Erdélyi Állatorvosok Egyesülete. Ezek a szakmai szervezetek szoros együttműködésben kívánnak gondolkodni és dolgozni, az agráriumon belül közösen próbálnak aktív szerepet vállalni a gazdálkodók szülőföldjükön való megmaradásában.
E rövid felsorolásból is kitűnik, hogy a szövetség hiánypótló céllal alakult. Erdélyi gazdáink helyzete új erők mozgósítását követeli meg, egyes esetekben pedig teljes irányváltást sürget. Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy a szövetség elsősorban a családi, a kis és közepes méretű gazdaságok érdekeit képviseli. A szövetségen belül igen sokrétű feladat vár ránk. Egyik legfontosabb teendőnk a néhány egyesület által már elkezdett erdélyi gazdakataszter elkészítése, illetve a szép reményeket ígérő falugazdász-hálózat kiépítése. Gazdáinknak elsősorban nem segélyekre, hanem munkájuk segítésére van szükségük a román és az uniós versenytársakkal szembeni helytálláshoz. Ebben a munkában fontos szerep hárul a szakszerű tájékoztatásra, amely a különböző szakmai rendezvények mellett a honlap készítését és az újságmelléklet kiadását is fontosnak tartja.
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége az elkövetkező időszakban több olyan projektben szeretne részt venni, amelyek az erdélyi gazdák, mezőgazdászok tevékenységét, szakmai fejlődését, megmaradását szolgálják. Az erdélyi magyar gazdatársadalomban is vissza kell szerezni a becsületes munka tisztességét. Csak így van esély a szülőföldön való megmaradásra, az identitás, a kultúra megőrzésére és gazdasági felemelkedésünkre.
A szerző az EMGESZ Székelyföldért felelős országos alelnöke
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!