Az EMGESZ székelyföldi képviselője, Tiboldi László (balra) köszönti Fazakas Sándor szaktárcavezetőt
Fotó: EMGESZ
A Hungexpo Vásárközpontban tartották meg szeptember 20–24. között Budapesten Magyarország és egyben Közép-Kelet-Európa legnagyobb agrárgazdasági rendezvényét, az OMÉK-et. A több mint százéves múltra visszatekintő, idén 78. alkalommal megszervezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár Kárpát-medence-szerte népszerű.
2017. október 06., 20:122017. október 06., 20:12
2017. október 06., 20:392017. október 06., 20:39
Amikor a Hungexpo Vásárközpont egyik bejáratához, a Kincsem Parkhoz értem, nem a szokásos kígyózó sor fogadott: az esős, szeles időjárás miatt a megszokottnál kevesebben látogattak ki az OMÉK-re. A kiállítás javarészt a beltéri programokra összpontosított, és benn valóban zsibongás fogadott. Már a bejáratnál feltűnt a rengeteg erdélyi rendszámú kocsi. Az egyik székelyudvarhelyi gépkocsivezető újságolta, hogy cégétől több kisbusz is érkezett a rendezvényre. A székelyföldi és az erdélyi gazdák minden eddiginél nagyobb számban vettek részt az idei OMÉK-en.
Az EMGESZ egy székely kaput is felállított, amely az erdélyi standokhoz érkezőket fogadta
Fotó: EMGESZ
A főbejárathoz közel információs pult fogadta a látogatókat, ahol kedves lányok világosítottak fel minden tudnivalóról. Mint később kiderült, az eligazításra nagy szükség van, mert nem egyszerű egy ilyen hatalmas kiterjedésű kiállítási területen megtalálni egy-egy kiállítót, még a számtalan kinyomtatott és tökéletesen megrajzolt vásári térkép ellenére sem.
A beltéri pavilonok előtt Erdővarázs nevű sátortábor fogadott. A tematikus sátrak a kisebb korosztályoknak és a felnőtteknek egyaránt remek időtöltést biztosítottak. A tizenegy tematikus sátor egyikében például a fáról lehetett információkat begyűjteni, de volt sátor, ahol faragni lehetett, vagy a vadgyümölcsökről, a gombászásról és a gyógynövényekről fogadott egy-egy remekbeszabott kiállítás. Vagyis mindent, amit az erdőkről ismerni kell, itt megtudhattuk. A kültéri részlegek egy másik színfoltja a mezőgazdasági gépbemutató. Szépen felsorakoztatott igazi mezőgazdasági monstrumok, 2–3 méteres mezőgazdasági gépek, ultramodern traktorok fogadtak. Ami mezőgépészet, itt egy helyen és minden elképzelhető felhozatalban várta a látogatókat.
Az RMGE Maros standja: székelyföldi élelmiszer minden választékban
Fotó: EMGESZ
A következő helyszín az Őshonos-udvar volt, ahol eredeti magyar állatok kaptak helyet, mint a gyöngytyúk, parlagi pulyka, magyar galambfajták, de nem hiányozott a mangalica, a parlagi kecske, az erdélyi és hortobágyi racka, a házi bivaly és a szürke szarvasmarha sem.
Az őshonos állatok után a Kincsem Park ügetőjének szomszédságában lovasbemutatóba botlottam. Az állatok istállójából éppen egy kecses mént vezettek a bemutatósátorba. Mint kiderült, a 2016-os Év lova címet viselő My Luckhoz volt szerencsém. A híres paripa angol telivér, tenyésztője a messze földön híres bábolnai Nemzeti Ménesbirtok. A tenyészlovak bemutatójára a legszebb magyarországi lovakat vonultatták fel.
A bőség zavarában nehéz eldönteni, hogy újságírószemmel mire összpontosítson a szemlélődő. Indulásként végül is a B pavilont választottam, ahol állattartó és állatbemutató programokat szerveztek. A kiállítók standjai között zenekar járt körbe és biztosította a vidékire hajazó ünnepélyes hangulatot. Érdekesnek ígérkezett a juhokból és gazdáikból verbuválódott menetoszlop, amely – miután becserkészte a pavilont – a bemutató térre, a nézőkkel zsúfolásig megtelt két tribün közé érkezett. Itt mikrofonos felkonferálás mellett tette meg a tiszteletköröket, majd bemutatták a különböző juhfajtákat. Meglepetésben itt sem volt hiány, hiszen akadt 120 kilós birka is.
Mivel sokan érkeztek gyerekkel, a nyuszisimogatós hely lett a kiállítás egyik kedvenc helyszíne, ahol az 5x5 méteres karámban szabadon mászkálhattak nyulak és gyerekek egyaránt. Valószínűleg a gyerekek élvezték jobban a találkozást, ugyanis a fürge állatok – még, ha emberekhez is voltak szoktatva – legtöbbször menekülésre fogták az apró kezek elől. A látogató gyönyörű szárnyasokat is megcsodálhatott, vagy elidőzhetett a tizenhárom malacát szoptató, szűk karámba zárt koca mellett.
A zenekar sokat időzött a Csíki Sör standjánál. Nem is maradtak szárazak a torkok
Fotó: EMGESZ
Számtalan helyen lehetett pálinka-, bor- vagy éppen sajtkóstoláson részt venni. Az F pavilonban kaptak helyet a nagyszínpadi műsorok, koncertek és az interaktív programok, valamint az ünnepélyes megnyitóra is itt került sor. A koncertek egyféle fesztiválhangulatot nyújtottak a vásárnak ebben a szegletébe ellátogató vendégek számára, ahol a délutáni és kora esti órákban olyan együttesek léptek fel, mint Péter Szabó Szilvia, az Ismerős Arcok, a Hot Jazz Band, a Budapest Bár vagy a gyergyószentmiklósi NoSugar Együttes.
Pavilontúrám következő állomása a G betűvel jelzett helyszín lett, ahol a kistájak kiállítóit, a kistermelőket, a biotermelőket és biopiacot, valamint a védjegyes termékeket lehetett megtekinteni. A szórakozás ezen a helyen sem hiányzott, hiszen itt rendezték be a gyermekszínpadot és népi játszóteret. A fesztiválhangulatú gyerekrendezvények mellett termelőknek szóló előadások között is választhatott az érdeklődő, például a pálinka eredetvédelméről illetve finanszírozási megoldásokról is tartottak előadásokat. A D pavilon a növénytermesztési technológiákról nyújtott átfogó képet, és itt kaptak helyet a kertészeti kiállítók is.
Aki a hagyományőrzés iránt érdeklődött, annak a 16-os pavilon számított igazi kincsesbányának, hiszen itt hagyományőrző íj és íjászat bemutató, íjászverseny és közönségi íjászat állt a látogatók rendelkezésére. Aki az íjat szerette volna kipróbálni, hosszú sorban várhatott türelmesen, ugyanis sokan érdeklődtek a hagyományos magyar fegyvernem iránt.
Másnap már hétágra sütött a nap, és ezzel arányosan tömegek érkeztek az OMÉK különböző helyszíneire. A kiállítási felület legnagyobb pavilonjában, az A jelűben kezdtem a napot, hogy az erdélyi és székelyföldi gazdaköri vezetőkkel és termelőkkel beszélhessek. Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének Szövetségénél (EMGESZ) Csomortányi István elnök fogadott, aki elmondta: szövetségük több mint kéttucat kistérségi gazdaegyesületet tömörít. Szervezetük érdekessége, hogy Romániában ez az egyedüli szövetségi formában működő gazdaszervezet, amely Háromszéktől Szatmár megyéig lefedi az egész történelmi Erdély területét.
Mangalicák: egyre népszerűbb az ősi magyar disznó
Fotó: Ilyés Szabolcs
AZ EMGESZ vezetői ma úgy vélik, szövetkezéssel lehetne tovább lépni. „Valami újat, lendületeset, frisset akartunk létrehozni és lehetőség szerint minden kistérséget szeretnénk bevonni e munkába” – fogalmazott Csomortányi István. Az erdélyi gazdaszövetség elnöke elmondta: immár harmadik alkalommal vesznek részt a budapesti rendezvényen a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium támogatásának köszönhetően.
Az EMGESZ egy székely kaput is készíttetett, amely az erdélyi standokhoz érkező vendégeket fogadta, és a kiállítás befejeztével a Földművelésügyi Minisztériumba szállították. Az EMGESZ keretében tevékenykedő Érmelléki Gazdák Egyesülete kiemelt kiállítóként arra kapott felkérést a szervezők részéről, hogy az érmelléki borvidéket is bemutassa. Az ide érkező látogatókat érdekes helyszín, az érmelléki borospince hű mása fogadta.
A Kárpát-medence utódállamaiból jelentkező mintegy 122 kiállító közül a legtöbben az EMGESZ színeiben érkeztek. Csomortányi szerint fontos, hogy az erdélyi magyar gazdák megjelenjenek, mert Magyarországon ez a legnagyobb agrárgazdasági rendezvény, ahol új technológiákat lehet tanulni és új kapcsolatokat építeni.
Az EMGESZ székelyföldi régiójának képviselőjével, Tiboldi Lászlóval az udvarhelyszéki standnál beszélgettünk.
A csíkszékiek a székelyudvarhelyiekkel együtt állítottak standot. Kínálatukban láttam vadhúskészítményeket, érlelt sajtokat, különböző szörpöket és lekvárokat, de rengeteg más termék is fogadta az erdélyi felhozatal iránt érdeklődő látogatókat. Székelyföldi stand egyébként harmadik alkalommal van jelen az OMÉK-en. Tiboldi szerint elmondható, hogy évről-évre egyre több székely termelő és kiállító van jelen Budapesten. Ez annak is köszönhető, hogy folyamatosan nő a kiállítási felület: idén a székely termelők 450 négyzetméteren mutatkozhattak be.
Kalotaszegi szoba
Fotó: Ilyés Szabolcs
Az A pavilon zenekara közben folyamatosan zenélt, egyik standtól a másikig haladt, szinte mindenhol rázendített egy-egy örökzöld dallamra. A standok gazdái sem engedték el az együttes tagjait üres kézzel vagy száraz torokkal.
Az Udvarhelyi Mezőgazdászok Egyesületének titkára, Jakab Gábor a régióból érkező csapatról szólva úgy fogalmazott: „célunk, hogy bemutassuk a magyarországiaknak és mindenki másnak a hagyományos székely termékeket. Az idei OMÉK színvonalában jobb, mint a két évvel ezelőtti, de mindig egy pluszt kapunk, amikor a kiállításra érkezünk.”
Székelyföldi kerámia Korondról Korondról
Fotó: Ilyés Szabolcs
A gyergyószentmiklósi Caritas képviselője az alpesi kultúrával és svájci technológiával, nyers tejből készült sajtjukat mutatta. Kiderült, hogy 4,5–9 hónapig érlelik a hegyvidéki esztenákban fejt tejből készülő sajtot. De láttam a standon joghurtot, lekvárokat, szörpöket, kézműves csokoládét, havasi mézet, gyógynövényeket és szárított vargányát is.
Riportunkban az OMÉK hatalmas választékából csak ízelítőt tudunk nyújtani. Ahogyan az egyik látogató a hömpölygő tömegben fogalmazott: „könnyebb lenne felsorolni azt, ami nincs, mint azt, ami ki van állítva”. A 78. OMÉK tehát rendkívül sikeresnek mondható, hiszen nőtt a kiállítók száma és a látogatóké is, amely több tízezer főt számlált az öt nap alatt.
Lénárd András, a Csíki Sör tulajdonosa az OMÉK-ről
– Azzal, hogy a Csíki Sör a székely termékek zászlóhordozója lett Magyarországon, még így is nehéz a termékeinket eladni, tehát elengedhetetlen egy ilyen nagy volumenű kiállításon és vásáron megjelenni. A székelyföldi közösség gyors ütemben iparosodik, azaz egyre többen gyártanak valamit, következésképpen ilyen kiállításokra van szükségünk, hogy termékeinket értékesíthessük. Azt szeretnénk elérni, hogy Magyarországon is tudják: Erdélyben vannak nagyon jó minőségű termékek. Budapesten üzemeltettek egy székely boltot, ahol több mint 500 féle erdélyi terméket árusítunk. Célom az, hogy megismertessük az anyaországiakkal termékeinket, és hogy azokat előszeretettel fogyasszák.
– Mennyire népszerű a Csíki Sör standja?
– Körül kell nézni! A zenekar folyamatosan a közelünkben van. Nagyon elégedett vagyok az érdeklődők számával.
– Mi a véleménye a rendezvényről?
– Már harmadik alkalommal veszünk részt a kiállításon, és ezúton is szeretném megköszönni a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy itt lehetünk. Nagy segítség ez számunkra. Kiváló hely az üzletkötésre, valamint arra, hogy az emberek találkozhassanak termékeinkkel, és mi találkozhassunk a potenciális partnereinkkel. A belépőnél mindenkinek adunk egy csíki sört, illetve van egy csíki sörös tombola is. Azt szeretnénk, hogy minél többen megismerjék termékeinket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!