
A Vágtázó Csodaszarvas tagjai számára fontos feladat a magyar nemzettudat erősítése
Fotó: Vágtázó Csodaszarvas/Facebook
A Székely Nemzeti Tanácsnak a nemzeti, etnikai, kulturális, vallási és nyelvi sajátosságok alapján megkülönböztetett európai régiókért kiírt polgári kezdeményezését egyre több közéleti személyiség karolja fel. Összeállításunkban ismert magyarországi előadóművészeket kérdeztünk a székelyföldi kezdeményezés fontosságáról.
2020. február 06., 09:172020. február 06., 09:17
2020. február 07., 21:252020. február 07., 21:25
Egyre több magyar előadóművész csatlakozik ahhoz a felhíváshoz, amely a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által tavaly május 7-én bejegyzett európai polgári kezdeményezés aláírására ösztönöz. Az SZNT kezdeményezése azért született, hogy az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezők eltökélt szándéka, hogy Székelyföldet is ilyen régióvá nyilvánítsák Európában. A következő hónapokban a hatékony mozgósítás a legfontosabb, hiszen a május 7-én véget érő aláírásgyűjtési kampány sikeréhez egymillió névjegy szükséges, a munka dandárja még hátra van.
Az aláírásgyűjtési kampányt felvállaló civilek nevében több ismert magyar zenészt kerestem meg, akik jelezték, részt vesznek az európai polgári kezdeményezés népszerűsítésében. Az alábbiakban a velük készült beszélgetésekből közlünk részleteket.
Varga Zsolt énekes szerint a székely kezdeményezés nem öncélú
Fotó: Kerecsen/Facebook
Pataky Attila, az EDDA frontembere szerint „Erdélynek és Székelyföldnek is kiemelkedő szerepe van abban, hogy meg tudjuk őrizni magyarságunkat. Fontosnak érzem, hogy mi is kiálljunk az erdélyiekéért és a székelyekért, de ugyanúgy a felvidéki, kárpátaljai vagy délvidéki magyarokért is.
A sajtón keresztül kérem őket, hogy írják alá és támogassák a kezdeményezést. Csak együtt tudjuk megoldani, hiszen egy nemzettest és egy lélek vagyunk” – fogalmazott megkeresésünkre a budapesti énekes.
A felvidéki Kerecsen zenekar képviseletében Varga Zsolt osztotta meg támogató gondolatait. „Ahhoz, hogy a kontinens meg tudja őrizni valós európai értékeit, fenn kell tartani a nemzeti régiókat. Európa valódi sokszínűségét csak ez garantálja. Az elmúlt századokban volt néhány kísérlet Európa »uniformizálására«, de egyik próbálkozás sem járt sikerrel, viszont katasztrofális következményei voltak. Bárhova néz az ember, azt látja, hogy önsorsrontó folyamatok indultak el. Az a fajta multikulturális rendszer, amit napi szinten sulykolnak, a gyakorlatban életképtelen. A magyarság és a székelység éppen olyan szerves része az európai kultúrának, mint bármelyik más nemzet. Ezért nem csupán egy székely vagy magyar nemzeti öncélú kezdeményezésről van szó. Remélhetőleg más nemzetek is csatlakoznak a felhíváshoz, saját jól felfogott érdekeik tudatában” – fogalmazott a felvidéki előadóművész.
Varga Miklós budapesti énekes szerint „a Földön élő minden magyarnak kötelessége magyar testvérein segíteni. Külön figyelemmel kell gondolnunk azon nemzettársainkra, akik önhibájukon kívül az ország határain kívül rekedtek. Nem is kérdés, hogy támogatni kell őket, és minden olyan ügyet, amely őket segíti”.
Grandpierre Attila fizikus, kutató, író, a Vágtázó Halottkémek, a Vágtázó csodaszarvas és a Vágtázó Életerő együttesek alapítója az SZNT polgári kezdeményezésével kapcsolatban így fogalmazott: „tavaly megjelent Ősi Magyarország című könyvemben 11 tudomány segítségével igazolom, hogy a magyarság őshonos a Kárpát-medencében, és a székely nemzet őshonossága elsőrangú szerepet játszott a világtörténelemben a Selyemút mentén, és azonosítható a szkítákkal és a hunokkal. Az ősi székely jogszokások társadalomszerveződése a közjogon alapszik, eltérően a nyugati civilizációban ismert magánjogtól. A 21. században a székely jogszokások világtörténelmi jelentőségűvé válnak, mert a magánjogon alapuló nyugati civilizáció fenntarthatatlan, és csak egy új, közjogon alapuló civilizáció mentheti meg az emberiséget. A székely nemzet erősen őrzi ősi jogszokásait, őshagyományait.
A magyarországi kutató szerint a magyar nemzettudat válságban van. „Mindannyiunk legszemélyesebb magánügye és egyben közügy is, hogy visszanyerjük teljes lelki épségünket. A nemzettudat egyik jellemzője, hogy egyéni életünknél magasabb szintű életszerveződéshez tartozik, s így az egyént felemeli a nemzeti élet magaslatára. A nemzetet éppúgy az élő világegyetemből eredő kozmikus – ha úgy tetszik –, isteni teremtőerők éltetik és ösztönzik élete szebbé, jobbá, nemesebbé tételére, mint egyéni életünket. A nemzeti élet cselekvést, tetteket igényel. A nemzeti ügyek a nemzet minden tagjára mozgósító erővel hatnak, s ha nemzettudatunk ép, egész, és hallgat a közösségi lényünkből eredő belső ösztönzésre – s képes megvilágítani, miért fontos mindannyiunk számára az adott ügy –, akkor ez az erő bekerülhet a köztudatba és képes segítő erővé válni”.
A Vágtázó csodaszarvas részéről megszólalt Molnár Krisztina is. „Zenekarunk nem függ az aktuális politikai viszonyoktól. Létezésünk, zenénk alapja messzemenően felülírja e problémákat. A zene egyetemes világalkotó erő. Ezt az örökséget azoktól az őseinktől kaptuk, akik e világalkotásban, az élet átélésében jelen voltak. Ez a magyar, ázsiai, csuvas, csángó stb. népek zenéje. Üzenete a lélek szabadsága. Mentes a lehúzó és bénító erőktől. Ha van lehetőség elérni azt, hogy a múlt szelleme a jelenben is világítson, és a földön a nemzeti identitásukat megőrizhessék az emberek, akkor minden ügy megérdemli a támogatást”.
Kima Norbert, a Palmetta együttes tagja családjával is többször megfordult Székelyföldön
Fotó: Palmetta/Facebook
A Historica zenekar képviseletében Ézsaiás Péter énekes megkeresésünkre azt mondta, minden olyan ügyet támogat, ami a magyarság javát szolgálja. „Sokat járok Erdélybe, Székelyföldre, ismerem az ott élő barátaim problémáit. Fontosnak tartom, hogy megmaradjon a kultúránk, nyelvünk, hagyományunk a hétköznapok szintjén is. Ne csak sok száz éves épített örökségünket tudjuk felmutatni, hanem az élő, lüktető, tenni akaró közösségeket is. Fontos, hogy a fiataloknak legyen lehetőségük tanulni, dolgozni, normális jövedelemre szert tenni ott, ahol születtek, hogy ne hagyják el szülőföldjüket. Nem is az a baj, hogy elmennek, hanem hogy nem jönnek vissza. Ne okozzunk magunknak második Trianont”.
Ézsaiás bízik benne, hogy az ilyen nagyméretű megmozdulások fejlesztik a magyar nemzettudatot.
Minél több hír szól erről, annál jobban bekerülhet a közbeszédbe, a napi gondolataink közé. Számunkra a világ legszebb és legtökéletesebb helye a Kárpát-medence. Felháborít, amikor ismert emberek azt nyilatkozzák, hogy külföldön szégyellik magyarságukat! Én egy évig éltem az Egyesült Államokban, és nagyon büszke voltam arra, hogy magyar vagyok!”
A Romantikus Erőszak frontembere, Sziva Balázs Erdélyhez való kötődéséről beszélt. „Több mint 15 éve rendszeresen koncertezünk Székelyföldön. Tavaly március 16-án Székelyudvarhelyen léptünk fel az 1848-as szabadságharc hősei előtt tisztelegve, ahol a koncertünk végén Izsák Balázs, az SZNT elnöke szólt a fiatalokhoz. Az én családom is elszakított területről, a Délvidékről származik, így természetes, hogy támogatjuk a székelyek ügyét”.
A magyarországi énekes szerint, amikor 1994-ben elkezdtek zenélni, egy Nagy-Magyarország- pólóért is megvető, riadt vagy éppen értetlen tekintetek bámultak az emberre. Az azóta eltelt negyedszázad ebben sok változást hozott, és ehhez a nemzeti rockzenekarok is hozzátették a magukét.
Balázs Gyula (Kowa) is elkötelezett a polgári kezdeményezés népszerűsítése mellett
A népdalfeldolgozásairól is ismert Palmetta zenekar énekese, Kima Norbert szintén az európai polgári kezdeményezés támogatására buzdít. „A népdalok és a magyar kultúra régen összefonódott. A zenekar tagjai számára fontos a magyarság és a nemzeti érték, ezért is állunk a kezdeményezés mellé, hiszen a felvidéki, délvidéki vagy erdélyi magyarok számára is alapvető kellene legyen önazonosságuk megőrzése”.
Most rajtad múlik Székelyföld sorsa!
A Magyar Patrióták Közössége mozgosító kisfilmet készített az európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének támogatására. A film elkészítésének körülményeiről Hetzmann Róbert, az egyesület elnöke így fogalmazott lapunknak: „A nemzeti régiókért indult európai polgári kezdeményezés nagyon fontos kérdést érint, hiszen az etnikai arányok megváltoztatása a XXI. században már nem politikai, hanem éppen gazdasági eszközökkel történik. Mi Patrióták kezdettől fogva kötelességünknek éreztük, hogy ebben a nemzeti ügyben megtegyük a tőlük telhetőt. Úgy gondoltuk, akkor leszünk a leghasznosabbak, ha az aktivistáinkkal előadunk egy látványos akciót, és arról videót készítünk, mert a vizualitás eszközével olyanok számára is célba tudjuk juttatni az üzenetet, akik kevésbé érzékenyek a határon túli magyar témák iránt. Bízunk benne, hogy ez sikerült, hiszen már annak is érdemes kattintania, aki szeretné látni a tatabányai Turult drónfelvételről, előterében egy hatalmas, 24 négyzetméteres székely zászlóval”.
Az SZNT európai polgári kezdeményezése
A polgári kezdeményezés azért született, hogy az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A fentiekben jelzett régiók, köztük a közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetek lemaradását úgy kell megelőzni, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió feltételeit fenntartani, hogy közben sajátosságaik ne változzanak meg. Ehhez biztosítani kell számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, minden más EU-alaphoz, forráshoz, programhoz, meg kell teremteni a garanciákat sajátosságaik fenntartásához, a megfelelő gazdasági fejlődéshez, hogy az unió átfogó, harmonikus fejlődése fenntartható legyen, és kulturális sokszínűsége is fennmaradjon. A kezdeményezés elérhető magyar nyelven is a www.nemzetiregiok.eu honlapon.
Biró Gergő
A szerző a polgári kezdeményezést népszerűsítő civil csapat tagja
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!