Kemény árat fizettek érte. Több százezres nagygyűlés Katalónia függetlenségéért 2019-ben Barcelonában
Fotó: Facebook/Assemblea Nacional Catalana
A katalán függetlenségi referendum után négy évvel továbbra is megoldatlan a katalán–spanyol viszony. A vérbefojtott 2017-es függetlenségi kísérlet politikai és emberjogi következményei nemcsak a spanyol, hanem az európai politikát is befolyásolják.
2021. november 04., 06:572021. november 04., 06:57
2021. november 04., 10:142021. november 04., 10:14
A karhatalmi brutalitást kirakatperek sorozata követte: a katalán politikusokat a bérgyilkosok büntetésénél is szigorúbb börtönévekre ítélték, mások külföldre menekültek a megtorlás elől. Madrid célja a katalán politikai elit lefejezése, a társadalom megfélemlítése és mindennemű ellenállás megbénítása. A kialakult helyzet európai uniós fogadtatását az alapvető demokratikus jogokat megkerülő, olykor merev elutasítás jellemzi. A spanyol intézkedéseket Brüsszel a tagállam belügyének nyilvánítja, emiatt nem foglalkozik a jogállamiságot súlyosan sértő megtorló eljárással.
A katalán társadalom ellenállóképessége négy év után sem torpant meg. A függetlenségi pártok továbbra is meghatározó politikai erőt jelentenek Katalóniában, súlyuk a spanyol parlamentben is számottevő, a madridi kormány külső támogatásukra szorul. E kényszerhelyzetnek köszönhetően sikerült a katalán félnek kierőszakolnia a bebörtönzött katalán politikusok kegyelemben részesítését és szabadlábra helyezését, köztük a Kárpát-medencei magyar kisebbségeket védő volt EP-képviselőket, Oriol Junquerast és Raül Romevát.
Az Erdélyi Naplónak nyilatkozó Diana Riba EP-képviselőnő – Raül Romeva hitvese – felhívja a figyelmet arra, hogy a szabadulással férje és a többi politikai fogoly üldöztetése nem szűnt meg, mert az ítéletekkel együtt súlyos pénzbüntetést is kiróttak.
A katalán helyzet a spanyol politikai erőviszonyok átrendeződéséhez vezetett: a konfliktust kirobbantó kereszténydemokraták dicstelen bukása után – a frankista szélsőjobb előretörésének dacára – a szocialisták visszatérhettek a hatalomba. Carles Puigdemont katalán elnök és társainak külföldre menekülése és a politikai porondon történő maradása EP-képviselői minőségben a spanyol bosszúhadjárat kudarcát jelenti. A Madrid által kiadott nemzetközi körözés és elfogatóparancs a spanyol államot szembehelyezi az uniós joggyakorlattal.
A kérdésben az Európai Bíróság véleménye a mérvadó, amely szerint a bíróság döntéséig a tagállamok tartózkodjanak a kiadatástól. Pablo Llarena spanyol bíró négy éve üldözi a katalán politikusokat, mindent bevet, hogy kiadatásukat elérje az európai elfogatóparancs kibocsátása által, eddig azonban kevés siker aratott.
Carla Ponsatí EP-képviselő ügyében a skót bíróság augusztus 26-án visszautasította a kiadatást. A döntés arra hivatkozott, hogy az érintett hivatalos lakóhelye május óta Belgiumban van, így ebben az ügyben a belga hatóságok illetékesek. Viszont a belgák szerint meg kell várni az Európa Bíróság döntését, ahogyan az Carles Puigdemont és Toni Comín esetében is történt. A belga hatóságok Lluis Puig volt katalán miniszter kiadatását is megtagadták.
A belgiumi Fellebbviteli Bíróság ugyanakkor elutasította Josep Miquel Arena katalán rapper kiadatását is, akit a spanyolok felségsértés vádjával három és fél évre szeretnének bebörtönözni. A belga Alkotmánybíróság döntése értelmében a király személyét érintő megnyilvánulások a szabad véleménynyilvánítás jogkörébe tartoznak.
A madridi önkénynek számtalan áldozata lett az elmúlt négy év alatt: emberjogi aktivisták, kultúrában dolgozók. Viszont a kiemelt célcsoport továbbra is a politikum. Josep Costa, a katalán parlament volt alelnökének október 27-i letartóztatása is ennek a magatartásnak a jegyében történt. A hatóság szerint a politikus nem jelent meg egy szeptember 15-i meghallgatáson, ellene a felhozott vád, hogy engedélyezte az önrendelkezésről szóló parlamenti szavazást. A volt miniszter szerint a bíróság nem rendelkezik semmiféle beleszólási joggal a parlament tevékenységébe: azért maradt távol, mert méltánytalannak tartja, hogy bírókat emlékeztessen a jogállamiság elveire.
Érdekes módon az Európai Parlament nem foglalt állást a Pegazus-botrány kirobbanása után, amikor kiderült, hogy a spanyol állam a kémprogram segítségével katalán politikusokat hallgatott le. Az áldozatok között található a katalán parlament elnöke, Robert Torrent, Jordi Puignero miniszter, Ernest Maragall volt miniszter, Sergi Miquel képviselő és Anna Gabriel volt képviselő. A spanyol szolgáltatók egy másik izraeli kémprogram bevetésével a volt elnököt, Carles Puigdemontot és környezetét is lehallgatták.
A döntés nem a jogi elvek, hanem a politikai megrendelések alapján született. Kérdéses, hogyan vélekedik erről a luxemburgi bíróság.
A katalán eltökéltséget próbára tevő spanyol igyekezet a kifárasztás módszerét igyekszik érvényesíteni. Ellentétben azzal a magatartással, amelyet Ferenc pápa fogalmazott meg szeptemberi nyilatkozatában: a párbeszédhez a spanyoloknak a múltjukkal kell elsősorban szembenézniük.
A katalán jövőkép egyik alappillére az önrendelkezéshez való jog. Ennek érdekében az Európai Parlamentben kilenc képviselő – François Alfosi korzikai, Pernando Barrena baszk, Izaskun Bilbao baszk, Toni Comin katalán, Chris MacManus ír, Clara Ponsatí katalán, Carles Puigdemont katalán, Diana Riba katalán és Jordi Solé katalán – kezdeményezésére megalakult az Önrendelkezési Választmány. Ennek célkitűzése, hogy az EP olyan mechanizmust fogadjon el és szabályozzon, amelynek keretében az unión belül gyakorolható legyen az önrendelkezéshez való jog. Azok a területek, amelyek az EU részeiként független államokká válnak, automatikusan nyerjék el az uniós tagságot egy belső bővítés keretében.
Felmerül annak a kérdése is, hogy a magyar EP-képviselők megteszik-e a sorsdöntő lépést és csatlakoznak-e a kezdeményezéshez.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!