Hirdetés

Spanyolország felszámolná a katalán ellenállást – Madrid négy évvel ezelőtt fojtotta el a katalánok függetlenségi kísérletét

Kemény árat fizettek érte. Több százezres nagygyűlés Katalónia függetlenségéért 2019-ben Barcelonában •  Fotó: Facebook/Assemblea Nacional Catalana

Kemény árat fizettek érte. Több százezres nagygyűlés Katalónia függetlenségéért 2019-ben Barcelonában

Fotó: Facebook/Assemblea Nacional Catalana

A katalán függetlenségi referendum után négy évvel továbbra is megoldatlan a katalán–spanyol viszony. A vérbefojtott 2017-es függetlenségi kísérlet politikai és emberjogi következményei nemcsak a spanyol, hanem az európai politikát is befolyásolják.

2021. november 04., 06:572021. november 04., 06:57

2021. november 04., 10:142021. november 04., 10:14

A karhatalmi brutalitást kirakatperek sorozata követte: a katalán politikusokat a bérgyilkosok büntetésénél is szigorúbb börtönévekre ítélték, mások külföldre menekültek a megtorlás elől. Madrid célja a katalán politikai elit lefejezése, a társadalom megfélemlítése és mindennemű ellenállás megbénítása. A kialakult helyzet európai uniós fogadtatását az alapvető demokratikus jogokat megkerülő, olykor merev elutasítás jellemzi. A spanyol intézkedéseket Brüsszel a tagállam belügyének nyilvánítja, emiatt nem foglalkozik a jogállamiságot súlyosan sértő megtorló eljárással.

Az Európai Unió kettős mércét alkalmaz: nem vonja kétségbe Koszovónak az önrendelkezéshez, azaz a függetlenséghez való jogát szemben a katalán igénnyel. Részt vesz a katalánok üldözésében, amivel megerősíti az elnyomó nemzetállamok kisebbségellenes magatartását.

Hirdetés

A katalán társadalom ellenállóképessége négy év után sem torpant meg. A függetlenségi pártok továbbra is meghatározó politikai erőt jelentenek Katalóniában, súlyuk a spanyol parlamentben is számottevő, a madridi kormány külső támogatásukra szorul. E kényszerhelyzetnek köszönhetően sikerült a katalán félnek kierőszakolnia a bebörtönzött katalán politikusok kegyelemben részesítését és szabadlábra helyezését, köztük a Kárpát-medencei magyar kisebbségeket védő volt EP-képviselőket, Oriol Junquerast és Raül Romevát.
Az Erdélyi Naplónak nyilatkozó Diana Riba EP-képviselőnő – Raül Romeva hitvese – felhívja a figyelmet arra, hogy a szabadulással férje és a többi politikai fogoly üldöztetése nem szűnt meg, mert az ítéletekkel együtt súlyos pénzbüntetést is kiróttak.

A fejenként egy-két millió eurós összegű követeléseket az állam nem érvénytelenítette, a végrehajtások az érintettek családjait több generációra tehetik tönkre.

A katalán helyzet a spanyol politikai erőviszonyok átrendeződéséhez vezetett: a konfliktust kirobbantó kereszténydemokraták dicstelen bukása után – a frankista szélsőjobb előretörésének dacára – a szocialisták visszatérhettek a hatalomba. Carles Puigdemont katalán elnök és társainak külföldre menekülése és a politikai porondon történő maradása EP-képviselői minőségben a spanyol bosszúhadjárat kudarcát jelenti. A Madrid által kiadott nemzetközi körözés és elfogatóparancs a spanyol államot szembehelyezi az uniós joggyakorlattal.

A tagállamok viszonyulása sem egységes. Belgium nyíltan a katalánok pártján áll, politikai védelmet biztosít az üldözötteknek, elutasítja kiszolgáltatásukat Madridnak. Ausztria, Belgium, Litvánia, Németország, Olaszország, Skócia és Svájc igazságszolgáltatása sem fogadja el a zendülés vádja alapján megfogalmazott kiadatási kérelmek jogosságát.

A kérdésben az Európai Bíróság véleménye a mérvadó, amely szerint a bíróság döntéséig a tagállamok tartózkodjanak a kiadatástól. Pablo Llarena spanyol bíró négy éve üldözi a katalán politikusokat, mindent bevet, hogy kiadatásukat elérje az európai elfogatóparancs kibocsátása által, eddig azonban kevés siker aratott.
Carla Ponsatí EP-képviselő ügyében a skót bíróság augusztus 26-án visszautasította a kiadatást. A döntés arra hivatkozott, hogy az érintett hivatalos lakóhelye május óta Belgiumban van, így ebben az ügyben a belga hatóságok illetékesek. Viszont a belgák szerint meg kell várni az Európa Bíróság döntését, ahogyan az Carles Puigdemont és Toni Comín esetében is történt. A belga hatóságok Lluis Puig volt katalán miniszter kiadatását is megtagadták.
A belgiumi Fellebbviteli Bíróság ugyanakkor elutasította Josep Miquel Arena katalán rapper kiadatását is, akit a spanyolok felségsértés vádjával három és fél évre szeretnének bebörtönözni. A belga Alkotmánybíróság döntése értelmében a király személyét érintő megnyilvánulások a szabad véleménynyilvánítás jogkörébe tartoznak.
A madridi önkénynek számtalan áldozata lett az elmúlt négy év alatt: emberjogi aktivisták, kultúrában dolgozók. Viszont a kiemelt célcsoport továbbra is a politikum. Josep Costa, a katalán parlament volt alelnökének október 27-i letartóztatása is ennek a magatartásnak a jegyében történt. A hatóság szerint a politikus nem jelent meg egy szeptember 15-i meghallgatáson, ellene a felhozott vád, hogy engedélyezte az önrendelkezésről szóló parlamenti szavazást. A volt miniszter szerint a bíróság nem rendelkezik semmiféle beleszólási joggal a parlament tevékenységébe: azért maradt távol, mert méltánytalannak tartja, hogy bírókat emlékeztessen a jogállamiság elveire.

Érdekes módon az Európai Parlament nem foglalt állást a Pegazus-botrány kirobbanása után, amikor kiderült, hogy a spanyol állam a kémprogram segítségével katalán politikusokat hallgatott le. Az áldozatok között található a katalán parlament elnöke, Robert Torrent, Jordi Puignero miniszter, Ernest Maragall volt miniszter, Sergi Miquel képviselő és Anna Gabriel volt képviselő. A spanyol szolgáltatók egy másik izraeli kémprogram bevetésével a volt elnököt, Carles Puigdemontot és környezetét is lehallgatták.

Az EU magatartása messzemenően megkérdőjelezi a jogállamiságra való hivatkozás pártatlanságát, aminek kirívó példája a három katalán EP-képviselő mentelmi jogának a felfüggesztése 2021 márciusiában.

A döntés nem a jogi elvek, hanem a politikai megrendelések alapján született. Kérdéses, hogyan vélekedik erről a luxemburgi bíróság.
A katalán eltökéltséget próbára tevő spanyol igyekezet a kifárasztás módszerét igyekszik érvényesíteni. Ellentétben azzal a magatartással, amelyet Ferenc pápa fogalmazott meg szeptemberi nyilatkozatában: a párbeszédhez a spanyoloknak a múltjukkal kell elsősorban szembenézniük.
A katalán jövőkép egyik alappillére az önrendelkezéshez való jog. Ennek érdekében az Európai Parlamentben kilenc képviselő – François Alfosi korzikai, Pernando Barrena baszk, Izaskun Bilbao baszk, Toni Comin katalán, Chris MacManus ír, Clara Ponsatí katalán, Carles Puigdemont katalán, Diana Riba katalán és Jordi Solé katalán – kezdeményezésére megalakult az Önrendelkezési Választmány. Ennek célkitűzése, hogy az EP olyan mechanizmust fogadjon el és szabályozzon, amelynek keretében az unión belül gyakorolható legyen az önrendelkezéshez való jog. Azok a területek, amelyek az EU részeiként független államokká válnak, automatikusan nyerjék el az uniós tagságot egy belső bővítés keretében.
Felmerül annak a kérdése is, hogy a magyar EP-képviselők megteszik-e a sorsdöntő lépést és csatlakoznak-e a kezdeményezéshez.

Krivánszky Miklós, Brüsszel

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 24., hétfő

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke

A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke
Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok

Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok
2026. augusztus 23., vasárnap

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig

Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig
2026. augusztus 21., péntek

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?

Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják
2026. augusztus 20., csütörtök

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján

A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján
2026. augusztus 18., kedd

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben

Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak

Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak
2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
Hirdetés
Hirdetés