Kemény árat fizettek érte. Több százezres nagygyűlés Katalónia függetlenségéért 2019-ben Barcelonában
Fotó: Facebook/Assemblea Nacional Catalana
A katalán függetlenségi referendum után négy évvel továbbra is megoldatlan a katalán–spanyol viszony. A vérbefojtott 2017-es függetlenségi kísérlet politikai és emberjogi következményei nemcsak a spanyol, hanem az európai politikát is befolyásolják.
2021. november 04., 06:572021. november 04., 06:57
2021. november 04., 10:142021. november 04., 10:14
A karhatalmi brutalitást kirakatperek sorozata követte: a katalán politikusokat a bérgyilkosok büntetésénél is szigorúbb börtönévekre ítélték, mások külföldre menekültek a megtorlás elől. Madrid célja a katalán politikai elit lefejezése, a társadalom megfélemlítése és mindennemű ellenállás megbénítása. A kialakult helyzet európai uniós fogadtatását az alapvető demokratikus jogokat megkerülő, olykor merev elutasítás jellemzi. A spanyol intézkedéseket Brüsszel a tagállam belügyének nyilvánítja, emiatt nem foglalkozik a jogállamiságot súlyosan sértő megtorló eljárással.
A katalán társadalom ellenállóképessége négy év után sem torpant meg. A függetlenségi pártok továbbra is meghatározó politikai erőt jelentenek Katalóniában, súlyuk a spanyol parlamentben is számottevő, a madridi kormány külső támogatásukra szorul. E kényszerhelyzetnek köszönhetően sikerült a katalán félnek kierőszakolnia a bebörtönzött katalán politikusok kegyelemben részesítését és szabadlábra helyezését, köztük a Kárpát-medencei magyar kisebbségeket védő volt EP-képviselőket, Oriol Junquerast és Raül Romevát.
Az Erdélyi Naplónak nyilatkozó Diana Riba EP-képviselőnő – Raül Romeva hitvese – felhívja a figyelmet arra, hogy a szabadulással férje és a többi politikai fogoly üldöztetése nem szűnt meg, mert az ítéletekkel együtt súlyos pénzbüntetést is kiróttak.
A katalán helyzet a spanyol politikai erőviszonyok átrendeződéséhez vezetett: a konfliktust kirobbantó kereszténydemokraták dicstelen bukása után – a frankista szélsőjobb előretörésének dacára – a szocialisták visszatérhettek a hatalomba. Carles Puigdemont katalán elnök és társainak külföldre menekülése és a politikai porondon történő maradása EP-képviselői minőségben a spanyol bosszúhadjárat kudarcát jelenti. A Madrid által kiadott nemzetközi körözés és elfogatóparancs a spanyol államot szembehelyezi az uniós joggyakorlattal.
A kérdésben az Európai Bíróság véleménye a mérvadó, amely szerint a bíróság döntéséig a tagállamok tartózkodjanak a kiadatástól. Pablo Llarena spanyol bíró négy éve üldözi a katalán politikusokat, mindent bevet, hogy kiadatásukat elérje az európai elfogatóparancs kibocsátása által, eddig azonban kevés siker aratott.
Carla Ponsatí EP-képviselő ügyében a skót bíróság augusztus 26-án visszautasította a kiadatást. A döntés arra hivatkozott, hogy az érintett hivatalos lakóhelye május óta Belgiumban van, így ebben az ügyben a belga hatóságok illetékesek. Viszont a belgák szerint meg kell várni az Európa Bíróság döntését, ahogyan az Carles Puigdemont és Toni Comín esetében is történt. A belga hatóságok Lluis Puig volt katalán miniszter kiadatását is megtagadták.
A belgiumi Fellebbviteli Bíróság ugyanakkor elutasította Josep Miquel Arena katalán rapper kiadatását is, akit a spanyolok felségsértés vádjával három és fél évre szeretnének bebörtönözni. A belga Alkotmánybíróság döntése értelmében a király személyét érintő megnyilvánulások a szabad véleménynyilvánítás jogkörébe tartoznak.
A madridi önkénynek számtalan áldozata lett az elmúlt négy év alatt: emberjogi aktivisták, kultúrában dolgozók. Viszont a kiemelt célcsoport továbbra is a politikum. Josep Costa, a katalán parlament volt alelnökének október 27-i letartóztatása is ennek a magatartásnak a jegyében történt. A hatóság szerint a politikus nem jelent meg egy szeptember 15-i meghallgatáson, ellene a felhozott vád, hogy engedélyezte az önrendelkezésről szóló parlamenti szavazást. A volt miniszter szerint a bíróság nem rendelkezik semmiféle beleszólási joggal a parlament tevékenységébe: azért maradt távol, mert méltánytalannak tartja, hogy bírókat emlékeztessen a jogállamiság elveire.
Érdekes módon az Európai Parlament nem foglalt állást a Pegazus-botrány kirobbanása után, amikor kiderült, hogy a spanyol állam a kémprogram segítségével katalán politikusokat hallgatott le. Az áldozatok között található a katalán parlament elnöke, Robert Torrent, Jordi Puignero miniszter, Ernest Maragall volt miniszter, Sergi Miquel képviselő és Anna Gabriel volt képviselő. A spanyol szolgáltatók egy másik izraeli kémprogram bevetésével a volt elnököt, Carles Puigdemontot és környezetét is lehallgatták.
A döntés nem a jogi elvek, hanem a politikai megrendelések alapján született. Kérdéses, hogyan vélekedik erről a luxemburgi bíróság.
A katalán eltökéltséget próbára tevő spanyol igyekezet a kifárasztás módszerét igyekszik érvényesíteni. Ellentétben azzal a magatartással, amelyet Ferenc pápa fogalmazott meg szeptemberi nyilatkozatában: a párbeszédhez a spanyoloknak a múltjukkal kell elsősorban szembenézniük.
A katalán jövőkép egyik alappillére az önrendelkezéshez való jog. Ennek érdekében az Európai Parlamentben kilenc képviselő – François Alfosi korzikai, Pernando Barrena baszk, Izaskun Bilbao baszk, Toni Comin katalán, Chris MacManus ír, Clara Ponsatí katalán, Carles Puigdemont katalán, Diana Riba katalán és Jordi Solé katalán – kezdeményezésére megalakult az Önrendelkezési Választmány. Ennek célkitűzése, hogy az EP olyan mechanizmust fogadjon el és szabályozzon, amelynek keretében az unión belül gyakorolható legyen az önrendelkezéshez való jog. Azok a területek, amelyek az EU részeiként független államokká válnak, automatikusan nyerjék el az uniós tagságot egy belső bővítés keretében.
Felmerül annak a kérdése is, hogy a magyar EP-képviselők megteszik-e a sorsdöntő lépést és csatlakoznak-e a kezdeményezéshez.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!