Hirdetés

Spanyolország felszámolná a katalán ellenállást – Madrid négy évvel ezelőtt fojtotta el a katalánok függetlenségi kísérletét

Kemény árat fizettek érte. Több százezres nagygyűlés Katalónia függetlenségéért 2019-ben Barcelonában •  Fotó: Facebook/Assemblea Nacional Catalana

Kemény árat fizettek érte. Több százezres nagygyűlés Katalónia függetlenségéért 2019-ben Barcelonában

Fotó: Facebook/Assemblea Nacional Catalana

A katalán függetlenségi referendum után négy évvel továbbra is megoldatlan a katalán–spanyol viszony. A vérbefojtott 2017-es függetlenségi kísérlet politikai és emberjogi következményei nemcsak a spanyol, hanem az európai politikát is befolyásolják.

2021. november 04., 06:572021. november 04., 06:57

2021. november 04., 10:142021. november 04., 10:14

A karhatalmi brutalitást kirakatperek sorozata követte: a katalán politikusokat a bérgyilkosok büntetésénél is szigorúbb börtönévekre ítélték, mások külföldre menekültek a megtorlás elől. Madrid célja a katalán politikai elit lefejezése, a társadalom megfélemlítése és mindennemű ellenállás megbénítása. A kialakult helyzet európai uniós fogadtatását az alapvető demokratikus jogokat megkerülő, olykor merev elutasítás jellemzi. A spanyol intézkedéseket Brüsszel a tagállam belügyének nyilvánítja, emiatt nem foglalkozik a jogállamiságot súlyosan sértő megtorló eljárással.

Az Európai Unió kettős mércét alkalmaz: nem vonja kétségbe Koszovónak az önrendelkezéshez, azaz a függetlenséghez való jogát szemben a katalán igénnyel. Részt vesz a katalánok üldözésében, amivel megerősíti az elnyomó nemzetállamok kisebbségellenes magatartását.

Hirdetés

A katalán társadalom ellenállóképessége négy év után sem torpant meg. A függetlenségi pártok továbbra is meghatározó politikai erőt jelentenek Katalóniában, súlyuk a spanyol parlamentben is számottevő, a madridi kormány külső támogatásukra szorul. E kényszerhelyzetnek köszönhetően sikerült a katalán félnek kierőszakolnia a bebörtönzött katalán politikusok kegyelemben részesítését és szabadlábra helyezését, köztük a Kárpát-medencei magyar kisebbségeket védő volt EP-képviselőket, Oriol Junquerast és Raül Romevát.
Az Erdélyi Naplónak nyilatkozó Diana Riba EP-képviselőnő – Raül Romeva hitvese – felhívja a figyelmet arra, hogy a szabadulással férje és a többi politikai fogoly üldöztetése nem szűnt meg, mert az ítéletekkel együtt súlyos pénzbüntetést is kiróttak.

A fejenként egy-két millió eurós összegű követeléseket az állam nem érvénytelenítette, a végrehajtások az érintettek családjait több generációra tehetik tönkre.

A katalán helyzet a spanyol politikai erőviszonyok átrendeződéséhez vezetett: a konfliktust kirobbantó kereszténydemokraták dicstelen bukása után – a frankista szélsőjobb előretörésének dacára – a szocialisták visszatérhettek a hatalomba. Carles Puigdemont katalán elnök és társainak külföldre menekülése és a politikai porondon történő maradása EP-képviselői minőségben a spanyol bosszúhadjárat kudarcát jelenti. A Madrid által kiadott nemzetközi körözés és elfogatóparancs a spanyol államot szembehelyezi az uniós joggyakorlattal.

A tagállamok viszonyulása sem egységes. Belgium nyíltan a katalánok pártján áll, politikai védelmet biztosít az üldözötteknek, elutasítja kiszolgáltatásukat Madridnak. Ausztria, Belgium, Litvánia, Németország, Olaszország, Skócia és Svájc igazságszolgáltatása sem fogadja el a zendülés vádja alapján megfogalmazott kiadatási kérelmek jogosságát.

A kérdésben az Európai Bíróság véleménye a mérvadó, amely szerint a bíróság döntéséig a tagállamok tartózkodjanak a kiadatástól. Pablo Llarena spanyol bíró négy éve üldözi a katalán politikusokat, mindent bevet, hogy kiadatásukat elérje az európai elfogatóparancs kibocsátása által, eddig azonban kevés siker aratott.
Carla Ponsatí EP-képviselő ügyében a skót bíróság augusztus 26-án visszautasította a kiadatást. A döntés arra hivatkozott, hogy az érintett hivatalos lakóhelye május óta Belgiumban van, így ebben az ügyben a belga hatóságok illetékesek. Viszont a belgák szerint meg kell várni az Európa Bíróság döntését, ahogyan az Carles Puigdemont és Toni Comín esetében is történt. A belga hatóságok Lluis Puig volt katalán miniszter kiadatását is megtagadták.
A belgiumi Fellebbviteli Bíróság ugyanakkor elutasította Josep Miquel Arena katalán rapper kiadatását is, akit a spanyolok felségsértés vádjával három és fél évre szeretnének bebörtönözni. A belga Alkotmánybíróság döntése értelmében a király személyét érintő megnyilvánulások a szabad véleménynyilvánítás jogkörébe tartoznak.
A madridi önkénynek számtalan áldozata lett az elmúlt négy év alatt: emberjogi aktivisták, kultúrában dolgozók. Viszont a kiemelt célcsoport továbbra is a politikum. Josep Costa, a katalán parlament volt alelnökének október 27-i letartóztatása is ennek a magatartásnak a jegyében történt. A hatóság szerint a politikus nem jelent meg egy szeptember 15-i meghallgatáson, ellene a felhozott vád, hogy engedélyezte az önrendelkezésről szóló parlamenti szavazást. A volt miniszter szerint a bíróság nem rendelkezik semmiféle beleszólási joggal a parlament tevékenységébe: azért maradt távol, mert méltánytalannak tartja, hogy bírókat emlékeztessen a jogállamiság elveire.

Érdekes módon az Európai Parlament nem foglalt állást a Pegazus-botrány kirobbanása után, amikor kiderült, hogy a spanyol állam a kémprogram segítségével katalán politikusokat hallgatott le. Az áldozatok között található a katalán parlament elnöke, Robert Torrent, Jordi Puignero miniszter, Ernest Maragall volt miniszter, Sergi Miquel képviselő és Anna Gabriel volt képviselő. A spanyol szolgáltatók egy másik izraeli kémprogram bevetésével a volt elnököt, Carles Puigdemontot és környezetét is lehallgatták.

Az EU magatartása messzemenően megkérdőjelezi a jogállamiságra való hivatkozás pártatlanságát, aminek kirívó példája a három katalán EP-képviselő mentelmi jogának a felfüggesztése 2021 márciusiában.

A döntés nem a jogi elvek, hanem a politikai megrendelések alapján született. Kérdéses, hogyan vélekedik erről a luxemburgi bíróság.
A katalán eltökéltséget próbára tevő spanyol igyekezet a kifárasztás módszerét igyekszik érvényesíteni. Ellentétben azzal a magatartással, amelyet Ferenc pápa fogalmazott meg szeptemberi nyilatkozatában: a párbeszédhez a spanyoloknak a múltjukkal kell elsősorban szembenézniük.
A katalán jövőkép egyik alappillére az önrendelkezéshez való jog. Ennek érdekében az Európai Parlamentben kilenc képviselő – François Alfosi korzikai, Pernando Barrena baszk, Izaskun Bilbao baszk, Toni Comin katalán, Chris MacManus ír, Clara Ponsatí katalán, Carles Puigdemont katalán, Diana Riba katalán és Jordi Solé katalán – kezdeményezésére megalakult az Önrendelkezési Választmány. Ennek célkitűzése, hogy az EP olyan mechanizmust fogadjon el és szabályozzon, amelynek keretében az unión belül gyakorolható legyen az önrendelkezéshez való jog. Azok a területek, amelyek az EU részeiként független államokká válnak, automatikusan nyerjék el az uniós tagságot egy belső bővítés keretében.
Felmerül annak a kérdése is, hogy a magyar EP-képviselők megteszik-e a sorsdöntő lépést és csatlakoznak-e a kezdeményezéshez.

Krivánszky Miklós, Brüsszel

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 21., szerda

Kárpátok fővárosa: ilyen lesz a te multikulti erdélyi barátod

Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.

Kárpátok fővárosa: ilyen lesz a te multikulti erdélyi barátod
Hirdetés
2026. október 20., kedd

Lehűlés és eső érkezik Erdélybe, de mutatjuk, mikor tér vissza a napsütés

A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.

Lehűlés és eső érkezik Erdélybe, de mutatjuk, mikor tér vissza a napsütés
2026. október 19., hétfő

Kapituláció esetén Zelenszkij húszmillió menekültre figyelmeztet, az Európai Bizottság nem árulta el, felkészült-e

Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.

Kapituláció esetén Zelenszkij húszmillió menekültre figyelmeztet, az Európai Bizottság nem árulta el, felkészült-e
2026. október 19., hétfő

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja
Hirdetés
2026. október 19., hétfő

Dekrétumnemzedék: sorsközösség, kétmillió nyugdíjas. Horváth István szociológus Ceaușescu rendeletének következményeiről

A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.

Dekrétumnemzedék: sorsközösség, kétmillió nyugdíjas. Horváth István szociológus Ceaușescu rendeletének következményeiről
2026. október 15., csütörtök

Kivégzésből show-műsor?

Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.

Kivégzésből show-műsor?
Kivégzésből show-műsor?
2026. október 15., csütörtök

Kivégzésből show-műsor?

2026. október 13., kedd

Változékony, de enyhe őszi idő vár Erdélyre

Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.

Változékony, de enyhe őszi idő vár Erdélyre
Hirdetés
2026. október 13., kedd

Ki tanítja meg tanítani a tanárokat? A kevés iskolai gyakorlat is hozzájárulhat a romániai diákok gyenge eredményeihez

A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.

Ki tanítja meg tanítani a tanárokat? A kevés iskolai gyakorlat is hozzájárulhat a romániai diákok gyenge eredményeihez
2026. október 12., hétfő

Aranykapu: húsz éve „ás mélyre” a hagyományok tiszta forrásaiért

Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.

Aranykapu: húsz éve „ás mélyre” a hagyományok tiszta forrásaiért
2026. október 06., kedd

Októberi nyárutó: záporok és lehűlés érkezik Erdélybe

A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.

Októberi nyárutó: záporok és lehűlés érkezik Erdélybe
Hirdetés
Hirdetés